petárdák és oxidálószerek készítése

Tartalom

 

Minden érdekeltnek!, Védőfelszerelések, Mozsárról, A mérleg, Mákdaráló, Őrlőlapok fémporokhoz (Villanópor készítéshez),Jó tanács, Alapanyagok készítése,Az anyagok finomsága, Mitől függ a jó végeredmény, Faszén készítése, Fémporok Készítése, Fémporok tesztje, Magnézium por Készítése (bojler anódos), Aluminium por készítése (alufóliából), Finom Magnézium és Aluminium por csiszolása, Magnéziumpor passziválása, Magnézium por passziválása Kálium dikromáttal, Magnézium por passziválása lenolajjal, Alumínium por passziválása Bórsavval H3BO3, Puha törékeny Magnálium 50:50 készítése, Petárdák készítése, Anyaghányad kiszámítása, Feketelőpor készítése mozsárban, Videó: 5cm x 3mm lőporcsík égése liszt lőpor grillfaszénből, Granulált lőpor készítése petárdához, Szikraeffektes petárda készítése, permanganátos petárdavillanópor KMnO4 Al S, Perklorátos petárdavillanópor KClO4 Al S, Magnéziumos petárdavillanópor KNO3 Mg S, Magnéziumos perklorátos petárda villanópor, Bárium nitrátos magnéziumos petárda villanópor, Stroncium Nitrátos vörös fényű petárda villanópor, Hivatásos villanógránáthoz használt villanópor, Magnáliumos (Mg/Al) nitrátos perklorátos petárda villanópor Ba(NO3)2 KClO4 Mg/Al S, Klasszikus zöld dörzsfejes gyári petárda villanópor, Nátrium Nitrátos magnéziumos petárda villanópor NaNO3 Mg, Kálium klorátos és kálium klorátos kénes petárda villanóporokról, A perszulfátos petárdavillanóporokról, Ismert villanóporok ereje, Videó az itt leírt villanóporokról, Lőporos gyújtozsinór kanóc készítése 1,8mm átmérőjű, Videó a lőporos gyújtózsinórról, Black Match gyújtózsínór készítése, A robbanóanyagokról működésükről, Stabilitás, Érzékenység, Felületű égésű anyagok, kezdőként a legelső hibaként a kővetkezők szoktak lenni, Mega petárda, Kicsi petárda készítése, Kicsi petárda II készítése, Videó a kicsi petárda 1 és 2 ről Kclo4/al/s villanó porral, Polumna Háromszög alakú petárda készítése, Videó a 1,6 grammos villanó poros háromszög petárda elkészítésérő, Mini Petárda készítése (mini háromszög), Video mini petárda elkészítése háromszög, Lőporos Petárda készítése, Dörzsfejes mini petárda készítése, Dörzsfejes mini petárda készítése video, Glusatz (Glühsatz) késleltető készítése dörzsfejes petárdához, Oxidálószerek készítése, Tisztítási módszerek, FONTOS!, Pár egyszerű számitás hogy mihez mennyi kell, Kálium perklorát KClO4 készítése, Klórgáz elleni védelem, Az áramforrás, Klorát Perklorát sejtek cella pH értékének szabályozása, Elektródák készítése, Elektrolizálló berendezés készítése, Kálium klorid kcl legfőbb jellemzői, Kálium klorát KClO3 legfőbb jellemzői, Kálium perklorát KClO4 legfőbb jellemzői, Kálium klorát összehasonlítása kálium perkloráttal fontosabb tesztek és tudnivalók videó, Platina jellemzői, Kálium klorid KCl tisztítása, Kálium klorát KClO3 előállítása, kálium klorát KClO3 tisztítása, kálium perklorát KClO4 készítése, Kálium perklorát KClO4 előállítása Kálium Klorátból KClO3 és Nátrium Klorátból 6 különböző módszerrel, Kálium Perklorát előállítása Kálium Klorát hőbontásával, Kálium Klorát átalakítása Kálium perklorátokká oxidálószereket használva, Kálium Perklorát előállítása direktben Nátrium Perklorát Segítségével, Cserebomlás, Videó: Kálium perklorát KClO4 előállítása nátrium perklorátból NAClO4 elektrolízissel, Kálium perklorát előállítása ciklikus termelés házilag legolcsóbb/leghatékonyabb/gazdaságos módszer, Kálium perklorát előállítása salétromsavval, Kálium perklorát KClO4 előállítása kálium klorátból KClO3 perklórsavval HClO4 ózonnal O3, Módszerek klorátok megsemmisítéséhez kálium perklorát esetén, Lehetőségek anódnak elektródához klorátokhoz perklorátokhoz, Platina Elektróda, Ólom dioxid PbO2 bevonatú anódok, MMO vegyes fémoxid bevonatú anódok, Házilag készített alternatív anódok Klorátokhoz Perklorátokhoz, Kálium Nitrát KNO3 előállítása, Bárium nitrát (BaNO3)2: készítése, Koncentrált kénsav készítése, Nitrocellulóz előállítása, Salétromsav készítése, Dextrin készítése, Receptek sufnipirotechnikusoknak letölthető offline változat

Minden érdekeltnek!

 

Ez az oldal kifejezetten azok számára készült akik hobbi pirotechnikusok (sufni pirotechnikusok). Itt megtalálhatod az adott anyagok tulajdonságait biztonságos elkészítésüket, (petárda készítése házilag, tűzijáték készítése házilag). Illetve a hozzá szükséges pirotechnikai elegyek házilagos elkészítését. Mint pl: a lőpor készítése házilag vagy a villanópor készítése házilag. Illetve a hozzátartozó alapanyagok készítése például a Kálium Perklorát készítése. A receptek pirotechnikai alapúak elkészítésük időigényes sok anyagot kíván. Azok számára ajánlom akik felhagytak a gyors kiszámíthatatlan kevés infójú anyagokkal. Pl: a ki kristályosított peroxid, vagy a sima gyufából előállítható érintésre is induló robbanóanyag stb. A leírások eddig 2010 óta több mint 15 év saját tapasztalatot, kutatómunkát foglalnak össze és folyamatosan frisülnek, kiegészülnek ahogy jobb módszert találok. Sajnos ami nem hivatásos és egyszerűbb a jóval bonyolultabb profi megoldással ellentétben olyan háztartási cuccokból összedobhatók amikre nem is gondolnál nem kellenek hozzájuk, különösebb vegyszerek szaktudás egy 12 éves srác is lazán összedobja anélkül hogy akár csak az A.B.C.-ben venne hozzá bármit. Ezek hirtelen égő robbanóanyagok. Összegyűlve kupacba fojtás nélkül nem pukkannak felrobbannak! Mozgatásra enyhébb érintésre gyakran beindulnak nincs fényük befojtva. SEMMIKÉPP SE HASZNÁLJ OLYAN ANYAGOT, AMIRE HA RÁÜTSZ, KALAPÁCCSAL AKKOR TÚL KÖNNYEN ELDURRAN! Ezekkel kifejezetten robbantani lehet, ilyenekről nem írok.

Pirotechnikai anyagok: Ezeket sokan szeretik! Kevésbé érzékenyek (dörzsölésre, ütésre) ezért nagyon biztonságosak! Látványnyújtásra vannak kitalálva ezekhez tiszta nehezen beszerezhető anyagok kellenek, elkészítésük bonyolult, ezekről írok a következőkben!

A KÖVETKEZŐ RECEPTEKET CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE PRÓBÁLD KI!  LAKOTT TERÜLETTŐL MESSZE HASZNÁLD! EZ AZ OLDAL VEGYÉSZKEDVŰ FELELŐSÉGTELJES EMBEREKNEK KÉSZÜLT! AFELELŐSSÉG A TIED!

Védőfelszerelések

Védőmaszk: mezőgazdasági bolt Védőkesztyű:1vastag 1vékony vastaggal a mozsarat fogom, vékonnyal őrlők. Jő vastag és tűzálló legyen! Védőszemüveg: Ezt külön kiemelném. Ide egy nyitható tetejű zárt hegesztéshez használt UV védelemmel ellátott védőszemüveg kell. Ez véd minket  zárt szikráktól és gázoktól. Valamint a fémporok által kibocsájtott UV sugárzástól is! Fontos hogy nyitható legyen rajta a szűrő. Ugyan is így egy multifunkcionális védőszemüveg! Ehhez vegyél egy arcvédő pajzsot ami a teljes arcot védi, olcsón kapni a kettő használata együtt a tuti!  Füldugó: szakboltban kapható. Hosszúszárú gázgyújtó: Ajánlom egy hosszúszárú gázgyújtó beszerzését mivel amikor a terméket gyújtod a kezed sokkal távolabb van a terméktől.

 Kép nyitható szűrővel eláttott zárt heggesztéshez használt védőszemüveg

                                      
  Mennyire veszélyes a házilagos tűzijáték készítés?

A házilagos tűzijáték készítést nagyon fontos hogy ne keverjük össze avval mint aki házilag esztelenül nekiáll minden féle labilis robbanóanyagot kikeverni. A házilagos tűzijáték készítésnél az iparban is jól bevált, megbízható és ismert hatóanyagokat használnak amiket pirotechnikusok gyárakban tonnaszámra nagy tételben készítenek. Amikor meg valaki házilag barkács robbanóanyagot készít akkor olyan anyagokról beszélünk amik alapból az iparban használhatatlanok és a házi tűzijáték és petárda készítéshez semmi közük sincsen. Az utóbbinál nagyon sok és súlyos balesetek sokasága történt. Míg az amatőr pirotechnikusok körében nagyon ritkák az ilyen esetek. A házilagos tűzijáték készítés alap szabályok betartásával igazából nem sokkal veszélyesebb mint bármi más az életben. A 10 éves pályafutásom során 3 olyan alkalom volt amikor baleset helyzet állt fent. Az első amikor KClO3/Al/S villanóport készítettem és dörzsölés hatására kigyulladt. A második amikor magnézium port malmoztam inert környezetben majd levegő hatására kigyulladt. A harmadik amikor házi készítésű gyújtózsinórt gyújtottam meg és abból 8cm azonnal végig lobbant. Az alap szabály hogy minden lehetséges veszélyforrást fel kell mérni. És bármi ami már túl veszélyes azt nem szabad bevállalni! Az eszközök időzítésénél biztosra kell menni! Védőfelszereléseket mindig használjunk. Főleg az USA ban a házilagos tűzijáték készítésnek nagy múltja van. A profik vegyészek és hivatásosok már mindenütt elmondták mit lehet és mit nem. Ezt a hobbit rengetegen profi szinten már évek óta űzik. Vannak akik évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek a 15-60 éves korosztályig. De a 20-40 éves korosztály között a leg elterjedtebb ez a hobbi. Nagyon sokan csinálják és igazából nagyon kevés a baleset. Ha van is főként kisebb balesetek. De ehhez hozzátartozik hogy akik evvel a hobbival foglalkoznak azok mindent megtesznek a maximális biztonság érdekében! Azt tudnod kell amint valaki össze tudja ezeket az eszközöket rakni azok messze jobbak a legjobb gyári termékeknél. És olyan minőségeket rakhatsz össze amit még hivatásos pirotechnikusként sincs esélyed megvásárolni. Igazából nincs olyan tűzijáték ami házilag nem elkészíthető. És nincs olyan alapanyag ami nem megoldható. Tűzijáték készítés terén a 10 év alatt nem találkoztam még olyan tűzijátékkal amit házilag ne lehetne biztonságosan megcsinálni. Aki itt azt mondja hogy házilag valami profi szinten nem elkészíthető az nagyot téved! Akik ezt már évek óta csinálják, és aki ezt ki akarja próbálni senkitől nem halottam még hogy azt mondta volna hogy ne csinálja. És ez olyan hobbi hogy sokan beleszeretnek és igazából éveken át csinálják. Köztük sok magyar is, és mindegy hogy az adott országban ez mennyire legális. A világ minden fejlett országában ez egy népszerű hobbi. Angol nyelven szinte minden fontos dolgot megtalálsz a leg profibb leírásokkal a témában. 

 

 

A leg egyszerűbb és leg veszélyesebb nem profi házi készítésű petárda veszélyei gyufából amivel minden fiatal kezdi Armstrong's mixture

Fiatal körökben nagyon népszerű egy nagyon veszélyes és bárki számára nagyon egyszerűen elkészíthető petárdafajta aminek a veszélyeire felhívnám a figyelmet! Akaratlanul is ha evvel a témával foglalkozol bele fogsz futni, és akik ezt készítik garantáltan minden féle szakmai tudást és tapasztalatot mellőznek. Hogy megértesd hol kezdődik a házi petárda, biztonságcentrikus legyél először meg kell ismerkedned egy olyan nem hivatásos petárdával amit bármi felszerelés nélkül már most is elkészíthetsz.  Kivéve a biztonsági felszereléseket!  Pirotechnikában csappantyú elegyekhez, játékpatronokhoz, kálium klorátot használnak vörös foszforral tisztán vagy ként is raknak hozzá különböző célokra és arányokban de mindig nedvesen keverik össze az összetevőket és ragasztó is van benne. Hivatásos körökben kálium klorátot vagy klorátos elegyet szigorúan tilos szárazon vörösfoszforral keverni. Pirotechnikában az egyik leg összeférhetetlenebb kombináció! Ez útmutatót ad egy alap minőséghez ami felett ha érdekel a téma egy stabil kiindulópontot ad hogy milyen is nagyjából egy petárda ha még nem láttál ilyet. Ehhez semmi más nem kell mint egy doboz gyufa és egy penge. A gyufásdoboz oldaláról pengével levakarod a foszfort és ha van mozsarad vagy tudod őrölni kicsit megőrlőd, majd evvel a mennyiséggel megegyező szemre mérve 1:1 arányban minél finomabban késsel lereszelt gyufafejporral kevered. Ha még kicsit finomítani is tudsz a gyufafejeken pl mozsárban még hatásosabb az eredmény. Ha nincs mozsarad a kés végével finoman lecsiszolt gyufafejeket, és a doboz oldaláról lecsiszolt foszfort kávéskanállal egy papíron még finomabbra sűrűbbre morzsolod. Persze a kanalat a két őrlés között el kell mosni. Gyufafejeket durván késsel le lehet kopasztani majd összepréselni időzítésnek ezt bepréseled ennek a hatóanyagnak az elé. Amikor fiatalon ezt megismertem hogy hogy lehet a leghatásosabban elkészíteni, eszembe sem jutott később még a közelébe menni sem mivel már ha ránéztem akkor elindult magától! Ahhoz hogy ennek a keveréknek felmérd a valós veszélyeit tudnod kell hogy készítsd el a legnagyobb hatásfokkal. Amikor magától ez begyullad védőszemüveg kell mert szikrák szállnak ki belőle! Ezt rossz műanyag toll betétbe vagy bármibe belerakod robbanni fog. Amibe repeszelhet ne töltsd, fémtestbe semmiképp! Műanyag testben is ha eldurran abból kisebb szilánkok kivállnak tehát a szemed zárt szemüveggel védened kell! Ha alufóliába csomagolnád igazából az is elég neki. Kézzel persze hogy a tárgyat megfogod véletlen se csomagolgasd! Az sem árt neki ha összenyomod akkor működik a legnagyobb hatásfokkal, viszont ennél a pontnál rossz vége lehet. Ha már a csőbe van nem érheti olyan aktív külső hatás mint a betöltés előtt, de vastag kesztyűben fogd csak meg! Egy befőttesgumit elé rakva tudod időzíteni az szép lassan ég kétoldalt. A gyufafejben kálium klorát van bekeverve ragasztóval meg más anyagokkal, de még így is foszforral keverve ami a gyufásdoboz oldalán van brutális erőre képes. Azt viszont tudnod kell hogy egy érintés elég neki hogy magától elinduljon. Amikor töltöd egy zárt térbe simán el tud indulni csak azáltal hogy te piszkálgatod. És kis adagnál is egy kis gyufásdobozból elkészítve kettő három kis száll gyufából rámarkolsz arra a csőre amibe nyomogatod csúnya vérhólyagosak lesznek minimum az ujjaid ha közben magától begyullad! Ha jó vastag kesztyűt húznál és védőszemüveget betöltésnél még akkor sem markolhatnál a csőre rá! Száraz homokba belerakhatod hogy stabilan megálljon a cső bele öntheted ezt az Armstrong's mixture keveréket majd egy hosszú hurkapálcával megnyomhatod. Egy zsepidarabbal elég ha miután beszórtad a port rányomod jó szorosan hogy a por összenyomódjon valamennyire. Ha nem is homokba rakod harapófogóval tartsd meg a tubust! Ha mozsárban megőrlőd a foszfort majd kiszeded a gyufafejeket utána meg próbálnád őrölni szintén egy jókora durranással szembesülhetsz ha nem mostad ki a mozsarat. A legtöbb gyerek aki készíti igazából ahhoz is buta hogy megértse hogyan kell a leg hatásosabban elkészíteni. És sokan teljesen véletlen jönnek rá. Személy szerint fiatalon teljesen véletlen jöttem rá, nem halottam senkitől. Ehhez amikor kanállal hozzáérsz már gyakorlatilag akkor garantáltan lesz alkalom hogy már attól elindul. Védőszemüveg minden féle képen kell már a por kikeverése előtt! Kicsivel is nagyobb adagban fojtás nélkül is képes felrobbanni ez a keverék. Fényben szinte semmit sem fogsz látni, hangban megmutatja milyen a jó petárda! Ez a keverék olyan hogy garantáltan az első alkalmakkor megtanít a biztonságcentrikusságra a váratlan öngyulladásaival. Hivatásos pirotechnikában szárazon be sem keverik vagy töltik csak nedvesen. Játékpatronokban használják a lebutított változatát, csappantyúkban ahol ráütsz és durran. Gyufákban az a lényege hogy a kálium klorát vörös foszforral brutálisan érzékeny és reakcióképes. Ha kis adagban szárazon a minél finomabban porított ha tiszta kálium klorátot vörös foszforral keversz 1:1 arányban nagyon kis adagban nagy erővel huppan el. Fél gramm körül  meg fojtás nélkül fel is robbanhat. A szemet és a kezet fokozottan kell óvni. Illetve füldugó, fülvédő. Tanulságnak és kedvcsinálónak jó, de tartsd észben hogy valószínűleg addig nem jutsz el vele hogy a tubusba töltsd. Ezt úgy készítsd el hogy ez egy oktató petárda teljesen összeférhetetlen összetevőkből, a készítés közbeni váratlan öngyulladások és kellemetlen élmények garantáltak! Az erejét és a hangját ne becsüld alá! Nagyon sok ilyen igénytelen gyufapetárdát láttam aminél fiatalok valamilyen arányba hozzákeverik a foszfort a gyufafejekhez főként videókban. A védőfelszereléseket meg hogy ez mennyire veszélyes fogalmuk sincsen. Sokan közülük nem mertnek beszélni bizonyos dolgokról, hülyeségeket mondanak. Illetve több gyufásdobozból készítík, és mivel valamit csak összekontárkodnak vele fogalmuk sincsen arról hogy valójában mennyire érzékeny. Ez egy váratlan pillanatban derül ki náluk. Az érzékenységét egy kálium klorát magnézium kén villanópornak savas kénnel kötött párával és kezeletlen magnéziummal összehasonlítva még alaposan fel lehet szorozni hogy ez a keverék menyire érzékeny. És ha eszedbe jutna esetleg egy TATP készítése, és hasonlók a hidrogénperoxidos dolog, előre szólok semmi látvány és fojtanod sem kell hogy leszakítsa az ujjaidat! Amellett hogy egy profi perklorátos villanóporral jóval nagyobbat durranthatsz óriási látvány mellett. TATP utóbbinál amit szintén kipróbáltam, saját tapasztalat ha egyszer sül el rosszul és megúszod az életbe többet a közelébe sem mész. Kihangsúlyoznám hogy egyiknek sincs köze a pirotechnikához. Aki gyufából javasolja neked hogy készíts petárdát, az vagy hülyeség, vagy gagyi, vagy pokolian veszélyes! A gyufapetárdák voltak az első petárdák miután megszerettem a gyári petárdákat ami elindított azon az úton hogy megismerjem hogyan lehet elkészíteni a valódi gyári petárdákat házilag biztonságosan. És egy nagyon fontos leckét adott már a kezdetek előtt ha azt mondják rá veszélyes, instabil, erősen érzékeny ahhoz nem nyúlunk! Ha a stabil, biztonságos megoldás nehezebb is mindig megéri! Gyufapetárda terén hidd el nem éri meg, ma már online webshopokból egész évben kapsz minden féle profi gyújtózsinóros petárdát. Ha meg te készíted, amihez a hivatásosok sem nyúlnának gyári eszközökhöz, ahhoz te se nyúljál soha! Egy KNO3 Mg S ennél sokkal jobb és azt teljesen biztonságosan elkészítheted.

Védőfelszerelések: védőszemüveg, védőkesztyű, fülvédő mid nélkülözhetetlen!

                   A Magyar jog 2022-ben a házilagos tűzijáték és petárda készítésről

A pirotechnikai elegyeket és a robbanóanyagokat a törvény teljesen eltérő módon kezeli. Tűzijátékokhoz és petárdákhoz pirotechnikai elegyeket és nem robbanóanyagokat használnak. Külön törvényben meg is van szabályozva hogy pirotechnikai eszközökbe robbanóanyagokat nem használhatnak fel! Törvényileg a házilagos tűzijáték készítés önmagában nem minősül robbanószerrel való visszaélésnek! A lőpor, villanó porok, whistle mix, csillagelegyek, recsegő elegy, és még sok más kompozíció ezek törvényileg nem robbanóanyagok hanem pirotechnikai elegyek. Ha kis mennyiségben csinálsz tűzijátékokat a közveszélyokozás bűncselekményét, szándékos veszélyeztetés szintén nem valósíthatod meg. Ez a cselekmény alapból egy szabálysértés lehet amiért pénzbüntetést kaphatsz. Ha jogi ügyed lesz belőle és felmerülnek szakértői költségek, és bűnösnek találnak ezek téged terhelhetnek. Vegyszerek terén mi nem használunk olyan vegyszereket amit ha nálad megtalálnának speciális méregengedély kellene hozzá. Viszont van egy EU-s robbanóanyag-prekurzor lista hogy milyen anyagokat nem adhatnak magán embereknek és milyen koncentrációban. Nem halottam róla hogy bárkit ilyenért büntettek volna meg. De ezeket dugd el. Ezekért önmagában pénzbírság járhat. Btk. 324. § Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésnek van egy előkészülete is, viszont ha pl gyújtózsínórt, vegyszereket, malmot toolingot találnak nálad ezek legális dolgok és evvel önmagában nem valósitód ezt meg, akkor sem ha önmagában pirotechnikai kompozíciók nyomait találják meg. A pirotechnikai elegyet, vagy házi eszközt akkor értékelik robbanóanyagként ha az úgymond felrobbani képes abban a formában ahogy nálad megtalálják mérettől függetlenül. És ha te olyat kimondasz hogy te ilyen eszközt akartál ami erre képes az már kimeríti az előkészületet ami már nem szabálysértés. Azt tudnod kell hogy nagy forgalmazóknál sok mindenhez ANTSZ engedélyt kérnek olyan dolgoknál amit boltban is megkapsz. Amit igazából itthon nem kapsz meg, mindent nyugodtan, legálisan megvásárolhatsz külföldről mint pl a bárium klorát Ba(ClO3)2. Segédeszközök mint a gyújtózsinór, elektromos izzógyújtó, rakéta tooling, golyósmalom, dugózott csövek, ezek egész évben szabadon tartható és vásárolható technikai eszközök. Szinte mindegyik közülük olyan hogy arra is használható meg még sok más mindenre is! A gyári P1, F2, T1, pirotechnikai termékek magán vagy külterületen szintén engedély nélkül egész évben vásárolhatók, tárolhatók és felhasználhatók. Köztük vadriasztók, villanógránátók, durranók (50 grammos petárda is technikai kategóriában mint a Durranó IV vagy V). 2010 óta a tíz év alatt amióta én evvel foglalkozom, kevés olyan eset volt hogy ilyenből jogi ügy lett volna. Ahol volt házkutatás és előkerült lőpor és házi készítésű tűzijátékok is ott a szabálysértési bírság mellett az illetőre akit ebben bűnösnek találtak rá akarták terhelni a szakértői költségeket is. Ha nem találnak nálad házi készítésű tűzijátékokat meg bekevert elegyeket akkor igazából nem tudnak veled semmit csinálni. A Jog az egy folyton változó dolog, ami a házi tűzijáték készítést illeti az idő elteltével ennek a megítélése sokat enyhült. Alap szabály az is ha téged elkapnak akkor tartod a szádat, és azt mondod hogy te nem csináltál semmit! A bűnösséget azt nekik kell bizonyítaniuk. Én kisebb bakikról tudok főleg volt ahol át szállt a szomszédba majd kijött a rendőr, vagy esetleg a rendőr észrevette, ezekből szerencsére semmi nem lett. Ahol lett volna házkutatás ezek annyira ritka ügyek hogy ahol volt is ügy belőle abból is csak részleteket lehetett megtudni. Ha nem a magyar jogot nézzük sok országban ennek meg van a megfelelő jogi háttere. És sok európai országban a házilagos tűzijáték készítés saját célra teljesen legális! Nem kevés európai pyro shopot találhatsz akik vegyszereket és kellékeket árulnak azok számára akiknek hobbijuk a házilagos tűzijáték készítés. Ami az internetes tartalmakat illeti a saját készítésű tűzijátékok terén, ilyenből sosem lett ügy. Ezek mind jogilag hiteltelenek, hamisítható, vágott felvételek, és szinte bizonyíthatatlan hogy mi látható a felvételen. Ha nem lakott területen csinálod és elviszed a házi készítésű tűzijátékot mezőre, erdőre, szántóföldre a tettenérés gyakorlatilag lehetetlen. Otthon ami át szállhat, hangos vagy nagyon feltűnő azt ne teszteld! Az esetleges maradékot mindig szedd össze ne hagyd hátra, ne avval gyere ki pl az erdőből de később szedd össze ez nagyon fontos! Bekevert elegyet ne tarts otthon hogyha bármi van könnyen megtalálják. Vagy ha van mégis kényesebb dolog olyan helyre dugd el ahol kutyával sem könnyű kiszagolni. A helyszínt ahol használod lakott területtől távol legyen és váltogasd. A Google Earth programmal a környéketeken megnézed az erdős, mezős, szántóföldes részeket. A használat után helyszíni bizonyíték, otthon kikevert elegy vagy termék, tanúk főleg szomszédok ne legyenek erre figyelj. Szilveszterkor ne otthon lőj hanem mindent vigyél el hogy ne merüljön fel senkiben a közvetlen környezettedben hogy te evvel foglalkozhatsz. Ebben a hobbiban különösen fontos hogy ne tűnj fel a szomszédoknak! A beszerzésnél a legjobb a diszkrét személyes beszerzés. Telefonba, vagy amikor más csatornákon beszélsz családtagokkal ezeken soha semmi ilyen téma. Ha bármit rendelsz a hobbit egy ideig mindig pihentesd és mindent tüntess el ami arra utal hogy te vetted. Ha tutira akarsz menni veszel egy nagy 220 literesbe minden belefér műanyag hordót beásod a földbe úgy hogy 10-20cm el mélyebben legyen a teteje, fóliával letakarod, és fűvel, vagy más növényekkel megoldod úgy hogy egy rejtett ajtó legyen felette ebbe belerakod a vegyszereidet, eszközeidet és mindent ami kényes. Olyan helyen elhelyezve hogy azt mások ne láthassák hogy te ott kiveszel, beraksz dolgokat. Börtönbe ezért még senkit sem zártak. A leg súlyosabb eset amiről tudok az a Bonyhádi eset de ott már 50kg anfót ami nem pirotechnikai elegy hanem robbanóanyagot használtak. Ott felfüggesztett lett a vége. De a házilagos tűzijáték készítés ügyekben a leg súlyosabb eset a pénzbírság volt szinte minden esetben. A 10 év alatt úgy hogy rengeteg magyar piromán megosztotta a tapasztalatait, ha volt ilyen eset, talán 100 emberből 1 volt. Az hogy valakinek ilyenből jogi problémája származott az ritka esetnek mondható. Amik problémák voltak ott vagy széles körben beszélt a környezetében az illető a hobbiról, belement személyes találkozóba. Vagy pedig a terméket nem vitte el megfelelően lakott területről. Meglepő mód viszont egy olyan magyar esetről sem tudok hogy baleset érte volna az illetőt és úgy derült volna ki az ilyesmi. Ha van helyszín az megvizsgálják, kutyával keresnek, nagyon fontos hogy egy sétáló vagy gazda se találhasson eszközmaradványt. Külföldi EU-n belüli vegyszer, gyújtózsinór vagy valami technikai eszköz rendelésből egy esetről sem tudok hogy gond lett volna. És igazából ezekbe nem is tudnak nagyon belekötni. Ha az EU-n belül rendelsz valamit külföldről ott nincs vám és csomagellenőrzés. De ami kell hozzá alapanyag és segédezköz ez mind egész évben legális! Ha bármi gond van hogy ilyen eszköz, vegyszerek a tiéd, közeli hozzátartozók egymás ellen, vagy magad ellen nem vagy köteles semmit mondani vagy vallomást tenni, és ez irányban semmilyen kérdésre válaszolni ezt jegyezd meg! Vegyszer eszközök bármi ha gond van hogy a tied, tudsz róla véletlen se mondj ilyesmit. És ha ilyen ügyed van ahol lehet képet, beszélgetést mindig rögzítsd bizonyítékként!

FONTOS: AHOVÁ ODAÍRTAM HOGY VÉDŐSZEMÜVEG ÉS VÉDŐKESZTYŰ OTT MINDEN ALKALOMMAL HASZNÁLD MÉG HA STABIL IS!

MIVEL  OTT TALÁLTAM SZAKIRODALMAT UTALÁSOKAT  INSTABILITÁS ESÉLYÉRE, ÉS NAGYON FONTOS HOGY A LEÍRTAK CSAK ADOTT ANYAGOKNÁL ÉRVÉNYESEK! MÁS ANYAGOK MÁS REAKCIÓT PRODUKÁLNAK, ÉS VÉLETLEN SZENYEZÉS ESETÉN IS ELŐFORDULHAT NEMKÍVÁNT REAKCIÓ!

Mozsárról

Egy olyan kőmozsár, ami alul öblös, kikerekített nagyon finoman lehet benne őrölni, persze forgatva. Gyakorlatilag belülről akárhova kerül az anyag szépen eltudjam dolgozni. A morzsolóeszköz vége lekerekített legyen, az anyag ne képezzen nagy fojtást, vastag falu legyen mindig a mozsaram. Sok a gagyi ezért alaposan megkell nézni a választékot csak a kifogástalan a jó. A legfontosabb  hogy a morzsolóeszköz és a mozsár tökéletesen fedjék egymást mindenütt. És jól tudjam benne forgatni a morzsolóeszközt. Akárhogy forgatom mindig tökéltessen fedjék egymást az edény fala alja és a morzsolóeszköz. Úgy őrlőm benne  az anyagot hogy gyakorlatilag körbe kőrbe  forgatom a terméket tehát malmozom vele, egy egyenletes forgató mozgással lehessen benne őrölni.

A mérleg

Igazából két fajta mérleg kell ha nagyon pontos akarsz lenni. Az első a digitális konyhamérleg, ez grammra mér de nem biztos hogy az 1g ot pontosan kiméri, de nagyobb súlyokat is mérhetsz vele. Amelyik igazán pontos az Mg-ra mér ha ilyet veszel olyat vegyél ami minimum 500g ig mér persze erre nagy sújt nem rakhatsz ez a hátránya. Ha sima konyhamérleget veszel nagyon fontos hogy század pontossággal mérjen  legalább ( 1g/0,05 OZ ) de minél kisebb a mértékegység annál jobb ezek kb 3kg ig mérnek. De nézz körbe alaposan és minél pontosabbat vegyél meg minél kisebb legyen a mértékegység és század ez nagyon fontos. Ez is grammot mér ez a mértékegység a pontosságot jelenti. Nagyobb mértékegységűt nem szabad venni azok nem jók!  És ha lehet mindenképp szaküzlet ezt mindenképp nézd meg rajta. Azt is tudnod kell hogy a sima konyhamérleg nagyon pontatlan ahhoz hogy ilyen porokat mérj vele, én normális lőport nem tudtam konyha mérlegel csinálni mert sokat téved nem tudtam sokáig miért nem olyan a lőporom mint kéne ez volt az oka énálam, egyszer jó volt egyszer nem és nem tudtam miért. De lehet egy egyszerű trükköt alkalmazni. Adott anyagból egy nagyobb adagot kell kimérni és szemre mérve el lehet felezni. Így ki lehet mérni olyan adagokat is amit a konyhamérleg nem képes kimérni.

Kép mákdaráló Nagyításhoz Klikk a képre

Mákdaráló

Én a kézi hajtású mákdarálóra esküszöm mert nem elektromos  de nagyon sok a bóvli ezért alaposan néz körbe gyakorlatilag ez malmozza a terméket. Belülről minél jobban fedjék egymást az alkatrészek és a kivezető nyílás mindenütt egyenletes legyen és minél apróbb amelyiken nem egyenletes a lyuk pl alul vagy felül van kis hézag azt meg se vedd mert ott nem darálja meg rendesen (még a mákot se) alaposan nézz körbe. Tehát a mákdarálónál belső alkatrészek jól fedjék egymást egyenletes legyen a kivezető nyílás és minél apróbb. Minél kisebb a kivezető  nyílás annál jobban át őrli annál jobban dolgozik. A belülről lévő csigát is fontos hogy tudjam állítani hogy kijjebb beljebb legyen  így állítható hogy lazábban vagy erősebben őröljön ezt a végén lehet állítani kijjebb beljebb legyen, ez pl alufólia darálásnál nagyon fontos. A bóvli és a jó minőségű darálók ugyan abban az árban vannak tehát nézz körbe drágát ne vegyél mert nem biztos hogy jobb. .Tehát állítható is legyen mert pl ha nem tudod állítani a csigát akkor pl alufóliát nem biztos hogy le tudod darálni.

 Őrlőlapok fémporokhoz (Villanópor készítéshez)

Először is villanópor készítéshez nagyon finom fémporokra van szükségünk. Ha nem elég finom teljesen selymes tapintású a fémporunk akkor a villanó porunk lassú lesz akár halvány árnyéka önmagának. A fémporok finomítását elsősorban fémlapok között ajánlom de szóba jöhetnek gránitlapok is. A gránitról tudni kell hogy egy erős kemény szerkezetű kő. Ez az úgynevezett (Stamp Process).Itt először is két lap van egy nagy felületű nehéz vastag lap pl különböző rozsdamentes laposacélok kiválóak a célra. A lényeg hogy az alsó lap nagy súlyú nehéz és nagy felületű legyen ami nem csúszkál. Illetve ezen felül vastagabb legyen és hosszúkás de ami nagyon fontos hogy mindkét eszköz teljesen sima felületű és kemény erős szerkezetű. A másodok lap egy kisebb egész hosszúkás lap ez mindig jóval hosszabb az első lapnál. Ez olyan legyen hogy kényelmesen kézbe fogjam mert evvel fogok őrölni . Ami fontos hogy legyen súlya és kényelmes legyen kezelni. Az őrlés úgy fog zajlani hogy a nagy lapra kevés fémport rakok és a másik eszközt meg gyakorlatilag húzgálom rajta. Ez a módszer azért hatékony mert nagy sima felületek között őrlődik a fémpor súly alatt. Itt a módszer másik lényege hogy a saját testsúlyommal is rásegíthetek az őrlésre. Ehez mindig előfinomított alapanyagok kellenek a bojleranódnál csiszolóvászonnal lecsiszolt magnézium ötvözet már elég finom de az alufóliás alumíniumhoz már alaposan elő kell finomítanunk mákdarálóban. Anélkül a nagy sima felületű őrlőeszköz nélkül hatékonyan a fémport nem fogod tudni lefinomítani. Ebben nem tapadnak össze a fémpor részecskéi, nagy felületeken őrlődik az anyag, a finomítás során különösebb az őrlést akadályozó technikai tényezők nincsennek. Egy 10 grammnyi adagot ledolgozni benne nagyon hosszú munka de a minőség az kifogástalan. A fémporokról tudni kell hogy brutálisan nehezen őrölhetők finomíthatók. Ezeket csakis speciális eszközökkel lehet leőrölni vagy finomítani. Én egy arányt írnék is egy 14 cm széles 30cm hosszú 15mm vastag nehéz lap az alap. Ehhez egy 35 cm hosszú 5cm széles 15mm vastag nehéz súlyú őrlő rudat ajánlok. Egy ehhez hasonló eszközre mindenképp szükséged lesz.

Jó tanács

Természetesen aki kezdő az sok felesleges dolgot meg vehet ha mész vásárolni először gondold át mit szeretnél és pl mérleg mákdaráló mozsár ha nem vagy biztos benne hogy jó ne vedd meg lehet találsz ezerszer jobbat csak nézz körbe. Vegyszereknél is teljesen tiszta kell és mielőtt megveszel bármit gondold át melyik éri meg neked pl fémporoknál magnézium vagy alumínium a magnéziumot nem szabad hipermangánnal keverni de sokkal erősebb az alumínium meg KNO3-mal borzasztóan gyenge ehhez nem éri meg (lőporral sokkal jobban jársz) a magnéziumra ez viszont egyáltalán nem igaz Kno3 esetében. Az alumínium viszont tovább eláll. Mindig amikor veszel valamit olvasd el az összetételét hogy 100%-ossan tiszta alapanyagot vegyél mert szennyezett, nem tiszta anyagokkal nem lehet dolgozni. Ha nagyon spéci lőport szeretnél akkor ahhoz bolti faszén nem jó Fűzfaszén kell ezt neked kell csinálni az ebből készült lőpor egyet pukkan meggyújtva, sokkal erősebb annál amiről videó van.

Alapanyagok készítése

A por keverékeket whisle mix, lőpor, villanóporok, H3, és még sorolhatnám gyárilag nagyon egyszerűen készítik az alapanyagokat külön golyósmalomban leporítják és összekeverik. De ezek nem egyszerű keverékek mivel ezek lényege hogy a részecskék atomi szinten minél apróbbak  legyenek és ezek a részecskék minél közelebb legyenek egymáshoz. Ha nem jó az alapanyagod azt vagy elmérted (Konyhamérleg nem jó ilyesmihez Mg pontosságú vegyészmérleget használj!). Vagy nem tiszta alapanyagot használsz, de 99% ban azért nem jó mert nincs jól porítva, de az is lehet hogy nincs jól elkeveredve. Az alapanyagokat külön lekell porítani ez semmivel nem helyettesíthető ezen múlik áll vagy bukik szinte minden. Ezt egy módon lehet hatékonyabban kivitelezni hatékonyabb eszközökkel hatékonyabban őrölni, vagy több időráfordítás, nincs más megoldás. Pár anyag nagyon jól porítható, de pár anyag brutálisan rosszul, ott vannak például a fémporok.  Ezeket úgy az igazi megcsinálni ha pusztán fizikai úton készülnek, vagyis semmi segédanyag nincs. Ha beviszel extra segédanyagot az minőségromlással járhat. Ezeket az anyagokat nagyon gondosan összekell keverni. Az igazi villanópor esetén kis adagnál is több perc munka mozsárban  mialatt rendesen homogénre elkeverednek összeállnak homogénre az összetevők. És jól összekeverednek az alkotóelemek és közel kerülnek egymáshoz az igazi tiszta heves reakció érdekében.

Az anyagok finomsága: Az egyik legfontosabb dolog a pirotechnikában a szemcseméret ha nincs meg a kellő szemcseméret  nem fog megfelelően működni az adott termék és amit készítesz használhatatlan vagy silány lesz. Különböző szemcseméreteknél a teljesítmény drasztikusan eltérő. Én porításhoz kézi hajtású mákdarálót használok. Ezzel leporítom azt az anyagmennyiséget amit abban az időszakban elhasználok ezt kis dobozokba felhasználásig tárolom. Ez nem elektromos, nincs motor mi elromoljon nem keveri a redukáló szert levegővel tehát nem lobbanhat be pl, különböző fémporok vagy a faszén. Felhasználáskor ezeket mozsárban ugyan úgy finomítom tovább mintha semmi előfinomítás nem lenne, minél finomabb egy anyag annál sűrűbb, és annál kisebb térfogatot foglal el. A Kálium nitrátot KNO3 mat pl úgy szoktam először felmelegítem gázon hogy csökkenjen a páratartalma. Kb 3 órán át mákdarálóban készre finomítom ahogy finomodik még egyszer felhevítem hogy a páratartalomtól ne tapadjon, ezután ezt már nem igen lehet őrölni mert olyan finom hogy nem igen akar már átmenni rajta. KClO4 esetén több órán át addig őrlőm mákdarálóban  amíg csak hagyja magát. Amíg csak lehet finomítani ezt is őrlés előtt és egyszer a vége felé gázon jól megmelegítem, mert a legkisebb páratartalom összetapasztja és nem lehet úgy őrölni. Ezeket ha megmelegíted őrlés előtt és a vége felé egyszer akkor nem fog összetapadni a por mer a legkisebb párától is összetapad összeáll. Faszén esetében minimum minden esetben 12 órát rákell szánni a minimális minőséghez de ha igazán erőset akarsz akkor a faszén finomítására pár napot rászánsz. A kálium permanganát KMnO4 kivétel azt soha nem porítjuk elő mivel megromlana ezáltal. Fémporoknál speciel Nincs jól leporítva használhatatlan lesz a villanópor fémporoknál a leggyengébb minőséghez is több napnyi munka kell amíg a leg kisebb szemcse van bennük akár szemre nézve akár tapintásilag addig tesztelni se érdemes őket. Villanóporoknál ha látod hogy nem jó akár kicsivel vagy drasztikusan  Gyengébb leggyakoribb ok a szemcseméret. Egy villanópornál a szemcseméret annyit jelent hogy épp hogy lassan elég és használhatatlan, pukkan egy erőst, vagy a kezedből kiveri a gyújtóst, és ez minden másra is igaz. Ha jók az alapanyagjaid és jól kimérted őket de gyengébbek esetleg gyengék vagy legrosszabb esetben használhatatlanok egy megoldás van sokkal jobban lekell őket finomítani és máris össze se lehet hasonlítani a teljesítményt mert olyan anyagokból ezáltal amik akár lassan elégnek rossz porítással olyan lehet könnyen rendes időráfordítással ami kiveri a kezedből a gyújtóst. Petárdákba meg tízszeres teljesítménykülönbségek vannak csak porításból kifolyólag. Fémporok és faszén esetén most csak a faszenet írom le ezt ugyan úgy tanácsos készíteni mint az fémlapos módszerrel készült alufóliából készített alumínium port tehát először mákdarálóban lefinomítom majd fém vagy gránit lapok között készítem. A faszenet nem kötelező de tanácsos így készíteni fémpor esetén viszont anélkül a dolog nélkül az egész kivitelezhetetlen. Villanóporokhoz gyári fémpor esetén ha magnéziumot veszünk akkor 40 mikron 400 mesh nél durvábbat nem szabad megvenni. Alumínium por esetén a 4-5 mikronos alumínium ajánlott. Finomabbat alumíniumban felesleges megvenni!

Mitől függ a jó végeredmény: Az anyag finomsága és hogy a részecskék milyen közel vannak. Az alapanyagok tisztasága minősége és jó eszközök. És a pontos mérés is fontos egy pici papír is meglehet akár 0,5g is ezért ez is nagyon fontos hogy mindig tárázzam a mérleget, és a jó gyártási technika, ezek mind nagyban befolyásolják  végeredményt. Adott anyagoknál azonos arányokkal különböző finomsággal a teljesítmény drasztikusan eltérő. Tehát akár alumínium akár faszén és még sorolhatnám ne sajnáld rá az időt hogy minél finomabb legyen mert nagyon meglátszik a leadott teljesítményen. De hiába szuper finom egy anyag ha nincs jól kimérve vagy nem olyan minőségű az egyik összetevő mint kéne. A lőpornál az nagyon meglátszik ha elvan mérve és a konyhamérlegek ilyen anyagokhoz nagyon pontatlanok volt. Bizony hogy sorozatosan rossz volt a lőporom ez azért volt mert sokat tévedett a konyhamérleg.

Kép a fűzfáról hosszú ágai  faszénhez kiválóak messziről megismerni hosszúkás egyenes lelógó ostorszerű csak lelógóan elágazó ágairól és hosszúkás levelélől. Messze veri a belőle készült lőpor az egyéb lőporhoz használt fafajták teljesítményét. Nagyításhoz klikk a képre

Kép Júliustól gyűjthető gyomkender hosszúkás leveleiről és fehér virágáról, erős szagáról, 1,5-2cm vastag szivacsos száráról illetve hogy csoportosan nő sok egy helyen kb 1,5m magasan messziről felismerhető.

Faszén készítése: Festékesdoboz: Erre ütsz egy 2mm nél nem nagyobb lyukat Fűzfa: Egy 3 hónapot legalább hagyjad száradni a hosszúkás ágakat Egy ásott gödör: ebben kell szenesíteni ebben rakok tüzet ezt lefedve lehet szabályozni a tüzet.

Ha extrém erejű és gyorsan égő lőport akarsz azt te bolti grillfaszénből nem tudsz csinálni ezt mindenképp házi minél reakcióképesebb puhafafaszénből  kell (Nyárfa, Hársfa, Mogyoró, Taplógomba, Fűz, Kutyabenge, Kender) valamivel lassabb égésű reaktívabb lőporhoz magasabb gyanta tartalmú fenyő) és semmiképp sem keményfából kell. A két legjobb ami a leggyorsabb és legerősebb lőport adja az a kender és a fűzfa. A szakirodalom erre a kettőre esküszik teljesítmény terén. H3 hoz ahol a gyorsaság nagyon fontos a kínaiak kenderszenet használnak. A kendert Július környékén érdemes keresni, sok fajtálya van de amit én ismerek egy nagy hegyes levelű 1,5m körüli nővény fehér virággal. A szára kb 1,5 cm vastag és belül szivacsos nem fás, erős büdös szagot áraszt. Előnye hogy csoportosan nő sok egy helyen erről is jól felismerhető már messziről. Utak mellett gyakran látni hogy nagy csoportokban nő kocsiból vagy buszból is jól felismerhető. Ennek a szárát szenesítés előtt jól ki kell szárítani. Gyors erős lőporhoz minél reakcióképesebb puhafaszén kell ami az égést aktívan gyorsító természetes vegyületeket bőven tartalmaz, és nem tartalmaz olyan vegyületeket ami lassítja az égést. Emellett minél magasabb hőfokon ég el és a fa belső minél energiadúsabb részéből kell hogy készüljön mert az sem mindegy hogy a fának melyik részét szenesítem. Pl vékonyka ágakból sokkal gyengébb a lőpor. Vékonyka ágakat ne szenesítsünk és ne rakjuk a szenesitőedénybe mert sokkal  kevésbé energiadús faszén lesz belőle, és kedvezőtlenül befolyásolja a kapott végeredményt. Kell egy festékes doboz és gyújtós méretű fa természetesen csont száraz nem frissen vágott ez nagyon fontos. A frissen vágottnak kel idő még kiszárad egy száraz helységben szárítsad ki. Azt javaslom fűzfát használj és január február környékén szedd amikor nincs rajta levél, hosszú ostorszerű egyenes ágairól hosszúkás leveléről messziről felismerhető. Ezt  egy három hónapot minimum kell hagyni hogy teljesen kiszáradjon ha ezt nem teszed meg a fában lévő nedvesség hatására káros folyamatok mennek végbe amikor szenesíted és nem lesz megfelelő minőségű a faszened. A festékes doboz tetején akkora lyuk ami kiereszti a faszeszt és fagázt de az oxigént nem ereszti be faszén keletkezik egész pici legyen a lyuk 1db 2mm nél semmiképp sem nagyobb bőven elég. A festékes dobozt szorosan telerakod a gyújtós méretű fával minél kisebb legyen a hézag majd lezárod. Ásol egy gödröt tűzben égeted 330°C köröli hőfokon. Nekünk úgynevezett vörös faszén kell ez a hőfokot jelenti ez 330°C ez a legalacsonyabb hőfokon készült faszén tehát egy lazább tűzön készítsed ez nem egy nagy hőmérséklet.450°C foktól készülne a rendes faszén a barna faszén átmenne feketébbe nem ez kell tehát nagyon nem kel felhevíteni de nem kell félni hogy ha túl sokáig hagyod benne akkor az árt neki mert ilyen nincs az a baj ha kevés időt hagysz neki. Ha fát magas hőfokon égetsz oxigén nélkül és kivezeted a faszeszt és fagázt abból faszén lesz nem kel aggódni a faszénnek nem árt a magas hőmérséklet amíg nem kap oxigént folyamatosan tartsd a  hőmérsékletet, a lyukon a fagáz és faszesz előfordulhat hogy meggyullad ha kialszik még nincs kész ne aggódj amíg oxigént nem kap addig nem lesz a faszénnek baja. Nem szabad megdöngetni a tüzet egy enyhébb egyenletes tűzön kell csinálni a parázs egyenletesen vegye körbe. Ha van egy erős parázs akkor már ne égjen körülötte a tűz a parázsban készüljön ekkor ha beakarna gyulladni a tűz kicsit lefedem egy lemezzel hogy kialudjon majd utána mindjárt leveszem az ásott gödörről a lemezt inkább ez parázsban készül mint tűzben. Kell neki időt hagyni ne legyenek szenesítve gyújtósnál vastagabb tömbök és biztos jó lesz. Enyhén jöjjenek a gázok ki a vödörből akkor a jó a hőmérséklet. Ha enyhén folyamatosan jönnek a gázok akkor azt a hőmérsékletet tartsd mert akkor már készül a faszén mert látod hogy szenesedik a fa. Ne melegítsed tovább tartsd azt a hőmérsékletet. Alacsonyabb hőmérséklet az ideális, ha enyhén jönnek a gázok akkor ez megvan, ekkor már szenesedik a fa ne növeld a hőmérsékletet. Én le is szoktam takarni úgy hogy a tűz se aludjon ki, és a hő se szökjön el. Ez nem nagy hőmérséklet tehát sok idő kell. Ha már nem jönnek gázok az edényből akkor a jó. Vedd ki a tűzből a lyukakat nedves ronggyal takard le hogy ne kapjon oxigént mert különben elég a faszén. Nagyon fontos hogy hagyjak elég időt, mert ha nem szenesedik el rendesen akkor se lesz jó a faszén.  Hagyod kihűlni és megvan a faszened. Azért fontos hogy törekedjünk az alacsony hőmérsékleten való szenesítésre, mert egyenletesebben készül a faszén, másrészt rengeteg erős redukáló szert tartalmaz a fa amit könnyű kiégetni belőle. Ha jó minőségű faszenet alulról melegítesz az hirtelen belobban, minél magasabb hőfokon készül a faszén az annál gyengébb lesz lőporhoz. Az ebből készült lőpor egyet pukkan meggyújtva. Megéri megcsinálni mert ha egyszer megcsinálod az évekig elég és páratlan jó lőporod lesz olyan amit bolti faszénből nem tudsz csinálni. Szerintem a leg olcsóbb  megoldás ha normálisan megcsinálod petárdához teljesen jó. Normális a hangja és a fénye is teljesen jó se nem halk se nem fénytelen. Annyi a titka kel egy pontos mérleg szánsz időt a lőporra az anyagokat külön olyan finomra porítod mint az atom és alaposan  összedolgozod az anyagokat hogy jó tömör legyen és jól összeálljon, csinálsz egy jó fojtást a receptek alapján és van egy olcsó egyszerű ütős petárdád és a leg biztonságosabb megoldás és a leg kevesebb alapanyagot igényli.

Kép a villanó porokhoz hasznát gyári alumíniumporról házilag is kifogástalanul elkészíthető Nagyításhoz klikk a képre

Fémporok Készítése: Kézi hajtású jó minőségű mákdaráló persze ezt alaposan le kell szigetelni mert a fémpor borzasztóan szeret átmenni a legkisebb hézagon is. A fémporok őrlésénél fontos hogy ne keveredhessen levegővel mert levegővel keveredve főleg a magnézium belobbanhat energia hatására, de ez sok más porokra is igaz pl a porított faszén vagy kénpor. A fémporok nagyon nehezen poríthatók. Mint mondtam különböző  finomsággal drasztikusan eltérő teljesítmények. A létező leg finomabb pl alumíniumnál ami gyárilag előállítható 2-3 mikronos ezt úgy készítik gyárilag hogy úgy felhevítik az alumíniumot hogy párologjon, majd ennek a gőzeit folyékony nitrogénnel lehűtik. Így készül pl a German Dark vagy az Indian black alumínium  por is házilag nem lehetséges ez az eljárás. Én házilagos fémporokat használok és kifogástalanul elkészíthető belőlük kifogástalan minőségben minden kivétel nélkül. Minél finomabb egy fémpor annál tömörebb lesz az állaga annál reakcióképesebb és annál tisztábban hevesebben megy végbe a reakció és különböző finomsággal az állag küllem is teljesen eltérő. Alumínium por esetében minél finomabb nem csak hogy annál sűrűbb és annál kisebb térfogatot foglal de annál sötétebb is. Az 1.képen egy alap minőség látható míg a 2.képen egy annál sűrűbb  sokkalta finomabb alumíniumpor a finomságuknak köszönhetően nemcsak állaguk de színük is eltérő. Ezt mozsárban vagy mákdarálóban vagy más módszerrel golyósmalom nélkül ne is akard finomítani mert a fémporok annyira nehezen poríthatók hogy igazából anélkül nem fogod tudni megoldani. A Shimizu könyv is három féle módszert ír a golyósmalom, fémlapos módszer, illetve ami házilag nem elérhető a nitrogénes porlasztás. Én a sok év alatt ezeken kívül nem láttam senkitől semmilyen más módszert ami kivitelezhető lett volna és egy selymes hintőpor finom tapintású port készít. Ha én a fémport megfogom és nem selymes tapintású hintőpor finom az nem jó. Én bátran kijelenthetem anélkül a módszer nélkül amit te egyedileg kigondolsz bátran vedd úgy hogy alapból hülyeség. Mert fémport csak is speciális eszközökkel lehet őrölni úgy mint más anyagokat nem lehet lefinomítani.

Fémporok tesztje: A magnéziumot  úgy tesztelem egy késhegynyit szemre mérve azonos arányban kálium perkloráttal keverek amikor nagyon durván ellobban akkora jó. Az alumíniumnál egy késhegynyit szemmel mérve azonos arányban szintén kálium perkloráttal keverek egy intenzívet kell pukkannia ezt elérni sok munka nagyon sok idő ezt megcsinálni brutális munkával számolj. Amíg ez nincs meg ne is akarjál belőle semmit csinálni, az alumínium por perkloráttal tesztelve nagyon sokáig csak elfog égni, nem pukkan, ez nem azért van mert nem tiszta valamelyik alapanyag, hanem mert nem elég finom. Kálium nitráttal tesztelve alumíniumnál  55%Kmo3 30% alumínium 15% kén elegyével tesztelem magnéziumnál 1:1 Kno3/Mg arány Kálium nitráttal nem jó tesztelni mert nagyon durván is jónak mutatja a fémporokat ezért ezzel nem ajánlom a kálium perklorát viszont jól kimutatja ha nem jó. Amíg a fémporba a legkisebb szemcsét is tapasztalod érzed látod addig ne is akard tesztelni csak nézd meg a páros  képen az első aluport milyennek is kell minimum lennie ezt elérni sok napos nehéz munka teljesen púder finomnak és szemcsementesnek kell lennie.

Magnézium por Készítése (bojler anódos):  Bojler anód: Szaküzlet  (bojler alkatrész elektronikai alkatrész bolt) ez 75% magnézium és 25% alumínium kb 300g os hosszú rúd. Smirglipapír: 80-100 as szemcseméret. Itt az anódot fogatom a fóróba szárastól majd nagyobb felületen az oldalánál a smirglipapírt védőkesztyűben kézbe fogva csiszolom egy vödörbe. Csak a bojler anódos magnézium ami 75%magnézium 25%alumínium minimum 3X erősebb a sima alumíniumnál. Köszörűfej csapos hengeres köszörűkő :Ez egy kicsi köszörűkő amit belehet fogni egy erős fúróba csapos hengeres csiszolókőnek is hívják.

 Fogom a bojler  anódot valami erre alkalmas géppel lecsiszolom az egyik eszköz ami erre alkalmas az a smirglipapír itt a csiszolandó hengeres tárgyat fogatom a fúróba. Ezt én úgy szoktam fogom a bojleranódot befogatom egy erős fúróba majd smirglipapírral 80 vagy 100 smirglipapírral a szabadban egy vödörbe csiszolom hogy a fémpor ne szóródjon szét. Evvel a szemcsemérettel eloszlik a porítás és őrlés közötti idő ha fém vagy gránitlapokkal őrlőm. Durvább smirglipapírral gyorsabban lehet porítani de az őrlés egy kínszenvedés. Ha golyósmalommal készítjük ott nem mi őröljük ott épp ezért a legdurvább 40 es szemcseméret ajánlott. Ezután fémlapok között finomítom a fémport. Ehhez először is  kell egy fém alap ez minél szélesebb nehezebb legyen teljesen sima felületű sémiképp sem festett és lehetőleg rozsdamentes egy 17 cm eres négyzetnyi biztos kell. És kell egy fém rúd legalább 5cm széles és szintén nagyobb súlya legyen kis súlyúval felesleges is próbálkozni ez szintén teljesen sima felületű rozsdamentes legyen. E között a két fémlap között dolgozom a fémport kicsi adagokban ezzel lassan lehet haladni de úgy látom ez el is éri a létező legjobb minőséget, természetesen a két fémlap tökéletesen fedje egymást. A videókon szereplő villanóporok és petárdák ezzel a módszerrel készültek. Fémlapok helyett szóba jöhetnek még alaposan simára csiszolt felületű gránitlapok is de én a fémlapokat sokkal jobban ajánlom. Ezzel a módszerrel nem csak fémporainkon hanem oxidálószereinken, lőporon, faszén, kén meg mindennel ami porítható nagyot dobhatunk. Golyósmalom nélkül kis adagokban ezzel a módszerrel extrém finom porokat lehet. Ha kész a finom magnézium porom ezután természetesen azonnal passziválni kell lenolajjal vagy kálium bikromáttal. Amikor már mozsárban már a poraink nem finomíthatók tovább mert odatapad az oldalához ezzel a módszerrel még finomabbá tudjuk tenni. Anélkül a módszer nélkül golyósmalom nélkül házilag fémport készíteni azt kell mondjam annyira nehezem porítható hogy esélytelen. Egy hosszú több órás munkára számíts kis adagokban lehet haladni a kész fémpor sötét színű és tapintása bársonyos kell hogy legyen. Ezt csakis sima nagy felületű kemény nehéz felületek között lehet hatékonyan készíteni. Persze gyártónál van 40 mikronos tiszta 99%-os magnézium por is nézd meg melyik éri meg jobban a tiszta Magnézium ütőseb de sokkal érzékenyebb is. A magnézium az alumíniumnál drasztikusan nagyobb teljesítményt ad le Kálium nitráthoz magnézium szükséges mert azzal egy jó erőst pukkan alumíniummal meg csak lángol és ebben az esetben nem mérhető egymáshoz a teljesítmény. A kész magnéziumpor ugyan úgy néz ki mint az alumínium por  nézd meg a páros képen lévő aluport ez is egy sötétszürke teljesen matt por de a leg fontosabb amikor megtapintom olyan legyen a tapintása mint a hintőpor. Ugyan olyan mint az alumínium árban de százszor több a munka vele mert hatalmas munka anódot reszelni porítani, de a teljesítmény se mérhető össze.

Aluminium por készítése (alufóliából):   Alufólia: Élelmiszerbolt ez nagyon tiszta alumínium Mákdaráló: A csiga ami őröl mindenképp olyan legyen hogy kijjebb beljebb is tudjon mozogni erősebbre és lazábbra is lehessen húzni ez nagyon fontos.

Fogom az alufóliát a mákdarálót nem húzom meg az elején hogy ne terheljem meg majd átdarálom, ahogy finomodik  már jobban meghúzom. Itt amikor már nincsennek nagyobb darabkák benne hanem egy durva szürke por azután tudom csak fém vagy márványlapok között tovább finomítani ez mákdarálóban egy 3 órás művelet még ezt az állagot eléri. Ha ez megvan fémlapok között finomítom a fémport. Ehhez először is  kell egy fém alap ez minél szélesebb nehezebb legyen teljesen sima felületű sémiképp sem festett és lehetőleg rozsdamentes egy 17 cm eres négyzetnyi biztos kell. És kell egy fém rúd legalább 5cm széles és szintén nagyobb súlya legyen kis súlyúval felesleges is próbálkozni, ez szintén teljesen sima felületű rozsdamentes legyen. E között a két fémlap között dolgozom a fémport kicsi adagokban. Ezzel lassan lehet haladni de úgy látom ez el is éri a létező legjobb minőséget. A két fémlap tökéletesen fedje egymást. A videókon szereplő villanóporok és petárdák ezzel a módszerrel készültek. Fémlapok helyett szóba jöhetnek még alaposan simára csiszolt felületű gránitlapok is, de én a fémlapokat sokkal jobban ajánlom. Ezzel a módszerrel nem csak fémporainkon hanem oxidálószereinken, lőporon, faszén, kén meg mindennel ami porítható nagyot dobhatunk. Golyósmalom nélkül kis adagokban ezzel a módszerrel extrém finom porokat lehet. Amikor már mozsárban már a poraink nem finomíthatók tovább mert odatapad az oldalához ezzel a módszerrel még finomabbá tudjuk tenni. Anélkül a módszer nélkül golyósmalom nélkül házilag fémport készíteni azt kell mondjam annyira nehezem porítható hogy esélytelen. Egy hosszú több órás munkára számíts kis adagokban lehet haladni a kész fémpor sötét színű és tapintása bársonyos kell hogy legyen.Vannak egyébként ezek az alumínium pigmentek Pl a Sirius ezüstpor (sokáig ezt használtam) ez pl festékboltban kapható ez is tiszta alumínium de másabb ezeket könnyű felismerni a normális alumínium por szürke és fakó de ezek fényesek visszaverik a fényt ezekkel van pár gond a sima aluporral szemben, először is ezek kegyetlenül szállnak a levegőben bemennek mindenbe és eléggé fognak ezekkel is jó pár napot rászánva érhető el a használható minőség tudtommal pl a Siriusz az tiszta alumínium pusztán a gyártás módjának köszönhető a fényessége szállingózása állaga hogy másabb mint a rendes alu, tudtommal tiszta  alumínium de speciel nagyon drága. Másik hátránya hogy valamivel nagyobb térfogatúak ezek az alumínium pigmentek a rendes alumíniumporhoz képest ami villanópornál nem előny. Most ha meggyújtok egy házilag finomított Siriuszost ugyan olyan szemcsemérettel és rendes aluport akkor ugyan úgy ég el bár a rendes alu jobban tágul valamivel. Persze nem jelenti azt hogy normálisan lefinomítva ez gyengébb mint mondtam azonos szemcseméretnél egyforma a teljesítmény teljesítményben egyformák de én nem ajánlom. Ha kohónál esetleg gyártónál kapsz nagy mennyiségű aluport nagyon olcsón és az biztos tiszta alu de ilyen pigment akkor teljesen jó vedd meg  de festékboltba megvenni semmilyen téren nem éri meg mert az alufóliás változat sokkal jobb és olcsóbb. Bolti Siriuszos alumínium 50g 2010 es árfolyamon  800ft gyári létező legjobb 4-5 mikronos Super Dark Aluminum (german dark,vagy indiai,) létező legjobb pirotechnikai alumínium ehhez képest is 100g kerül ennyibe. Persze ez nem boltban kapható 1kg os kiszerelésben meg még olcsóbb (a 4-5 mikronos Super Dark, German Dark és indiai alumínium a létező legjobb alumínium por). Alufóliásnál 2010 es árfolyamon 500ft körüli 30m es fóliából 250-300g alupor nyerhető ki. Aluporba a leg olcsóbb amit eddig láttam természetesen teljesen tiszta alumíniumpor persze egész durva tehát kell vele dolgozni 500FT 1kg 2010 árfolyamon  döntse el kinek mi a legjobb.

Finom Magnézium és Aluminium por csiszolása:  Csiszolóvászon: Más néven csiszolópapír smirglipapír 80 vagy 100 szemcseméret ez alatt a szemcseméret alatt nem ajánlott a fém lapos módszerrel a feladatra. Harisnya: Sima bolt ez a fémpor szűréséhez kell.  Nádrág gumi: Ezzel fogatom nagyon finoman össze a smirglipapírt az anódon hogy ne csússzon szét csiszolás közben. Nejlonharisnya: sima boltban kapható

A módszerrel gyakorlatilag szinte majdnem jó egész finom Magnézium és Alumínium port  lehet készíteni már gyakorlatilag a csiszolásnál. A módszer lényege hogy magát a fémet amit csiszolunk fogatjuk be egy erős fúróba majd azt egy 80 vagy 100 szemcseméretű csiszolóvászonnal a gyoran forgó fém felületén le föl húzgálva lassan finom fémpor keletkezik. Ez alatt a finomság alatt a csiszolóvászon nem ajánlott a feladatra fémlapok között finomítva  mivel a fémpor nehezen finomítható. A csiszolóvásznat egy nadrág gumival lazán összefogatjuk így a csiszolásnál nem fog szétcsúszni. Bojler anód esetén van egy kiálló kis rész amivel az anódunkat befogathatjuk fúróba. Alumínium esetén alumínium csöveket kell vásárolnunk majd a végükre készíteni pl egy csavarral egy olyan részt amivel stabilan befogatjuk a fúróba. Mindkét esetben a fémünk értelemszerűen hengeres kell hogy legyen mivel a csiszolandó tárgy forog a fúróban. A módszer folyamán sose nyomjuk rá a csiszolóvásznat, csak lazán hagyjuk csiszolni, nagyon lassú kis mennyiségeket lehet csiszolni nagyon sok munkával. A keletkező fémport egy vödörbe csiszoljuk  ugyanis ez szállni, szóródni, porzani  fog és a fémpor nem szétszóródik hanem a vödör hosszú falu belseje felfogja és a vödör alján fog így összegyűlni. A műveletet a szabadban végezzük mert a finom por valamelyest szállingózik a levegőben. A fémport a csiszolás után egy egyrétegű harisnyával át kell szitálni. Nagy mennyiségeknél a módszer nem életképes de olyan finom fémport ad hogy fémlapok  között (esetleg gránitlapok között) hogy sokkal könnyebb tovább finomítani a fémporunkat mint alumínium esetén. A folyamat folyamán használjunk védőszemüveget és védőmaszkot, hogy a por se a szemünkbe se a tüdönkbe ne kerüljön. Illetve védőkesztyűt mert különben megsérülne a kezünk.

Kép magnézium por csiszolása minimum 80-100 as szemcseméretű csiszolóvászonnal (smirglipapírrral) a bojler anódhoz nagyon lazán van rögzítve a csiszolóvászon.nagyításhoz klikk a képre

Kép 80 as szemcseméretű csiszolóvászonnal egyszeri gyors csiszolással frissen csiszolt magnézium por szűrés  finomítás és passziválás előtt. Már a csiszolásnál rendkívül finom fémport kapunk.nagyításhoz klikk a képre

Védőfelszerelések: védőszemüveg, védőkesztyű, védőmaszk,

Kép márványlapok között készült  házi készítésű alumínium por alufóliából

Ezen a képen alufóliából a receptekben és a villanóporos videókon illetve a kicsi petárdás videón ezt használtam alapanyagnak ez az alufóliás alumínium látható működés közben a videókon. A nagyításhoz klikk a képre.

 Kép fémpor készítés fémlapok közt  nagyításhoz klikk a képre       



Magnéziumpor passziválása:  Nyers lelonaj: Festékbolt nagyon fontos hogy nyers lenolajat vegyük, ugyanis ez nem tartalmaz adalékanyagokat. Lakkbenzin hígító: festékbolt
Kálium Dikromát: ezt rendelni tudsz de ez méreg drága

A fémporok passziválásának az a lényege hogy magától a környezeti hatásoktól illetve a különböző bekevert vegyszerektől megóvjuk hogy megtámadják a fémporainkat fémreszelékeinket. Ez két dolgot befolyásol magát az eltarthatóságát a bekevert elegynek illetve nagy mértékben lecsökkenti az esélyét hogy a fémporos keverék a  tárolás folyamán begyulladjon. Különböző villanó porokban különösen Magnézium esetén a bekevert oxidálószerek Katalizátorok megtámadják a fémet. Így a keverék idővel úgymond megdöglik. Ez azt jelenti hogy a keverékben lévő oxidálószer és vagy katalizátor vagy más alkotóelem elkezdi megtámadni a fémport. Rosszabb esetben elég egy kis nedvesség pára neki ami drasztikusan felgyorsítja ezt a folyamatot és ha nincs passziválva az elegy akár tárolás közben el is indulhat. A magnézium por pl annyira érzékeny hogy maga a levegő bekeveretlenül is idővel tönkreteszi. A legkisebb pára is erősen károsítja. A különböző oxidálószerek, kén, ha nincs passzíválva erősen megtámadják. Ha teljesen száraz a keverés akkor valamivel lassabban de ha a legkisebb pára is éri ezek a káros folyamatok drasztikusan felgyorsulnak. Ennek eredménye hogy a keverék ereje drasztikusan csökken vagy teljesen tönkremegy rosszabb esetben tárolás folyamán beindul. Villanó porokban, különböző bekevert elegyekben mindenképp passzivált magnéziumport kell hogy használjunk. A következőkben a magnéziumpor passziválását írom le. A kész fémport ezek után nagyon fontos hogy nem lehet semmilyen formában sem őrölni vagy finomítani mert leviszi róla a védőréteget  az eljárás után szigorúan már csak bekeverni lehet. A kálium nitrát, kálium perklorát, bárium nitrát, kénpor a magnéziumot passziválatlanúl erősen támadják, főleg kénpor jelenlétében ha a magnéziumot le pasziváljuk teljesen száraz állapotban gyakorlatilag ezek az anyagok semennyire nem fogják összekeverve megtámadni. Én villanó porokhoz minden esetben passziválom a fémport ha megfelelően végezzük a passziválást én csak jótékony hatásról számolhatok be. Az itt leírt: KNO3/Mg/S, KClO4/Mg/S, BANO3/Mg/S villanóporokhoz én a lenolajos passziválást használom. Az alumínium por esetén kálium perklorát esetén természetesen ez a dolog nem érvényes, a Shimizu könyv alapján még magasabb hőmérsékleten sem megy végbe káros reakció köztük. Ezen az oldalon semmilyen olyan petárda villanóporos alumíniumos recept nem szerepel aminél az alumíniumot bármilyen módon kezelni kellene.

Magnézium por passziválása Kálium dikromáttal:

Összemérés:

100g Magnézium por Mg

5g Kálium Dikromát K2Cr2O7

30ml Víz H2O

Először a magnézium port 100°C fokos sütőben 1 órát melegítjük. Majd a vizet felforraljuk és forrón hozzáadjuk a kálium dikromátot úgy hogy mindkét anyag forró legyen. Forrón összedolgozzuk majd szobahőmérsékleten pár napot hagyjuk teljesen megszáradni. Ez a következők ellen biztos védi levegő, kálium nitrát, ammónium perklorát, kálium perklorát, kén, bárium nitrát, stroncium nitrát, nátrium nitrát. Ez bizonyos oxidálószerekkel pl Kálium Perklorát katalizátorként is működik a Kálium bikromát ezért valamelyest villanó porban még a teljesítményre is jótékony hatása van. Itt a mindenkori fémporhoz  +5% kálium biromátot kell mérni a megfelelő passziváláshoz. Az iparban szinte mindig kálium dikromátot használnak tűzijátékokhoz passziváláshoz.

Magnézium por passziválása lenolajjal:

100g Magnézium por

4g Lenolaj+ ezt lakkbenzin hígítóban oldjuk

Ez következőképp készítem a +4% lenolajat először is bő lakkbenzin hígítóval oldom majd a magnéziummal, vagy alumíniummal, vagy egyéb fémporral jól homogénre dolgozom. Ha ez megvan egy hetet szobahőmérsékleten hagyom kiterítve  száradni. Nagyon fontos hogy a lenolaj teljesen rá van szárítva a fémporra. A lenolajról tudni kell hogy könnyen oxidálódik ezért a fémport csak is szép lassan szobahőmérsékleten szabad kiszárrítani. A lenolaj a fémporra teljesen rá fog száradni úgy mint egy lakk vagy egy festék és abban semmi nedvesség nem fog maradni hanem teljesen szilárdan tapadásmentesen egy kemény láthatatlan burkot képez a fémpor köré. Ezt mindig akkor szoktam passziválni amikor a fémpor már teljesen finom mivel a nedvesség összetapaszthatja a részecskéket. Itt nagyon fontos ez a lenolajos passziválás tökéletesen  véd ugyan úgy az előző módszerben említett anyagok esetén kivéve az ammónium perklorátot. Ammónium perklorát esetén ez a lenolajos passziválási módszer semmilyen védelmet nem nyújt. Az ammónium perklorát erősen támadja a magnéziumot. Itt nagyon fontos hogy teljesen a fémporra rászárított tehát rászáradt lenolajról beszélünk.

Kép magnézium reakciója vízzel  nedvesített  környezetben oxidálószerekkel és Magnéziumpor megfelelő kezelése pyrotechnikai célra. Nagyításhoz Klikk a képre

Alumínium por passziválása Bórsavval H3BO3:  Bórsav H3BO3: Gyógyszertár vagy vegyészeti szaküzlet. Nagyon fontos hogy véletlen se keverjük össze a borkősavval amit háztartási, mezőgazdasági szaküzletben árulnak! Ezért kétszer is nézzük meg mit veszünk!

Összemérés:

100g Alumínium por

2g Bórsav H3BO3

+pici víz a bórsav oldásához

Kálium klorát KClO3, kálium perklorát KClO4, kálium permanganátos flash por esetén teljesen felesleges a bórsavas kezelés! Az itt leírt villanóporok közül a villanógránátokhoz használt villanópor esetén van értelme a kezelésnek. A következő esetekben kell a bórsavas kezelés KNO3 kálium nitrát, Ba(NO3)2 bárium nitrát, stroncium nitrát Sr(NO3)2, és más nitrátok aluporral. Valamint ha szódabikarbóna vagy más enyhén lúgos anyag van használva aluporhoz. Ennek az a lényege hogy nedves közegben vannak anyagok amik megtámadják az aluporon a védőréteget. Itt a lúgos anyagok jelentenek problémát és a nitrátok. A reakció a hőmérséklet emelkedésével valamint 60°C-on válik veszélyessé és ezért kell a bórsav. A Shimizu könyv egy pH 4.7-5.1 közötti savas pH értéket ad meg. A kezelés egyszerű a 2% bórsavat pici vízben fel kell oldani különben hatástalan. Szárazon hozzáadott bórsav nem vonja be az alumíniumot ezért az hatástalan! Ezután az alumíniummal alaposan el kell keverni hogy bevonja. Majd kiterítve hagyni kell teljesen hogy szobahőmérsékletem megszáradjon. Ha már teljesen megszáradt akkor langyos 50°C körüli langyos de nem meleg sütőben 3 órát még rászárítunk hogy biztosan száraz legyen az alupor. A sütőbe mielőtt berakjuk előtte nagyon fontos hogy már száraz legyen. Az is fontos hogy csak is langyos sütőben szabad rászárítani. És a lemez is csak langyos lehet és nem forró. Ugyan is így biztos hogy megszárad az alupor és károsodni sem fog. Mg magnézium és MgAl magnálium esetén bórsavat TILOS használni. Ugyan is a bórsav ezeket a fémeket aktívan támadja! Ez a kezelés csak alumíniumra érvényes. Az alumíniumot lenolajjal és kálium bikromáttal szintén nem tudjuk kezelni. Ugyan is ez leredukálná az erélyét. Illetve alumínium esetén a szakirodalom nem tesz említést a bórsavon kívül más módszerrel történő kezelésre!

Puha törékeny Magnálium 50:50 készítése: Akiknek nincsenek megfelelő eszközeik alumínium por készítéséhez. Gondot okoz hogy aktív anódból 80-100 smirglipapírral csak kis adagokat lehet fárasztó munkával készíteni. Erősebb oxidállószerhez akarják használni mint a kálium perklorát amihez a magnézium már érzékeny. Gondot okoz a borzasztóan szállingózó Siriusz ezüstpor. Esetleg malmosok és gond nekik hogy a magnézium és az alumínium is túl sok futtatási időt igényel. Nem jöhet szóba nekik a 4-7 mikronos profi dark alupor sem azoknak marad az 50/50 es magnálium ötvözet. A 50:50 Magnézium alumínium ötvözet az alumíniummal és a magnéziummal szemben könnyen törhető és jól porítható. Akár kézzel is törhető és a fémet kocogtatva és egy könnyen törő ötvözet. Golyós malomban speciális feltételek mellett könnyen porítható és nagy mennyíségben gyártható kevesebb idő alatt készül el mint a magnézium vagy az alumínium por. A csiszolt aktív anódos magnéziummal szemben sokkal jobban porítható, fele olyan erős és sokkal stabilabb mint a magnézium. Az alumíniumnál erősebb de annál sokkal instabilabb. A két fémnél fele fele arányban ötvözi azok minden jó és rossz tulajdonságát. Ha flashez kell nitrátokhoz gyenge ezért igazán erős villanópor tisztán nitrátokkal nem készíthető belőle de fele fele arányban kálium vagy bárium nitráttal és kálium perkloráttal. Vagy tisztán kálium perkloráttal keverve egy nagyon erős villanópor készíthető belőle. A magnálium port persze mindig lenolajjal kell kezelni! Bórsavval viszont szigorúan tilos azt kezelni! A legnagyobb tételben gyártható belőle a fémpor. És az alumíniumra egy alternatíva azoknak akiknek gond a magnézium instabilitása. És az alumínium nehéz őrölhetősége. A befektetett az olvasztásnál fellépő extra munkáért cserébe kárpótol minket hogy a folyamathoz ingyen szerezhető az alumínium. És hogy az 50:50 magnálium egy könnyen porítható ötvözetet ad amit már nem olyan nehéz finom porrá porítani mint a magnéziumot vagy az alumíniumot. És egyszerű háztartási eszközökkel mint egy mákdaráló is könnyen készíthetünk belőle finom fémport. Itt a lényeg hogy a magnéziumot megfelelő arányban ötvözzük az alumíniummal ugyanis más arányokban már kemény ötvözeteket kapunk. Előszőr fogom a fémeket a megfelelő arányban. Ezt belerakom egy konzerves vagy más fémdobozba ami puhafém és könnyen szétverhető. Ezt tűzbe rakva sűrű nagyon erős parázsban amit alulról nagyon fontos folyamatos levegővel nyomni pl kompresszorral de sima hajszárrító is bőven elég  660°C fölé melegítem. Ezt tanácsos úgy nyomni levegővel ami érezhetően szítja a parazsat folyamatosan különben nem éri el a megfelelő hőfokot. Legtöbben ehhez egy erősebb hajszárítót használnak és egy csövön alulról fújatják. Ehhez tanácsos faszenet használni. Ekkor a magnálium teljesen megolvad ezt lassan kell visszahűteni. Az olvasztás előtt mindenképp használjunk inert gázt ami kiszorítja a légtérből az oxigént én egyszerű propán butánt fújok a festékesdobozba. Egy alapos keverés az olvadékban szintén nagyon fontos hogy a magnézium és az alumínium alaposan egyenletesen elkeveredjen. Ha visszahűl belül puha szerkezetű lesz és könnyen törik. Ezt olyan puha ötvözet hogy kalapáccsal is egész könnyen lehet törni. Ez egész könnyen fog törni. Ezt nagyon fontos hogy a köszörűfejjel ezt először körbe letisztítom a szennyeződéstől. Ugyan is ami kívül van szennyeződés rajra az olyan oxidokat tartalmaz ami a magnéziumporral termit reakciót indít be és nagyon hevesen reagál a magnéziummal! Ezt a külső elszíneződött feketés részt le kell tisztítanunk és ez nem kerülhet bele a magnáliumporunkba. Ehhez fogok egy fúróhoz egy kis köszörűkövet és porrá porítom. A kemény bojleranódhoz képest össze sem lehet sebességben hasonlítani ez gyorsan haladósan fog menni. Ezután tudom finomítani. Ezt ugyan úgy mint a magnéziumot lenolajjal vagy kálium diromáttal kell passziválni. Ezzel a módszerrel a magnáliumot gyorsan nagy mennyiségben tudom porítani. Sajnos ez a villanó poraim közül csak a perklorátos változattal kompatibilis. Nitrátokkal már túl gyenge lenne permanganáttal meg túl érzékeny. Viszont a dark aluhoz képest sokkal jobban odavág. Természeten ezt házilag kell ilyenre ötvözni. Olcsón elkészíthetjük alumínium üdítő dobozokból amikből utcán rengeteget találni és ez az alumínium forrás ingyen van. Ez ráadásul nagy tisztaságú alumínium. Egy pici ötvöző anyag van benne ami puhábbá teszi a fémet. Ha így teszünk először az uditős dobozokat kell megolvasztani. Ezt előmelegített olvasztótégelyben fokozatosan olvasztva tanácsos megtenni úgy hogy a dobozokat összenyomjuk. Ezeknek a tetejére kicsapódik a szennyeződés ha felolvadtak amit könnyen leszűrhetünk. Ezután az olvadt alumíniumot öntsük fekete sütőformába pl maffin sütőforma. Az olvasztóedény alján összegyűlik a maradék szennyeződés. És amit kiöntünk alumíniumot a formákba az már tiszta és ötvözésre kész lesz.75/25 ös aktív anóddal könnyű dolgunk van. Az aktív anódnak lemérjük a súlyát elosztjuk kettővel és megkapjuk mennyi alumíniumot is kell mérnünk az aktív anódhoz hogy megkapjuk az 50/50 es ötvözetet. Az olvasztó edény lehetőleg vas legyen vagy a leg kevesebb szenet tartalmazó acél hogy ne ötvöződjön az alumíniummal. Nagy tételhez pl használt poroltóból lehet olvasztótégelyt készíteni. Ha erősen fújva levegővel nagy tétel van fűtve oda vastag falú edény kell. Ha tiszta az alumínium és nem tartalmaz ötvözetet annak alacsonyabb az olvadáspontja mint ami ötvözetet tartalmaz. Tiszta vagy alacsony olvadáspontú alumínium ötvözet esetén mint 30mmX 1 méter es alumínium rúd AlMgSi1 ötvözet elég egy festékesdoboz és az hogy erős tűz közé rakjuk az anóddal majd megkeverjük mivel az olvadáspont ott szinte azonos. A festékesdoboz nem bírja ki ha faszénnel levegővel erősen fújják ezért ha avval dolgozunk nem dolgozhatunk olyan alumínium ötvözettel aminek magasabb az olvadáspontja a tiszta alumíniumnál! Ezért a tiszta alumínium erős tűzön légfúvás nélkül is megolvasztható még az ötvözeteket tartalmazó mint az üditős dobozok nem! Kis tételben egy alkalmomra ha nem igényel túl intenzíven történő fújatást akár festékes dobozban is elkészíthető a magnálium. Nagyobb hőfok esetén ennél vastagabb falu edényt kell keresni. Először az ötvözésnél mindig az alumíniumot kell felolvasztani. És a magéziumot csak később hozzáadni. Ha tiszta az alumínium és ha aktív anódot veszünk alapul azok egyformán olvadnak. Ha ötvözött alumíniumot veszünk alapul mint az üditős dobozokból öntött alumínium tömbök azok magasabb hőfokon olvadnak mint az aktív anód. Ha magnáliumot szeretnél javaslom üditős dobozokból öntsed ki először tiszta alumínium tömböket. Ha evvel sikerrel jársz utána vegyél csak hozzá aktív anódot.

 

 

 

Kép fúróhoz csiszolófej,köszörűfej (másnéven csapos köszörűkő)

Petárdák készítése

Anyaghányad kiszámítása: Én a megfelelő anyaghányad kiszámítására egy százalékos alapot veszek alapul a teljes anyag mindig 100% így kalkulálom ki a megfelelő arányokat az adott célnak megfelelően. Ezt én grammba szoktam átszámítani 100%=10g ez a teljes kész 100% os késztermék. Ez egy nagyon egyszerű módja hogy megtaláljuk a keverékek leg optimálisabb keverési arányát az adott célra tehát nem vaktában keverjük ki az alapanyagokat. Ennek alapja egyszerű az egész anyag mindig 100%-ra jön ki ez se több se kevesebb nem lehet. Pl a lőpornál 75% 15% 10%=100%  7,5g 1,5g 1g=10g=100% ez alapján ki tudsz kalkulálni bármilyen anyaghányadot. Leg gyakoribbak 60 25 15%  60 40%   55 30 15%  70 30%-és így tovább. Ezzel a módszerrel gyorsan lehet dolgozni és a lehető leg hatékonyabban kikeverni az adott célokra a leg hatékonyabb módon működő arányokat hibalehetőség nélkül bármilyen keveréknél.

Feketelőpor készítése mozsárban: kálium nitrát: KNO3 mezőgazdasági bolt műtrágyaként 2 vagy 5 kg-os én ezt használom nagyon tiszta KNO3 kb 99%-os Pl: Krista-K, Kemira, Multi-K,  Nitrogén 13% Kálium 46% ezt kell megnézni rajta. De van gyógyszertárban tartósítóként beszerezhető húspácoláshoz használják ez a leg tisztább. faszén: benzinkút vagy nagyobb áruház fűtőérték 7000kcal/kg ez keményfából van ez közepesen gyorsan ég. Puhafával ellentétben legalább fele olyan reakcióképes és érezhetően gyengébb is igazából köszönő viszonyban sincs egy házi puhaszenes lőporral. Profi faszénhez házi puhafa kell Nyárfa, Hársfa, Mogyoró, Taplógomba, Fűz, Kutyabenge, valamivel lasabb égésű reaktívabb lőporhoz magasabb gyantatartalmú fenyő ezt boltban sehol nem fogsz kapni neked kell megcsinálnod. Lőport soha nem készítenek gyárilag keményfából! Aki profi mind maga készíti el a faszenet a fának a vastag erős részéből a vékonyka ágakat nem belekeverve ami jóval gyengébb lőport eredményezne. kénpor: ventillált kénpor néven szőlészeti borászati szaküzlet mezőgazdasági bolt 2kg sárga csomag ez egy nagyon finom por denaturált szesz: festékbolt. Ha mint hatóanyagot töltetet akarod használni a lőport akkor ennél van 4x-erősebb lőpor  ehhez már puhafaszén kell pl az egyik legjobb a a vastag energiadús farészből készült fűzfaszén ezt boltba nem kapsz ennek égési sebessége gáztermelése nyomása drasztikusan eltérő a bolti grillfaszéntől ez már sokkalta nagyobb nyomással hirtelen mély pukkanó hanggal ég el ez márt megint egy teljesen más lőpor, ez már nem lobban pukkanva ég el sokkalta nagyobb nyomással. Ha lassabb nagyon reaktív lőpor kell akkor egy magas gyanta tartalmú fenyőből fenyőszenet kell készíteni.

Összemérés:

7,5g  Kálium nitrát KNO3
1,5g  Faszén C
1g  Kén S

Fogom a KNO3-at először gázon jól megmelegítem hogy a kötött nedvességtartalmat csökkentsem. 2 órát  kézi hajtású mákdarálóban finomítom amíg csak viszi ezt az őrlés vége felé ismét egyszer megmelegítem ekkor picivel fellazul a por mert mindig marad benne pici pára ami összetapasztja a szemcséket ezt addig őrölöm amíg csak lehet. Felhasználásig elrakom egy dobozba ebből nagyobb adagot készítek. Ezután fogom a faszenet  mozsárban dúrvára porítom majd mákdarálóban minimum 12 órát rászánva lehelet finomra őrölöm felhasználásig dobozba rakom. Itt fontos hogy előre készíts a faszénből és a nitrátból nagyobb adagokat mert mindent ott a mozsárba lefinomítani túl időigényes lenne! Kimérem  7,5g/1,5g,/1g KNO3/C/S arányt  Itt először a faszenet nagyon finom porrá őrölöm mozsárban ezután pici denaturált szeszt adok hozzá majd folytatom az őrlést. A lényeg hogy olyan finom legyen mint a hintőpor és selymes tapintású legyen. Ezután fogom a KNO3-at mielőtt ezt felhasználnám gázon mindig picit gázon megszárítom mert idővel nedvesedhet és ezt is nagyon alaposan meg őrölöm szintén a mozsárban. Ha már mind a három anyagot külön teljesen finomra őröltem a mozsárban  egy fél órát javaslom mind a három összetevőre szánjál a kénnek kevesebb is elég a három anyagot mozsárba összekeverem, a ként öröld a már megőrölt faszénnel. Pici denaturált szeszt hozzáadva alaposan meg őrölöm a denaturált szesz nagyon fontos mivel csak így lesz jó minőségű a lőpor. Össze dolgozom ennek az a lényege hogy minél jobban elkeveredjenek az alkotórészek és minél közelebb kerüljenek egymáshoz az alkotóelemek 1,5x erősebb reakcióképesebb és tisztábban égő lőport kapok ezáltal. Itt kis adagban kevés denszesszel alapossan együtt kell őrölni az összetevőket hosszasabban.  Egy 1mm es csíkba kiterítve 3mm hosszan tökéletesen végig kel hogy égjen ez a minimum egyébként hirtelen nagy nyomással kell elégnie. A lőpornál ha elméred már negyed olyan erős lesz a lőpor ezért többször mérd át az alapanyagokat.Én egy nagyon pontos mérleget használok és mindenképp többször át kell mérni mert különben hiába dolgozik az ember egy csomót vele nem lesz az igazi ha elméri én háromszor is átmérem nem csak a lőport de minden mást is Mg pontosságú vegyészmérleg kell hozzá digitális konyhamérleg alkalmatlan ilyen porok méréséhez túl sokat tévednek ez lőpornál használhatatlan minőséghez vezet.

Videó: 5cm x 3mm lőporcsík égése liszt lőpor grillfaszénből

                                                                                                        
Védőfelszerelések: csak védőmaszk kell nagyon stabil biztonságos anyag mind minden KNO3 vegyület


Granulált lőpor készítése petárdához: Petárdához Minden esetben granulált lőpor kell mert por formátumban alkalmatlan hozzá .Ez a leggyengébb anyag amit petárdába rakhatsz a villanóporokhoz képest negyed olyan erős hatóanyag. Átlagosnál jobb lisztlőpor: Először is ehhez a salétrom átlagon felűli finom kell hogy legyen erre különösen oda kell figyelni másodszor mivel töltetbe megy ezért grillfaszenes nem jó házi nagy teljesítményű puhafaszén kell ezt minimum 18 órát kell finomítani. Ha külön nem elég finomak az összetevők akkor már ha összekevered őket és összedolgozod akkor az szépen homogénre összeáll és nem tudsz mit csinálni ekkor gyenge lesz a lőporod. Ehhez egy nagyon nagy sűrűségű lisztlőpor kel (sima granulálatlan lőpor) ennek szinte pukkanva kell elégnie és amennyire lehet össze kell dolgozni hogy minél tisztábban minél nagyobb nyomással égjen ez ha csak gyorsan ég el az nem jó akkor jó ha nagy nyomással úgymond kicsap a láng. Ezen áll vagy bukik minden hogy milyen alaplőporból indulsz ki a granulálás csodát nem tesz vele de sokat dob rajta. Nitrocellulóz: Ha igazán jó minőséget akarsz akkor ezt te házilag csinálod egyszerű gyakori alternatívája a pinponglabda sajnos ez nem tiszta NC de azért jó még megnézheted patikába kollódium oldatként sajnos ezt egyáltalán nem ismerem.Van még bűvészeti boltban Pirovatta vagy angol nevén Flash cotton néven fut 10g os kiszerelésben de ez borzasztóan drága. Illetve bűvészboltban még kapható Flash String vagyis flash zsinór és Flash paper flash papír formájában is. De megpróbálhatsz  még rendelni interneten granulált formában is Nitrocellulózt.Aceton:1 literes ez 100%-os tiszta aceton ezt festékboltba háztartási boltba keresd esetleg vegyészeti üzlet ez a legtisztább vagy pedig rendelsz gyártótól forgalmazótól de mindenképp tiszta 100% aceton legyen körömlakklemosót nem  ajánlom ugyanis az nem egészen aceton hanem aceton alcohol aqa propyline glycol és parfüm ezekből van és ez elég drága is. Illetve autósboltban is kapható szintén 100%-os tiszta formában csak itt lehet kerek fémdobozban találod mint a festékeket. Denaturált szesz: Festékbolt. A Granulálás célja nem más mivel felületű égésű anyagról van szó hogy nagyobb legyen az elérhető felület ezáltal ugyanaz az energia gyorsabban szabaduljon fel tehát a granulátumok között gyorsabban terjedhessen a hő a nagyobb felület által és egyúttal a térfogat kisebb legyen tehát több férjen bele. kukorica keményítő: Élelmiszerbolt, biobolt, de tiszta 100% os kukoricakeményítő legyen a csomagolásán nézd meg ebből készítek dextrint. Fémszűrő tejszűrő lyukméretű: Ehhez kell venni egy tejszűrő lyukméretű konyhai fémszűrőt ez ugyan olyan mint a kis tejszűrők csak sokkal nagyobb ez egy 1mm lyukméret  körüli fémszűrő. Ez a lőporgranulátum  méret kifejezetten petárdához, robbantási célra, bontóhoz van és semmiképp sem vetőnek vagy kilőni valamit!

Összemérés:

9,5g nagy teljesítményű lisztlőpor (Sima granulálatlan lőpor)

0,5g Nitrocellulóz vagy Dextrin

Lőpor granulálása:Először a kimérem a 5% nitrocellulózt a lőporhoz majd ezt kevés Aceton+Denaturált szesz 1:1 elegyében feloldom ha ez megvan hozzáadom a lőporhoz és szintén ezzel az 1:1 arányú aceton+alkohol keverékkel nedvesítem hogy tésztaszerű legyen ez nagyon fontos különben nem lesz megfelelő kötése tartása a lőpornak Rossz arányú Aceton/denszesz nedvesítés nem megfelelő állagot kötést eredményez! Az Aceton+Alkohol elegyét nagyon fontos hogy térfogatra mérem nem pedig súlyra tehát ezt egy kis semmiképp sem műanyag mérőpohárban mérem ki.Ha ez megvan egy hengerben megfelelő állagú tömbé préselem majd ezt a tömböt egy konyhai tejszűrő lyukméretű nagyobb mindenképp konyhai fémszűrőn nyomom át majd kiterítem és kiszárítom. Petárdába egész kicsi mikro granulátum kell 0,2-0,4mm körüli és nagyon fontos hogy megfelelő állagúra legyen préselve a tömb mielőtt lereszelem mert különben szétmegy a granulátum. Én a mindenkori lőporhoz mérten 5% nitrocellulózt ajánlok ez abszolút nem lassítja az égést és stabilan összetartja a granulátumot  kevesebb kötőanyag esetén nem olyan stabil a granulátum kissé porzósabb több esetén meg már árt az égésnek. Másik lehetőség nitrocellulóz helyett a dextrin szintén ugyan úgy 5% ot ajánlok ez vízben oldódik  ezt úgy készítem alaposan elkeverem a száraz lőport a dextrinnel ennél alkohol (ami itt denaturált szesz) és víz 7:3 7rész denszesz:3Rész víz arányú keverékét használom nedvesítésre amit szintén térfogatra mérek, ez megfelelően aktíválja a dextrint és a KNO3-mt is minimálisan kristályosítja újra. Ha ez megvan egy hengerben megfelelő állagú tömbé préselem majd egy konyhai tejszűrő lyukméretű nagyobb mindenképp konyhai fémszűrőn nyomom át ezt a majd kiterítem. 100°C alatti sütőben reszelés után mindjárt teljesen kiszárítom dextrines esetében ez nagyon fontos hogy ahogy lereszeltem mindjárt gyorsan szárítsam ki a teljesítmény végett.0,2-0,4 mm körüli szilárd kemény szemcséjű kristályszerű granulátumot kell kapnom mindkét esetben ami nem porladhat nem lehet porszerű csak 2mm körüli teljesen kristályos granulátum lehet teljes egészében. Ez nagyon fontos hogy gyorsan meleg helyen szárítsam ki a teljesítmény végett. A dextrin készítése egyszerű fogok tiszta 100% os kukoricakeményítőt a csomagoláson nézd meg hogy tiszta kukoricakeményítő legyen  ezt élelmiszer boltban, bioboltban kapsz vékonyan kiterítem két réteg sütőpapíron hogy ne érintkezzen a forró lemezzel, sütőben 200°C fokon vagy picivel alatta gyakori kevergetés mellett lassan egyenletesen dextrinné alakul barnás színe lesz. Persze vigyázz mert 225°C fokon már megolvad a dextrin és itt már bomlásnak indul. A dextrinnel granulált lőpor keményebb granulátumot ad de a nitrocellulózal granulált lőpornak nagyobb a teljesítménye erősebb a dextrinesnél ezért petárdákhoz és robbantási célra mindenképp a nitrocellulózos granulátumot ajánlom. Ez a lőpor szemcseméret kifejezetten petárdához van vetőtöltetbe ezt tilos belerakni ha vetőtöltetbe kell ne fémszűrőn nyomd át hanem préseld megfelelő egyenletes sűrűségű  állagúra egy hengerben megfelelő egyenletes tarást adva neki majd egy konyhai sajtreszelővel reszeld le. Ez egy apró szemcseméret 2mm körüli ez inkább feszítő robbantóhatást fejt ki 3X erősebb hatást fejt ki a falra, 1-1,5mm eres szemcsemérettől inkább vetőhatást fejtene ki ott a granulátumok közt gyorsan terjed és egyenletesen az energia de a granulátumok lassabban égnek el sokkal kisebb hatás éri a falat. Ez nagyon könnyen kimutatható kell csinálni egy 5mm belső átmérőjű papírhengert aminek az egyik fele zárt majd ezt teletöltöm lőporral úgy hogy töltés közben megkocogtatom félúton lehelet finoman megnyomkodom majd bármi fojtás nélkül a betöltött hengert egyszerűen meggyújtom egy gyújtózsinór segítségével. Kis granulátum esetén lassabban de nagyon intenzíven ég el nagy erőt kifejtve a falra itt több hatóanyag is fér bele nem oszlik el annyira az energia, nagy granulátum esetén viszont gyorsan ég végig a granulátum a tőmben de a granulátumok lassabban égnek el 3X kisebb terhelést kap a papírfal itt kihuppan a lőpor de sokkal kisebb erővel ezért petárdába nagyon apró granulátum kell amit viszont vetőnek/kilőni valamit nem tanácsos használni csakis robbantási célra.

 Kép Petárdához használt 0,2-0,4mm mikro granulátum 1mm-es fémszűrőn átnyomva ha valamit szét akarunk robbantani.

Kép 1-1,5mm granulátum sajtreszelővel reszelve ha valamit ki szeretnék lőni.

Mindkét képen nitrocellulózzal van granulálva és házi készítésű lőporról van szó.Nagyításhoz klikk a képekre.

Szikraeffektes petárda készítése:  Titán reszelék: veszel valamit ami titánból van és legyalulod,gyárit megveszed itt kavicsszerű granulátum a tanácsos.

Összemérés:

9g erős villanópor

1g durva titán vagy nagyon durva magnálium 50:50 ötvözetreszelék

Titánium por: 225-450µm ennél finomabb titánium nem alkalmas a célra ez a finomság inkább a bontóeffekt fényét és nagyságát növeli a szikrák rövidek gyorsan elégnek nem szállnak messze. Minden méretbe ajánlott benzines atomeffektbe inkább csak a fényt erősíti ennél szikra alig látható. Titánium por: 500-1000µm ez egy hosszúkás titánesőt eredményez lassan ég el a szikra gyakorlatilag földet ér inkább a szikraeffektre terelődig az effekt a gömbeffektre kevésbé van hatása az előzővel szemben. A szikraeffekt hossza a finomabb változattal szemben sokkal hosszabban tart. Óriás petárdákba akik nagy hosszan tartó messze szálló szikraesőket akarnak ez a szemcseméret szükséges. Benzines atomeffektbe a kisebb szemcsék gyorsan elégnek ezért abba annyira nem tanácsos. Minden méretbe ajánlott a használata.

1000-2000µm kis petárdákban rendkívül nagy szemcsemérete végett alkalmatlan ez kifejezetten a nagy szikraesőre összpontosít. Kifejezetten nagy petárdákhoz való a szikrák még egyszer olyan lassan égnek el az előzővel szemben a szikrák nagyrésze a földre esik. Benzines atomeffektnél szikrák arányában ez hozza ki a legjobb hatásfokot.

Itt a lényeg titán esetén kell egy bizonyos durvaság ennek mérete szabályozza a szikraeffekt hosszát.225 mikron felett kezdődik és 1000 mikronig jó az itt leírt petárdák mindegyikéhez a legkisebbtől a legnagyobbig. A magnézium sokkal gyorsabban ég a titánnál ennél 500 mikron alatt szóba sem jöhet a dolog.A Magnézium reszelék mindenképp paszivált kell hogy legyen ezt mindenképp le kell passziválnunk. A készítése nagyon egyszerű a villanó port csak összekeverjük a fémreszelékkel. Nagyon nagy és látványos akár több méteres szikraeffektekre számítsunk.

Magnálium szemcsék készítése szikraeffekthez: Megfelelő magnáliumszemcséket úgy lehet hogy a magnáliumot megolvasztod egy konzervesdobozban majd lassan visszahűtöd ekkor könnyen törhető szerkezetűvé vállik. Ezt ezután egy rozsdamentes acéllapon baltával a megfelelő méretűre töröd balta segítségével ezután passzivállod. Az olvasztáshoz 660°C fölé kell melegítenünk a fémet. Ezt tűzben nagyon erős parázsban tudjuk végezni a magasabb hőmérséklet eléréséhez ezt tanácsos alulról folyamatos levegővel fújni pl kompresszorral. A tűzhöz tanácsos faszenet használnia lényeg itt hogy milyen arányú az ötvözet hogy könnyen lehessen törni 50:50 magnézium alumínium ötvözetet kell készítenünk. Külön a magnézium és külön az alumínium egy nehezen porítható kemény fém de ha a megfelelő arányba ötvözzük akkor könnyen fog törni és kalapáccsal is könnyen széttörhetjük. Itt nagyon fontos hogy milyen arányban van ötvözve mert a magnézium alumíniumnak kemény ötvözetei is vannak.

permanganátos petárdavillanópor: Kálium permanganát hipermangán: Régen kis tégelyekben lehetett kapni gyógyszerárban most is van de kristályos formában ott nem adják ki. Gyógyszertárban oldatként kapni ezt ott készítik desztillált vízben oldják fel 2-2.5g nyerhető ki az oldatból 180ft ért 2007-es árfolyamon ez borzasztó drága ebben a formában és nem éri meg. 2007-es árfolyamon még a kristályos kiszerelés ami direktbe 10g 100ft ért megkaptam szintén patikában. Ha felíratod orvossal patikában kristályként is megpróbálhatod beszerezni, vagy ha jó ismerős a patikus megpróbálod okosan megfűzni (mai napig van csak kristályos formában patikában nem adják ki).Borászat ahol élelmiszeripari segédanyagokat árulnak ott szintén kapni 2016 os árfolyamon 1kg/4000ft ami gyógyszerkönyvi minőségű körül mozog. Vegyszerboltban szintén kapni ide már úgynevezett végfelhasználói nyilatkozat kellhet ez azt tartalmazza hogy semmi illegálisra nem használod és hogy te vagy a végfelhasználló.50kg ig nem engedélyköteles vegyszer és magánember is megkaphatja. Gyógyászatban fertőtlenítő gyulladáscsökkentő szer, víztisztitásban mangántalanító berendezésben is használják ebbe nagyobb mennyiségben rakják. Ahol vízkezelő szereket árulnak ott szintén szoktak árulni .A másik lehetőség még hogy külföldről rendelsz. Az unió végett komplikáltabb a beszerzése mert kábítószer prekurzornak minősítették. Régen patikától kezdve a vegyiüzemeken át még nyilatkozat sem kellett mivel az egyik leg hatásosabb gombaölő, fertőtlenítő szer ami nem mérgező, olcsó és a gyógyászatban is a leghatásosabb szer.

Kép:10g os hipermangán

Alumínium por: Ezt bővebben lásd a fémporok készítésénél de ha venni akarsz akkor 4-5 mikronost vegyél (Super Dark german dark alu) persze ezt boltban nem kapsz.4-7 mikronig ajánlom ha te akarod megvenni a fémport de 7 mikron felett már nem ajánlom.4 mikron alatt meg még egyszer annyiba kerül és felesleges megvenni. És semmi különbség nincs köztük teljesítményben. kén: Lásd lőpor készítése

Összemérés:

6g  Kálium permanganát KMnO4
3g  Aluminium Al
1g  Kén S

Először fogom a lehető legfinomabbra elkészített alumínium port ezt igazából semmilyen védelemmel nem kell ellátni mert a kálium permanganát semmilyen formában nem fogja megtámadni. Igazából itt a villanópornál a Kálium Permanganát úgymond hamar bekeverve megdöglik szóval ez tárolásra nem alkalmas csak kísérleti jelleggel. Ha ezzel megvagyok fogom a kálium permanganát kristályokat és mozsárban a lehető legfinomabb selymes tapintásura porrá őrölöm. Ezután fogom a kimért  kénport és alaposan megörölöm a mozsárban. Ha ez megvan UV védelemmel ellátott hegesztéshez használt védőszemüveget jobb esetben védőpajzsot és védőkesztyűt húzok ami megvéd egy szélsőséges esetben bekövetkező öngyulladás ellen és a három anyagot finoman összekeverem a mozsárban a morzsolóeszközzel. Ha összekeveredett 2db 5grammos adagra szétválasztom a biztonság végett. És nagyon alaposan de finoman egy két percet az egészet úgy átkeverem hogy egy homogén elegy legyen ami a színén és állagán is megfog látszani, akkor jó ha a fémpor eltűnik benne. Ez egy nagyon fontos művelet ugyan is itt egy homogén anyaggá fog összeállni amiben a fémpor teljesen eltűnik. A teljesítmény szempontjából ez egy nagyon fontos művelet. Itt egy finom 2 perc közötti alapos kevergetésről van szó a morzsolóeszközzel aminek az a célja hogy a külön anyagok teljesen összeálljanak, elkeveredjenek, és a részecskék közötti távolság minimálisra csökkenjen. Ez úgy van keverve hogy nagyon finoman kevergetés közben az alkotóelemek egymáshoz nyomódnak miközben keverednek. Ez megfelelő védőfelszerelés mellett szigorúan az 5 grammos határt betartva teljesen belefér a dologba. Itt nagyon fontos az elegynek minden esetben csont száraznak kell lennie ezt kevergetjük. Az előző munkafolyamatnál is fontos volt de ennél a folyamatnál kulcsfontosságú hogy az alap összetevőkön kívül semmilyen segéd vagy más nem odaillő vegyszerrel nem érintkezhet miközben kevergetjük. Ez maga az eltarthatóság végett is fontos illetve hogy ne kerüljön bele olyan anyag ami esetlegesen megnöveli a dörzsérzékenységet vagy károsítja a keveréket. Amikor ez homogénre összeáll a fémpor színű porunkból egy vöröses por lesz. Kálium Permanganát esetén egy nagyon látványos színváltozáson megy át a villanóporunk. Minden villanópornál nagyon fontos hogy odafigyeljünk a következőkre az alap összetevők finomságára ha nem elég finomak az összetevők nem fog megfelelően működni a villanópor ez alatt azt értem hogy ha főleg a fémpor nem megfelelő szemcseméretű nem fog megfelelő sebességgel intenzitással erővel elégni a keverék akár halvány árnyéka is lehet önmagának ha lassú a keverék ennek ez az oka, keverés előtt a fémport, oxidálószert, katalizátort szárítsuk át hogy abban kötött pára ne legyen mert az nagyon hevesen serkenti a káros reakciókat a villanóporban ami eltarthatóságát másodsorban a teljesítményét befolyásolja illetve előidézhet a tárolás folyamán olyan reakciót is hogy magától begyullad a villanópor (ezt nem alkalmazhatjuk minden összetevőre pl Kálium permanganátot nem hevíthetjük fel csak olyan összetevőkre alkalmazhatunk hevítést amiket ezzel semmilyen módon nem károsítunk),. A kész villanópornak ezután bármi sistergés nélkül egy stabil pukkanó hangot adva egyetlen szemvillanással kell elhuppannia. Ennek a villanó pornak nem szabad nehezebben gyulladnia ahogy láng éri abban a pillanapban nagyon erős mély huppanó hanggal kell elműködnie. Kálium Permanganát esetén van egy nagyon nagy gond méghozzá hogy így bekeverve a permanganát nagyon bomlékony  és ezt a villanóport frissen el kell használni. Kálium permanganátos keverékeknél halottam már több embertől hogy a tárolás folyamán előfordult öngyulladás ezért kerüljük a használatát. Ezt a villanóport veszélyes és nem szabad tárolni mert tárolás folyamán nem őrzi meg stabilan az eredeti állagát. Pirotechnikában a kálium permanganát nem használatos ezt a keveréket hivatásokok nem használják csak is sufnis körökben használatos. Ezt a villanóport érdekességnek alkalmanként kipróbálni ajánlom de profi tartós használatra nem alkalmas. A hangja olyan mint a KNO3/Mg/S de viszont akkorát bont mint a KClO4/Mg/S tehát extrém nagyot bont. Hangsúlyoznám aki profi ezt a keveréket messze elkerüli!

Kép: permanganátos petárdavillanópor KMnO4 Al S 6/3/1


Védőfelszerelések:Védőmaszk, UV védelemmel ellátott heggesztő védőszemüveg, védőkesztyű 1vékony 1vastag öngyulladás ellen, sose volt ilyesmi ennél.


Perklorátos petárdavillanópor: A patikai perklorát sajnos nem alkalmas ilyen célra ugyan ez gyakorlatilag 100% KClO4 de túl drága ilyen célra és vényköteles is. Ezt házilag kell csinálni a kristály tiszta kloráttól megtisztított KClO4 jóval stabilabb a KClO3 nál és erősebb is klorátból Tilos ilyennel próbálkozni mert egyneműsités közben nálam többször belobbant ezért felejtsd el a klorátot mivel sok mindennel ilyen ezért nem éri meg mert erősen dörzsérzékeny ha engem kérdezel a perklorátos de csak ha nincs benne klorát nem érzékeny dörzsölésre egyébként ha kloráttal szennyezett akkor nem. Aki kálium klorátot használ akár milyen keverékbe is az csak a testi épségével játszik mivel a kálium perklorát erős dörzsölésre sem érzékeny de a kálium klorát ennek teljesen az ellenkezője, tehát két teljesen különböző anyag kémiai tulajdonságaikat, érzékenységüket és stabilitásukat nézve. Az egyikkel nyugodtan dolgozhatsz nem indul el a kezed alatt míg a másik teljesen kiszámíthatatlan. Kálium perklorátnál én minimális dörzsérzékenységről se számolhatok be. Mielőtt elkezdenél rohangálni a patikába tudnod kell hogy erős szerként van nyilvántartva vényköteles és 100g 2006-os árfolyamon 4000ft tehát nem igen éri ott meg ez egy kis üveg tele100% tisztaságú  KClO4 kristállyal. Ha gyári árat nézek nem patikait akkor 2009-es árfolyamon  250g kerül 4300ft-ba nagyobb tételbe amit láttam a leg olcsóbb  1kg 10.000ft  tehát borsos az ára és az árak is helyenként nagyon eltérnek. Alumínium por:  4-5 mikronos kis petárdákhoz nagyokhoz 20 mikronos ami lehet keverék is pl 50% Blue Aluminum szigorúan 45 mikron alatt 50% 4-5 mikronis Dark aluminum Kén: Lásd lőpor Kálium Perklorát: Ez engedélyköteles vegyszer engedély nélkül Magyarországon nem adják ki. Kereskedelmi forgalomban patikába használják vényköteles szerként ezenkívül szabad kereskedelmi forgalomban nem kapható. Pult alól, ismerőstől, feketén, külföldről töménytelen mennyiségű helyről beszerezhető saját felelőségre. Vagy te magad állítod elő házilag  akár gyógyszerkönyvi minőségben is előállítható.

Kép:KClO4 Al S 5/4/1


Összemérés :

5g Kálium perklorát KClO4
4g Aluminium Al
1g Kén S

Először fogom a lehető legfinomabbra elkészített alumínium port ezt igazából semmilyen védelemmel nem kell ellátni mert a kálium perklorát semmilyen formában nem fogja megtámadni. Mákdarállóban elő szoktam finomítani egy nagy adag kálium perklorátot 4 órát úgy hogy előtte és közben felhevítem hogy a kötött párától megszabaduljon és ne tapadjon. Ha ezzel megvagyok fogom a  kálium perklorátot majd miután kimértem a szükséges arányt gázon vagy elektromos főzőlapon nagyon alaposan megmelegítem hogy abban semmilyen pára láthatatlan kötött nedvesség ne legyen majd ezután mozsárban hintőpor finomra örlöm. Ezután fogom a kimért  kénport és szintén lefinomitom, a perkloráttal ezután még összeörlöm mivel nem érzékeny rá. Ha ez megvan UV védelemmel ellátott hegesztéshez használt védőszemüveget jobb esetben védőpajzsot és védőkesztyűt húzok ami megvéd egy szélsőséges esetben bekövetkező öngyulladás ellen és a három anyagot finoman összekeverem a mozsárban a morzsolóeszközzel. Ha összekeveredett 2db 5grammos adagra szétválasztom a biztonság végett. És egy 2 perc között a morzsolóeszközzel finoman kevergetem. Ez egy nagyon fontos művelet ugyan is itt egy homogén anyaggá fog összeállni amiben a fémpor teljesen eltűnik. A teljesítmény szempontjából ez egy nagyon fontos művelet. Itt egy finom 2 perc közötti kevergetésről van szó a morzsolóeszközzel aminek az a célja hogy a külön anyagok teljesen összeálljanak, elkeveredjenek, és a részecskék közötti távolság minimálisra csökkenjen. Ez úgy van keverve hogy nagyon finoman kevergetés közben az alkotóelemek egymáshoz nyomódnak miközben keverednek. Ez megfelelő védőfelszerelés mellett szigorúan az 5 grammos határt betartva teljesen belefér a dologba. Itt nagyon fontos az elegynek minden esetben csont száraznak kell lennie ezt kevergetjük. Az előző munkafolyamatnál is fontos volt de ennél a folyamatnál kulcsfontosságú hogy az alap összetevőkön kívül semmilyen segéd vagy más nem odaillő vegyszerrel nem érintkezhet miközben kevergetjük. Ez maga az eltarthatóság végett is fontos illetve hogy ne kerüljön bele olyan anyag ami esetlegesen megnöveli a dörzsérzékenységet vagy károsítja a keveréket. Minden villanópornál nagyon fontos hogy odafigyeljünk a következőkre az alap összetevők finomságára ha nem elég finomak az összetevők nem fog megfelelően működni a villanópor ez alatt azt értem hogy ha főleg a fémpor nem megfelelő szemcseméretű nem fog megfelelő sebességgel intenzitással erővel elégni a keverék akár halvány árnyéka is lehet önmagának ha lassú a keverék ennek ez az oka, keverés előtt a fémport, oxidálószert, katalizátort szárítsuk át hogy abban kötött pára ne legyen mert az nagyon hevesen serkenti a káros reakciókat a villanóporban ami eltarthatóságát másodsorban a teljesítményét befolyásolja illetve előidézhet a tárolás folyamán olyan reakciót is hogy magától begyullad a villanópor (ezt nem alkalmazhatjuk minden összetevőre pl Kálium permanganátot nem hevíthetjük fel csak olyan összetevőkre alkalmazhatunk hevítést amiket ezzel semmilyen módon nem károsítunk). A fémpor az adott vegyszerekhez mértem passziválva legyen hogy összekeverve az oxidálószer katalizátor ne támadhassa meg a fémport ez mind a teljesítény mint a biztonság mind az eltarthatóság szempontjából kulcsfontosságú a villanópor készítés kulcsfontosságú tényezője. KClO4/Al/S esetén az alumínium port nem kell kezelni bórsavval s semmivel sem mert a KClO4 nem támadja meg.A kész villanópornak ezután bármi sistergés nélkül egy stabil pukkanó hangot adva egyetlen szemvillanással kell elhuppannia. Ha nehezebben gyullad az nem probléma legtöbb villanópornál természetes dolog. Petárdába befojtva a bontóeffektje még egyszer akkora mint a KNO3/MG/S nek de a hangja össze sem hasonlítható vele a hangja nagyon éles és nagyon extrém ez azoknak való akik nagyon extrém robbanásra vágynak. Nagyobb petárdákban használva nagyon nagy átlag feletti bontásokat és az átlag villanóporokhoz képest sokkal fényesebb effektet lehet vele produkálni. 20 mikronos alumínium por alatt a villanópor nagyon jól működik. Egy durvább alumínium porból is a leggyorsabb sebességet és legnagyobb hatásfokot hozza ki az arány. 20 mikron alatt amikor stabilan huppan nincs észrevehető eltérés a hangban. Kis petárdákhoz gyári alumíniummal 4-5 mikronos Dark alumínium ajánlott. Nagy petárdákhoz 20 mikronos alumínium ami lehet keverék is mint 50% Blue aluminum 45 mikron alatti részecskékkel 50% dark. Nagy petárdához hogy jó effektet kapjunk lényeges az oxidáló szerhez mérten a magas fémportartalom hogy a fémpor egy részét a levegő oxigénje égesse el. Illetve hogy ne legyen túl finom mert az túl gyorsan ég el mielőtt kifejtené stabilan az effektet.

 

védőfelszerelések: védőszemüveg védőkesztyű (öngyulladás) védőmaszk nem számolhatok be minimális dörzsérzékenységről sem.

Magnéziumos petárdavillanópor:  Magnézium Mg: Bojler anódként beszerezhető ez 75%Mg 25%Al ez a legjobb választás vagy veszel vegyészeti szaküzletben magnézium forgácsot vagy szalagot mert az tiszta magnézium és sokkal erősebb is. Bár érdemes érdeklődni a por iránt is gyártónál vagy vegyészeti szaküzlet ez 99%-os magnézium por. Van még milatarry üzletben tiszta magnézium tömb is de a leg jobb árban nézve a bojler anód vagy megveszed a magnézium port a többi nem igen éri meg. De ha a minőség számít akkor gyártónál veszel magnézium port ez 99%magnézium ez a legjobb.400 mesh 40 mikron és annál finomabbat de semmiképp sem durvábbat ajánlok magnéziumporban villanóporokhoz, lehet kapni lenolajjal passzivált magnéziumport is. Természetesen a magnézium ereje nem mérhető az alumíniumhoz Petárdához pl a KNO3/Al/S keverék már használhatatlan alkalmatlan hozzá míg a KNO3/Mg/S nél egy késhegynyi is fojtva élesen fényesen csattan nem egy súlycsoport a kettő ég és föld a különbség.  Kálium Nitrát: Lásd lőpor Kén: Lásd lőpor

Összemérés:

5g  kálium nitrát KNO3
4g  magnézium Mg
1g  kén S

Ennél a magnéziumot ugyanúgy készítem mint a lőpornál a faszenet a magnéziumnak hintőpor finomnak kell lennie a Kno3 esetében kötelező a 6 órán át mákdarálóban előfinomított nitrát! A KNO3-mat mielőtt ezt felhasználnám gázon mindig picit megszárítom mert idővel nedvesedhet ezután mozsarazom csak. Ez hasonló a permanganátoshoz  látványos jó a fénye de nem túl hangos. Ennek szintén ellobbannia kell ennek is azonnal be kell gyulladnia és ha meggyújtom nem szabad hogy sistergést haljak ahogy a perklorátosnál sem csak egy stabil pukkanó hangot. A készítés a továbbiakban ld: perklorátos petárdavillanópor készítése. Ennek sokkal gyorsabban kell elégnie a perklorátosnál, hasonlóan kell elégnie mint a permanganátos flashnek egy nagyon intenzívet kell pukkannia. Ennél a villanópornál a lenolajos passziválás kulcsfontosságú mivel passziválás nélkül a Magnéziumot a Kén is megtámadja de a Kálium Nitrát akár milyen száraz erősen megtámadná. Passzivált formában mint a kénnel mint a Kálium Nitráttal teljesen szárazon semmilyen káros reakció nem fog végbe menni teljesen stabil és biztonságos. Akik kis mennyiségben csinálják egy csiszolóvászonnal(smirglipapírral) finomcsiszolásos anódot fúróba fogatott módszerrel csiszolt ezután fém vagy márványlapok között finomított majd passzivált és alaposan kiszárított magnéziumporból különösen jó választás. Aki először csinál villanó port legelső villanó pornak ezt ajánlom. Olcsó, egyszerű, nagy erejű, gyors, biztonságos, villanópor. A hangja olyan mint a permanganátos teljesen átlagos erős és hangos petárdába a hangja nagyon éles de extrém erős hanghatást nem produkál. A bontó effektje az összes házi készítésű petárda villanópor közül a legkisebb bontóeffektje picit kisebb de teljesen átlagos.

Védőfelszerelések:  védőszemüveg védőkesztyű öngyulladás védőmaszk. Ennél se volt soha semmi gond.

Magnéziumos perklorátos petárda villanópor:Ez egy nagyon éles hangot ad a legerősebb amit használok

Magnézium:lásd magnéziumos petárdavillanópor készítése Kén:lásd lőpor készítése

Összemérés:

5g  Kálium perklorát KClO4
4g  magnézium Mg
1g  Kén S

Ez a villanó por 3x gyorsabban lobban el az alumíniumos verziónál sokkal nagyobb teljesítményt ad le folytalanul. Fojtva a hang egy az egyben megegyezik az alumíniumos változattal de villanóhatásban már sajnos messze lemarad. Ezt kálim klorátból főleg nem szabad mert ez még érzékenyebb mint az alumíniumos verzió. A többi villanóporhoz képest jóval érzékenyebb dörzsölésre.50:50 40 mikronos magnáliummal elkészítve kevésbé mint tiszta magnéziummal. Ezért itt nagyon fontos kiemelnek az UV védelemmel ellátott heggesztő védőszemüveget vagy védőpajzsot! És azt is hogy 5 grammos maximális tételben keverhetjük csak össze. Itt a lenolajjal passzivált magnézium por mindennél fontosabb mert itt a Kálium Perklorát a Magnéziumot már nem csak erősen de de nagyon erősen megtámadná. Passzivált állapotban semmilyen reakció nem tapasztalható jól tárolható extrém erős az itt leírtak közül a legerősebb leg extrémebb villanó por. Tárolási szempontból stabil, erős, jól tárolható, nagyon kemény villanópor. Magnáliummal különösen jó recept. Ezt inkább kisebb petárdákhoz ajánlom nagyobb petárda készítése céljából a KClO4 Al S verziót ajánlom mivel sokkal fényesebb és nagyobbaknál már viszont annak sokkal fényesebb és nagyobb a bontóeffektje. Nagy petárdákban ezt nem ajánlom mert kicsi petárdákban nagyon jó de nagy petárdákban már borzasztó kicsit bont és a fénye is gyenge. Ez az elegy nagyon durva dörzsölésre érzékenyebb a többihez képest ezért ez a fajta keverék fokozatos elővigyázatosságot igényel! Nagy petárdákhoz ha házilag készíted a fémport alufóliából és aktív anódból 40 mikron 400 mesh finomság az aktív anód esetén is elég és az alumíniumnál is alufóliából. A magnéziumot kell egyedül kezelni lenolajjal. A két fémport 50:50 arányban kell keverni. Ez már kiváló nagy petárdákhoz és a fémporfinomításnál is rengeteg munka van megspórolva.

Védőfelszerelések:Védőmaszk UV védelemmel ellátott heggesztő védőszemüveg védőkesztyű 1vékony 1vastag öngyulladás ellen.

Kép KClO4/Mg/S 5/4/1

Bárium nitrátos magnéziumos petárda villanópor: Bárium nitrát: Internetről rendelhető vagy házilag elkészíthető (mérgező vigyázz vele)  Magnézium:lásd magnéziumos petárdavillanópor készítése Kén:lásd lőporkészítés

Összemérés:

5g  Bárium Nitrát Ba(NO3)2
4g  Magnézium Mg
1g  Kén S

Stabil erős érdemes kipróbálni a gyári árba nézve  a Ba(NO3)2 egy nagyon olcsó oxidálószer. Itt maga a kibocsájtott fény az nagyon extrém és a többi villanóporhoz nem mérhető. Hangban érezhetően erősebb mint a KNO3/Mg/S változat és márt csak ezért is érdemes rá beruházni KNO3 helyett, az extrém erős fehér fényével kitűnik a többi villanópor közül. Ez a flash annyira extrémen fényes hogy este egy bárium nitrátos petárda után szó szerint egy darabig bolyong az ember. A legjobb nitrátos villanópor az itt leírtak közül amit csak petárdába vehetsz. Ha veszel magnéziumot ne habozz a kálium nitrátot sem lecserélni báriumra!

Egyéb villanóporokról petárdákhoz:

Stroncium Nitrátos vörös fényű petárda villanópor:

Összemérés:

5g Stroncium Nitrát (SrNO3)2  
4g Magnézium Mg
1g Kén S

Éles fényű erősen vörös fényű keverék stabil és megbízható mint a Bárium Nitrátos változat. Egy nagyon jó elegy csak éppen vörös fényű.

                                                   

Hivatásos villanógránáthoz használt villanópor:

Összemérés:

3g Bárium Nitrát (BaNO3)2
3g Kálium Perklorát KClO4
3g Alumínium por  Al (20 mikronos)
1g Kén S

(30%Ba(NO3)2 30% KClO4 30% Al  10% S)(csak 4-20 mikronos alumíniummal működik) 4-5 mikros Super Dark alumínium ajánlott kisebb petárdákhoz. Nagyokhoz 20 mikron körüli. Gyári alumíniumnál pl Blue Aluminum por lehet készíteni 50% Blue Aluminum ami 30 mikron körüli szigorúan 45 mikron alatti részecskékkel 50% dark alupor keveréket nagy petárdához. Ezt a villanóport kifejezetten nagy petárdákhoz ajánlom és kulcsfontosságú hozzá a 20 mikronos alumínium por! Nagy petárdákhoz használj 20 mikron közötti alumínium port hidd el megéri!

Ehhez passziválni kell 2% vízben oldott majd megszárított bórsavval az alumíniumot.

Nagyobb petárdákban ötvözi a kálium perklorát hangját és a bárium nitrát fényét. A többi petárda villanóporhoz képest jóval lassabb égésű keverék. Ugyan stabilan huppan és nagy fényű keverék de megköveteli a 4-5 mikronos alumínium port kis petárdákhoz. Ha durvább alumíniumot használok maximum 20 mikronig a fénye még erősebb de csak is nagy petárdákba, mivel hosszabb idő míg elégnek az alumínium szemcsék de az égési sebessége jóval gyengébb. Ha 20 mikronnál durvább alumíniumot használnék hozzá egyszerűen túl lassú lenne a keverék és nem működne. 4-5 mikronos extrém finom alumínium pornál meg túl gyorsan égnek el a részecskék és nem fejti ki nagy petárdákban a stabil nagy villanóhatást. Ez a keverék a legjobb hivatásos villanógránátokban használt keverék kénnel túrbózott változata. Ez a keverék megköveteli igazából az alumínium port mivel a kálium perklorát csak alumíniummal igazán fényes. A kálium perklorát magnézium porral nagyobb petárdákban élvezhetetlenül gyenge messze átlagon aluli fény kibocsájtással rendelkezik. És a bárium nitrát alumínium porral sokkal fényesebben ég mint magnézium porral. Bár még kénnel túrbózva sincs igazából meg a bárium nitrátnak alumínium porral a megfelelő ereje de fényben sokkal erősebb fényt bocsájt ki mint magnézium porral. Ha a bárium nitrát kálium perkloráttal van keverve és kénnel felturbózva az feldobja a keveréket annyira hogy tökéletesen alkalmassá teszi nagyobb petárdákba. A KClO4/Al/S 50/40/10%) arányú elegynél teljesítményben jóval gyengébb. Viszont nagyobb petárdákban jobb a fénye a hang ereje viszont nem halkabb. Kisebb petárdákban nem ajánlott használni de nagy petárdákban az egyik legjobb választás. A recept a How to Build Flash/Stun Grenades By George Dmitrieff című szakirodalomban megtalálható annyi különbséggel hogy a fentebb leírt recept már egy erősebb kénnel tunningolt változat. Előnye a KClO4/Al/S flashel szemben hogy fényesebb jobb az effekt és olcsóbb nagyobb petárdákban.

Magnáliumos (Mg/Al) nitrátos perklorátos petárda villanópor Ba(NO3)2 KClO4 Mg/Al S:

Összemérés:

 3g Bárium Nitrát Ba(NO3)2

 3g Kálium Perklorát KClO4

 3g Házi Magnálium Mg/Al 50:50 ötvözet 40 mikronos közötti

 1g Kén S

Ez a villanópor egy alternatíva a KClO4/Al/S 50/40/10%-re de nála semmiképp sem jobb. 4% rászárított lenolajjal nagyon fontos hogy kezelni kell a magnáliumot. Nagy tételben biztonságosan gyártható de csak 50:50 es magnáliummal Mg/Al ami magnézium és alumínium ötvözete. Nagyon fontos hogy ez egy ötvözet és nem keverék! A magnáliumot rászárított lenolajjal kötelező kezelni! Bárium nitráttal igazán erős a fénye. Fele olyan erős mint a tisztán perklorátos változat de ezt sem a hangon sem az égésen vagy a fényen nem lehet észrevenni. Ha aktív anódos magnéziummal van elkészítve vagy tisztán magnéziummal az sokkal gyorsabb és még egyszer olyan érzékeny mint a magnáliumos változat. És a fénye is még egyszer gyengébb magnéziummal. Ha kálium nitráttal van elkészítve a fénye negyed olyan erős. Stroncium nitráttal elkészítve nem fehér hanem egy erős vöröses fényű villanást láthatunk. A legjobb hatásfokkal és fénnyel elsősorban bárium másodsorban stroncium nitráttal működik a recept. A bárium nitrát nagy tételben készíthető. Aki nagy tételben csinál magnáliumot és villanóporokat az ruházzon be bárium nitrátra is! A klasszikus 70/30 as KClO4/Al elegynél még így butítva is még egyszer erősebb! Kis és nagy petárdákban egyaránt kegyetlen jó a fénye és a hangja. A recept direkt házi készítésű magnáliumhoz van kitalálva. 40 mikronos jó nagyon sötét szürke színű púder finom szemcsementes selymes tapintású magnáliummal az igazi. Én ehhez a villanóporhoz durvább magnáliumot ajánlok mert annak jó a fénye. Úgy finomítsuk le hogy stabilan huppanjon és jó tömör legyen a por. Nagy petárdákban a túl finom magnálium gyorsan elég ami látványosan ront az effekten. Aki a bárium nitrátot magnáliumot és kálium perklorátot is maga készíti ez a kombi árban értékben és minőségben bőven behozza a befektetett munkát. Ezt a keveréket azoknak ajánlom akik jó sok TheOftlerer méretű gigászi petárdát akarnak összerakni a legerősebb és legfényesebb kivitelben diszkréten és olcsón. A villanóport kifejezetten nagyobb petárdákhoz ajánlom ahol a KClO4/Mg/S 50/40/10% nak nem olyan jó a fénye. A rececpt szerepel a photoflashpowders receptek között amik a legnagyobb fényű keverékek közé tartoznak. Fénye sokkal gyengébb a tisztán alumíniumos változatnál.

Védőfelszerelések:  Védőmaszk UV védelemmel ellátott heggesztő védőszemüveg védőkesztyű 1vékony 1vastag öngyulladás ellen. 

 

Klasszikus zöld dörzsfejes gyári petárda villanópor:

6g Kálium Perklorát KClO4

3g Alumínium Al Dark 3-7 mikron

1g Antimon triszulfid Sb2S3

 

A klasszikus extrém erős zöld petárdákban használt legjobb gyári petárda villanópor. Igazából semmi előnye nincsen az itt leírt más perklorátos villanóporokkal szemben. Ha valakinek kell boosterhez sokkal jobb mint a KClO4/Al 70/30. De egy KClO4/Al/S 5/4/1 el szemben igazából semmi előnye. Extrém erős villanópor.

 

 

Nátrium Nitrátos magnéziumos petárda villanópor NaNO3 Mg S: Ehhez a nátrium nitrátot vagy megveszed, vagy házilag megcsinálod. Érezhetően gyengébb mint a Ba(NO3)2, a KNO3 hoz áll közel de észrevehetően erősebb nála. Indiai petárdákban hivatásosok ezt a villanóport használják. Nagyon erős a fénykibocsátása de kissé sárgás. Elvileg fényben erősebb a fénykibocsájtása a Shimizu könyv szerint mint a Ba(NO3)2 viszont ez nem fog érvényesülni mivel más frekvencián bocsájtja ki. A NaNO3 higroszkopikusabb ezért felhasználás előtt alaposan fel kell hevíteni őrölt állapotban. Akik használják hosszabb tárolás esetén sem panaszkodnak rá. Viszont itt különösen figyelni kell arra hogy minél előbb a termékbe kerüljön a hatóanyag és ne érje pára a villanóport! Sokkal jobb választás biztonsági szempontból mint a KClO3. A nitrátos villanóporok szinte sztendert egyformák, brutális erős petárdát nem tudsz velük csinálni. Fény szempontjából ugyan olyan jó mint a bárium nitrátos változat. KNO3 mat lecserélni NaNO3 ra vagy Ba(NO3)2, Sr(NO3)2 re  határozottan megéri mert erősebb és a fénye is látványosabb! A Ba(NO3)2 a legjobb utána a Sr(NO3)2 jóval jobb oxidállószerek mint az előzőleg említett nitrátok. Ami már ennél jóval erősebb és extrém hangos kategória  beugró hivatásos körben ismert kategória az a kálium klorát ami hozza a KClO4 minőségét de csak tisztán alumíniummal egyedül kezelhető! A klorátok pluszban erősen dörzsérzékenyek kénnel! A nitrátos és permanganátos villanóporok teljesítményben és erőben egy kénnel katalizált klorátos vagy perklorátos villanópornak gyenge árnyékai, és ha neked igazi brutális petárda kell nincs rá alternatíva ami hozza azt a brutális erőt.

Összemérés:

5g Nátrium Nitrát NaNO3
4g Magnézium Mg
1g Kén S

Dörzsölésre különösebben nem érzékeny biztonságos és hivatásos villanópor. A készítése megegyezik a KNO3 Mg S változattal. Amire oda kell itt figyelni hogy a NaNO3 mat porítás után bekeverés előtt alaposan hevíteni kell hogy kötött párát véletlen se tartalmazzon a nitrát!

 

Kálium klorátos és kálium klorátos kénes petárda villanóporokról:Először is aki profi annak ilyesmit eszébe sem jutna csinálni. Ennek a leg biztonságosabb változatát csak is alumínium porral lehet elkészíteni. A klorát és a kén kombináció együtt túl érzékeny és az iparban kloráros kénes villanópor nem létezik! Tisztán a klorát alumínium kén nélkül sokkalta stabilabb és kezelhetőbb. Kén nélkül alumínium porral a következőkben leírt módszerrel a klorátos lehetőségek közül a leg biztonságosabban lehet vele dolgozni mondjuk egy 70/30 KClO3/Al villanó porhoz. Ami kezelhető kálium kloráttal és nem annyira dörzsérzékeny az a KClO3/Al 70/30 arány  30 mikronos blue és 3-7 mikronos dark 50:50 keverékével nagyobb mérethez 10g felett vagy tisztán 3-7 mikronos dark aluval 10g alatt szigorúan kén vagy antimon triszulfid nélkül! Ez a legerősebb és még biztonságosnak mondható villanópor ha nincsen kálium perklorátod. És az egyetlen ismert alternatíva ami hoz egy KClO4/Al/S hez hasonló hang és teljesítménybeli minőséget. Ezt kicsi és nagy petárdába is belerakhatod nem lesz vele gond. A súrlódást mozsárban történő kevergetést is még jól tolerálja de a többi villanóporhoz képest jóval érzékenyebb. A kálium klorátot őrlés után hevíteni kell hogy a klórsavtól megszabaduljon majd 5% KHCO3 mal elmorzsolni ez kötelező! Hasonló más alternatívát ne is keress mert nincsen ami hozza a KClO4 erejét! Az alumíniumot nem kell kezelni bórsavval ez nagyon fontos mert a kálium klorát nem támadja az alumíniumot és a bórsav savasít. Ha gondolod veszel 1kg dark alumíniumot és hozzá 0,5kg 30 mikronos de annál nem durvább blue alumíniumot nagyobbakhoz garantáltan elégedett leszel. Bármi ennél kockázatosba beruházni nem érdemes! Azt viszont tudnod kell hogy ez kb olyan érzékeny mint a KClO4/Mg/S. Minden mással amit a következőkben ismertetőként írok az már a teljesen megbízhatatlan kategória. De ha mégis belefogsz házi eszközökkel le írom mikre figyelj nagyon. Aktív anóddal vagy magnáliummal eszedbe se jusson bekeverni ahogy kénnel vagy antimon triszulfiddal sem! A klorát kén vagy antimon triszulfid jelenlétében a sokszorosára növeli az érzékenységet és nagyon érzékennyé tesz minden ilyen keveréket. Ez azt jelenti hogy az aránylag kezelhető villanópor szinte kezelhetetlenné válik annyira érzékeny lesz. Viszont kén nélkül csak alumíniummal fele olyan erős villanópor készíthető csak belőle. Ami egy igazán brutális KClO4 Al S 50/40/10 petárda erejét nem éri el viszont hatásosan megközelíti míg kénnel és kloráttal ugyan olyan! A másik dolog ami nagyon fontos hogy minőségi ventilált kénport szabad csak használni ami nem savas. Savas rossz minőségű kén mint pl a granulált kén teljes mértékben alkalmatlan hozzá. Egyszerűen a képedbe robbanna ha azt használnál hozzá. A harmadik ami nagyon fontos a kloridmentes klorát mivel ez az elegy a kloridokra nagyon érzékeny. Ehhez csak is kétszer dupla annyi vízben átkristályosított és jól átöblített vízzel a kristályosításoknál KClO3 a megfelelő hogyha házi KClO3 mat használunk! Magnézium porral gyakorlatilag az elegy kén nélkül is hasonlóan érzékeny mint ha az aluporos váltotathoz ként kevernénk. A másik oka ha még a magnézium porhoz ként adunk az dörzsölésre borzasztóan érzékeny de egy nagyon finom óvatos kevergetést ha minden alapanyag megfelelően kezelt akkor kibírja. A magnézium por kénnel keverve önmagában is villanóport alkot. Ez annyit tesz ha pusztán 4:1 arányban a magnéziumport kénnel keverem iszonyú huppanásra képes oxidálló szer nélkül is. A kálium klorát meg kénnel külön nem keverhető mert dörzsölésre kigyullad. A harmadik ok hogy a magnézium poros változat túl nagy energiát ad le fojtatlanul ami még veszélyesebbé teszi a keveréket és akár nagyobb adagban fojtatlanúl felrobbanni is képes. A következő ok a magnéziumpor ellen hogy öngyulladásra sokkal hajlamosabb ilyen keverékben mint az alumínium por. A klasszikus klorát alupor keverék a KClO3/Al 70/30% ez sokkarta gyengébb mint a KClO4/Al/S 50/40/10% arányú keverék. A másik probléma hogy a 70/30 arány kálium klorát és perklorát esetén is 4-5 mikronos dark alumíniumra van optimalizálva. Durva alumínium porral az arány egyszerűen nem működik. Durva alumínium porokkal a kénnel katalizált 5/4/1 arány fog mindig a leg hatásosabb módon működni mint kálium klorát mint kálium perklorát esetén. Ha kísérleti jelleggel el szeretnéd készíteni a KCLO3/Al/S elegyet ott készülj fel hogy ha ezzel kísérletezel előbb utóbb munka közben súrlódás hatására neked ki fog gyulladni. Mozsárban kicsit össze kell keverni az alkotóelemeket de arra nagyon figyelj hogy nagyon kicsi apró adagokban szabad csak elkeverni ami ha el is indul nem képes szétrobbantani a mozsarat! Főleg ha nem használod fel és hagyod állni átnedvesedik és nekiállsz vele dolgozni! Itt most egy KClO3/Al/S 5/4/1 arányt veszünk alapul ugyan úgy mint perklorát esetén de az elkészítése sok mindenben más mint KCLO4 esetén! A KCLO3 hoz mérten 5% KHCO3 kálium bikarbonátot mérünk ki. Nagyon fontos hogy ez kálium bikarbonát avagy kálium hidrogén karbonát és nem kálium karbonát. Ugyan is az alumíniumot a kálium hidrogén karbonát vagy kálium bikarbónát alig támadja még a kálium karbonát K2CO3 ami teljesen más erősen. A KHCO3 nak 8.2 a pH értéke még a K2CO3 nak pH 11.5 ami már túl magas! pH 8 körül KCLO3 esetén kiváló pH érték pirotechnikai célra a legjobb pH hozzá és evvel nem tudod ellúgosítani a keveréket sem! Lásd eszt a Fireworks: The Art, Science, and Technique Takeo Shimizu könyvben lévő táblázatban. Továbbá egyéb karbonátok és hidrogén karbonátok mint a CaCO3,NaHCO3 szódabikarbóna erősen hidroszkopikus klorátokat képeznek és a fényt is befolyásolják. A kálium hidrogén a karbonát az egyetlen megfelelő anyag ami kémiailag legjobban passzol ide a savak semlegesítéséhez anélkül hogy káros reakciókat okozna! Fontos hogy a kloráthoz és nem a teljes villanóporhoz mértem mérjük ki! Ezt savtompítóként borászati szaküzletbe kapjuk meg. Ez 10g KClO3 hoz 0,5g fég gramm KHCO3 mat jelent. A KHCO3 negyed részét mindig a kénnel morzsolom el. És szigorúan szárítás után ha már hideg a porított KClO3 om azután adom hozzá és porítom el vele! Itt az összetevők porítása után úgy kalkuláljunk hogy 5 grammnál soha ne keverjünk ki egyszerre több villanóport! Mérlegen lemérhetsz nagyobb adagot mondjuk 10 grammhoz és utána elfelezed. A leg biztonságosabb és leg hatásosabb módon ezt úgy lehet elkészíteni hogy a ként önmagában alaposan megkell őrölni nagyon fontos hogy csak a kén súlyához mérten nem a villanóporhoz mérten fontos! Fontos tudni hogy az alumínium meg a karbonáttal és a lúgokkal nem kompatibilis! Ha túl sokat raknál bele a karbonátból az erősen hidroszkopikus AlOH-t képez ami még több nedvességet vonz be! Ezt a módszert KClO4 esetén teljesen felesleges használni! Miután megvan őrölve mozsárban az alumínium porral a ként alaposan összekell homogénre keverni hogy az alumínium porral jól összeálljon. Ez úgy a jó ha inkább össze van dolgozva az alumínium porral mintsem összekeverve. A kálium klorát érzékenységét ideiglenesen nagy mértékben lehet csökkenteni méghozzá úgy hogy alaposan felvan hevítve 200°C körülire gáztűzhelyen vagy elektromos  a 200°C fokot elérve legalább 10 percig főzőlapon. Ez ugyanis a kötött párát és a klórsavat eltávolítja belőle. Itt kulcsfontosságú hogy ez a már teljesen leőrölt kálium klorátra érvényes és csak is felhasználás előtt közvetlen. Ugyan is ha őrlés előtt hevítenéd fel nem lehet úgy eltávolítani a nedvességet és klórsavat mint őrlés után! Ha ez megvan a KHCO3 többi részét hozzáadjuk a kálium kloráthoz és elmorzsoljuk vele. Ezután védőfelszerelésbe kell burkolódzni a kezet és a kart védő kesztyűbe és zárt védőszemüvegbe ami a szemünket megvédi körös körül! Tehát a kulcsszó a zárt védő szemüveg lehetőleg olyan aminek a szélei gumis zárással rendelkeznek! Ha ez megvan egy szűrőkén vagy szitán az elegyeket miután összekevertem többször át kell szitálni. Ezután hogy homogénebb elegyet kapjak nagyon óvatosan mozsárban még át kell keverni de nagyon kicsi adagokban ami ha el is indul nem vágja szét a mozsarat! Ha nem kevered át a keverék nem lesz olyan reaktív. A keverék hangsúlyoznám hogy dörzsölésre nagyon érzékeny de ez a leírt módszerrel drasztikusan csökkenthető. Illetve a tárolási stabilitását is nagymértékben megnöveli a módszer. És ha nem hevítem fel a kálim klorátom plusz a ként és a KClO3 mat sem morzsolom kevés KHCO3 mal a keverék túl érzékeny az ilyesmihez. Ez annyival jobb hogy fojtatlanúl ha ki is gyullad nagyobb adagban sem fog felrobbanni. A másik ok hogy a tárolás folyamán a leg kevésbé hajlamos az elegy az öngyulladásra. A friss keverék ideiglenesen ekkor nem tartalmaz klórsavat. Ekkor hasonlóan dörzsölésre kevésbé érzékeny ideiglenesen így a megadott aránnyal és módszerrel! Ezt nem szabad állni hagyni hanem be kell tölteni a termékbe. Ahogy párát kap ezt a tulajdonságát elveszti! Ha a kálium kloráthoz ként használsz nagy petárdákba ne rakd bele mert előfordulhat kap egy ütést, vagy más mechanikai behatást és elindul! Az aktív magnézium anódból lehet házilag a leg könnyebben elkészíteni ott viszont ha így teszel lenolajjal kezelni kell. Magnéziummal vagy magnáliummal is meg lehet csinálni kén mellett egy finom keverést még kibír. Csak ott még a dörzsölésre való érzékenységet szorozd fel. Illetve annak már tényleg nagyon kis behatás is elég a gyulladásra. És vedd figyelembe ahogy a magnéziumot kénnel kevered már ott villanóport kapsz. Mosd ki az edényt előtte hogy klorát maradvány ne legyen benne! Az aktív anódból készült magnéziumnak nem kell olyan finomnak lennie ezért őszintén megmondom hogy a leg egyszerűbb lenne amit bárki elkészíthet, viszont a leg veszélyesebb és az anódos magnéziumot csiszolás után tömör sötét porrá kell finomítani anélkül nem jó hozzá. Az érzékenység további csökkentésére másik megoldás lehetne ha fele-fele arányban használnánk klorát és bárium nitrát keverékét. A bárium nitrát azért fontos mivel ez a legerősebb alumíniummal fehér fénnyel égő nitrát. Amit ha összekeverek azonos arányban alumínium porral ugyan úgy huppan el mintha kálium kloráttal lenne keverve. Ez az égési sebességen a hangon és látványon semmit nem fog rontani. Másik nitrátokkal viszont igen! Itt a nitrát végett az alumíniumot 2% vízben oldott majd az alumíniumra szárított bórsavval kezelni kell, ami viszont savasít tehát igazából nem jó ötlet! Ha valakinek a kálium perklorát nem elérhető csak a kálium klorát a veszélyes villanóporok közül még mindig ez a legjobb és hivatásos körökben is még a legjobban ismert választás! Ez a fajta villanópor így elkészítve ebben az arányban fokozott biztonsági intézkedések mellet használható! Mint elmondtam a megoldás egyszerű csak is az iparban jól bevált megbízható stabil elegyeket szabad használni! Ha ütős extrém petárdákat szeretnél biztonságos módon kálium perklorátra van szükséged. A dolog nem csak kálium kloráttal működik de bárium kloráttal is. Viszont a bárium klorát sokkal jobban oldható és az érzékenység instabilitás ott még jobban jelen van mint kálium klorát esetén. Ezért nem is csoda hogy bárium klorátos villanóporról nincsennek pl széles körben elterjedt adatok. Láttam róla videót ahol nitráttal felesben alkalmazták bárium kloráttal is tökéletesen működik! De ott mindenképp már felesben bárium nitráttal kell alkalmazni mivel önmagában túl érzékeny lenne! Mivel az már annyira érzékeny hogy egy savas kénnel pl és ha nincs átszárítva kezelhetetlen. 150°C –os sütőben kell szárítani felhasználás előtt 250°C alatt mivel ettől a hőfoktól kezd bomlani az olvadáspontja alatt és némi kristályvizet tartalmaz amit 120°C nál magasabb hőmérsékleten veszít el és ez különösen érzékennyé, kevésbé hatásossá, és tárolhatóvá teszi ha ettől nem szabadítjuk meg. Valamint a színe nem hó fehér mint a kálium klorátnál, vagy perklorátnál fehér hanem kissé zöldes. Ezért a KClO3 az egyetlen még használatos klorát aminél villanóporoknál vannak róla pontosabb feljegyzések a szakirodalomban.

A perszulfátos petárdavillanóporokról: Először is aki profi ez szintén egy olyan elegy hogy eszébe sem jutna csinálni. Ezt az elegyet hivatásos körökben sehol nem használják. A hivatásos pirotechnikában perszulfátos villanópor nem létezik! Ezt az elegyet a házilag alkotó közösség találta ki! Ezek közül a Na2S2O8,és a K2S2O8 a legismertebb. Sokkal rosszabb oxidállószer mint a nitrátok és én úgy látom gyengébb is. De a leg hatékonyabban valószínűleg a Ba2S2O8 vagy a Sr2S2O8 működne. Ennek oka hogy a stroncium és bárium szulfáttal is készíthető villanópor igaz az már petárdához nem alkalmas. Az elegy elektronikai szakboltban kapható nyák maratóból ami tiszta nátrium perszulfát könnyen elkészíthető. Az elegy nagy előnye hogy dörzsölésre nem érzékenyebb mint a többi keverék. A másik nagy előnye hogy a házilag 50:50 arányúra ötvözött magnáliummal is tökéletesen működik. Ez azt jelenti hogy az elegy minőségében tiszta magnéziummal szemben nincs túlzott minőségi romlás. De akkor jöjjön az hogy miért is nem alkalmas villanóporokhoz. A pH értéke az elegynek extrém esetben akár egészen savas pH 3.5 ig is eshet ha nedvesség éri az elegyet ami öngyulladást is könnyen előidézhet. Ez annyit tesz gond nélkül elkészítheted de az eszközben lehet egyszer csak elindul. A permanganáttal szemben az elegyben nem fog ugyan folyamatosan bomlani ezért megtévesztő módon lehet az elegy sokáig eláll de biztonságosnak semmiképp sem nevezhető. A másik gond vele hogy fojtatlanúl túl nagy erővel működik az összes többi eddig ismertetett villanóporral szemben jóval nagyobb erővel. És ez azt jelenti hogy különösen finom nagy tisztaságú magnézium porral már kisebb tételben is fojtatlanúl képes felrobbanni amelett hogy fojtva nem erősebb mint a nitrátosok. A következő probléma hogy sem a Na2S2O8 vagy a  K2S2O8 nem hevíthető ezért a kötött nedvességet belőle megfelelő módon nem lehet eltávolítani belőle.70°C felett már megindul a mint a kálium mint a nátrium perszulfát bomlása. A villanópor mint kálium mint nátrium perszulfáttal egyformán jól működik csak a nátrium esetén a fénye egészen sárga lesz. 60/30/10 arányt ajánlom kénnel.70-100°C között a K2S2O8 bomlása már megindul K2S2O7 re.440°C felett egy jó adag kén trioxid fejlesztése mellett sima kálim szulfátra bomlik az elegy. Az elegy nagyon könnyen gyullad a legtöbb villanóporhoz képest és a perszulfát is alacsony hőmérsékleten kezd bomlani ami az öngyulladás szempontjából nem kedvező. Az eleggyel a következő gond hogy alumínium porral nem alkalmas a célra! Magnáliummal is  túl gyenge. Hogy egy kálium dikromátos vagy leolajos védelem mennyire hatékony nem tudom megmondani de az biztos hogy nélkülözhetetlen. Pontos szakirodalom az elegyről nincsen! Tehát senkinek ne dőlj be hogy mennyire jó! Ennél a flashnél a két legföbb veszély fojtatlanúl és képes nagyobb adagban felrobbanni és az esetleges nedvesség hatására bekövetkezhető öngyulladás mivel túl savas pH értéket ad a perszulfát nedvesség hatására. Én évek óta keresgéllem de a KClO4/Al/S 50/40/10% keverék biztonságosságára és teljesítményre meg a kedvező adottságaihoz igazán méltó keveréket nem sikerült találnom. Szintén a biztonságos és a hivatásos pirotechnikában már jól bevált elegyek előnyei hangsúlyoznám. Illetve hogy a kálium perklorátra ilyen téren nincs altenatíva! Itt ismételten elmondanám ebben a hobbiban ha tudod hogy rizikós és nem tudod teljesen biztonságosan megoldani akkor hagy a fenébe! Bármely régi tag aki normális egybehanzóan móndja mindenek előtt a biztonság!

Egyéb dolgok amiket ne keverj össze: Ammónium perklorát és Magnézium vagy Magnálium különösen veszélyes és csak is kálium dikromáttal passziválva nem áll fent a veszély. Ez az elegy különösen lúgos közegben kifejezetten veszélyes oka erőssen hidroszkopikus magnézium hidroxid és ennek hatására képződő extrémen hidroszkopikus magnézium perklorát! Nitrátok és ammonium perklorát oka a képződő ammónium nitrát és a hidroszkopikusság.

Persze léteznek még más arányok más összetevők nem mindegyik jó petárdába pl. lehet  még kipróbálni fémporba: Mg, Mg+AL50:50 ötvözet ,kén helyett Sb2S3 nézz utánuk százalékold ki ne feledd az egész anyag 100% és első a biztonság. És ne feled hogy vannak anyagok amiket nem tanácsos egymással keverni,pl: KMnO4 Mg mivel ez nagyon veszélyes lehet!

Villanóporok összegzése:

A megbízható villanó porokról: Ha te bármikor készítesz Kálium Perklorátot ott az összes klorátot semlegesíteni kell! Az átlag többségnek akik a legtöbben vannak a KNO3/Mg/S keveréket ajánlom. Mindhárom villanóport tartós használatra. Akinek mem érhető el a Kálium Perklorát de a Kálium Nitrátnál kicsit ütősebbet szeretne annak Ba(NO3)2/Mg/S keveréket ajánlom. A KCLO4/Al/S 50/40/10% a létező legjobb villanópor amit mindenek előtt mindenkinek ajánlok én már szinte csak ezt használlom. Csakis kicsi petárdák esetén szóba jöhet a KClO4/Mg/S 50/40/10% biztonsági szempontból és mivel effektje nagy petárdákban katasztrofális ezért csak is kisebb petárdák esetén jöhet szóba.

A nem megbízható villanó porokról: Az első szabály hogy csak stabil megbízható elegyeket használj. Ha akár melyik villnó port itt Kálium Kloráttal kipróbállnád ott készülj fel bátran a pyros pályafutásod végére. A KMnO4/AL/S keveréket alkalmi kísérletezésre érdekességként ki lehet próbálni tartós használatra nem alkalmas. Nagyobb petárdákhoz meg tátolásra pedig egyátalán nem alkalmas a kálium permanganát. Kérlek vedd figyelembe hogy a kálium permanganátból készült keverékek esetén öngyulladás is előfordulhat. Ha rám halgatsz messze elkerülöd!K2S2O8 és Na2S2O8 Mg esetén vedd figyelembe hogy fojtatlanúl túl energetikus és felrobbanhat. Emelett ha nedvességet kap a légkör párályából fennál az öngyulladás veszélye is.

Petárdához minden esetben katalizátoros elegyeket ajánlok. Egy KClO4/Al 70/30 vagy egy KNO3/Mg 50/50 vagy sorolhatnám a katalizátor nélküli elegyek érezhetően gyengébbek. Igazából két fajta flasht ajánlok főképppen a KNO3 Mg S 5 4 1 és a KClO4 Mg S 5 4 1 villanóporokat bojler anódos magnéziummal, alumíniummal babrálni ilyen célra szerintem felesleges és csak plusz költség meg macera. Ha vásárolt fémporról van szó alumínium porhoz csakis a Kálium Perklorátot ajánlom itt persze ne feledd amiket én feltüntettem alumínium por alapú villanóporokat tartós használatra csak a KClO4/Al/S marad (nem lehet olyan széles körben használni mert sok keverék ami magnéziumporral erős az alumínium porral gyenge, alkalmatlan az adott célra). Ha a magnéziumport választod oxidálószerben szélesebb a választék, ha az alumínium port akkor tartós használatra az itt leírt petárda villanópor receptekhez ahhoz a Kálium Perklorát nélkülözhetetlen. Fémporokban ha te vásárolod alumínium por esetén villanóporokhoz 1-7 mikronig jöhet szóba 3-5 mikronos kategóriát ajánlok pl a german dark a legjobb alumínium. Magnézium por esetén 40 mikron 400 mesh és annál finomabbat ajánlok mikronban minél kisebb a szám annál jobb meshben számolva meg épp ellenkezőleg minél nagyobb a szám annál finomabb. Durvább fémporokat ezeknél az adatoknál ne vegyél mert ezek a finomságok beváltak ha vásárolsz és durvábbat veszel nem lesz jó a keverék mert lassú lesz. Extranagy petárdákhoz én a KClO4 Ba(NO3)2 Al S 30/30/30/10% arányú villanóport ajánlom 2% bórsavval kezelt 3-20 mikronos alumíniummal. Ez lassabb, gyengébb de még egyszer effektívebb a többi villanó pornál. A két legjobb villanópor a KClO4 Al S 50 40 10 és a Ba(NO3)2 KClO4 Al S 30 30 30 10, ezekhez két féle alumínium porra ruházz be 20 mikron körülire és 3-7 mikron körülire. Kicsikhez a KClO4 Al S változat 4-5 mikronos alumíniummal a legjobb. 20 mikronos alumíniummal ha nem ruházol be bárium nitrátra nagyokhoz nem fogsz csalódni benne. De ha 20 mikronos alumíniumra sem ruházol be nagyokhoz sem akkor is a KClO4/Al/S 4-5 mikronos alu porral szuper jó lesz. Ha találsz blue alumíniumot kb 30 mikronos vagy szigorúan 45 mikron alatti részecskéket tartalmazó alumíniumot akkor azt 50/50% ban keverve dark alumíniummal a 20 mikronos alu hatását fogja hozni. Nagy petárdák esetén ha KClO4 a jó effekt egyik titka a magas fémpor arány ahol nem az oxidállószer égeti el a fémport hanem a levegő. És itt fontos hogy valamivel nagyobb szemcseméret legyen hogy ne égjen el olyan hírtelen mert akkor rövidebb és kisebb lesz a fényeffekt. Kipróbállhatod az antimon triszulfidot is kén helyett kicsit magasabb hőfokon ég az 50/40/10 es kén recepteket módosíthatod 50/35/15 re antimon triszulfid esetén mivel nem hűt úgy mint a kén. De nem éri igazából meg.

Ismert villanóporok ereje:Erejük növekvő sorrendben: 1. Na2S2O8 vagy K2S2O8 Mg (nem ajánlott),  2. KNO3 Mg S Ajánlott, 3. NaNO3 Mg S Hidroszkopikus, 4. Ba(NO3)2 Mg S,  erősen ajánlott a legjobb nitrátos villanópor hangban és fényben (ezt ajánlom az összes nitrátos közül), 5. Sr(NO3)2 Mg S vöröses fényű jelentéktelen az eltérés a báriummal szemben erőben, 6. KMnO4 Al S Nem ajánlott erősebb a nitrátosoknál frissen középkategóriának mondanám (két hét tárolás után ezt a tulajdonságát igazából elveszti),. Ezek felett jönnek a nagy erejű petárdák: 7. KClO3/Al (70/30 3-7mikronos dark aluval, nagyobbakhoz 30 mikronos blue 3-7 mikronos dark 50:50 keveréke az egyetlen még kezelhető klorátos villanópor) 8. KClO3 Al S (nagyon veszélyes! És a Ba(ClO3)2 még veszélyesebb, mini méretben alternatíva a KClO3 ra), 9. KClO4/Al/S a király. Az 1. és a 9. között akkora a különbség hogy 0,2g a KClO4 es változatból nagyobbat szól mint a KNO3 ból 1,6g. A KNO3 Mg S erőben egy alap választás. KNO3 Al S egy lassú gyenge villanópor ami petárdához teljesen alkalmatlan. Bárium szulfát magnézium BaSO4 Mg egy nem hivatásos házilag kitalált villanópor ami gyengébb mint a KNO3 mas változat ezért én nem is írtam róla mert azt gondolom hogy vicc kategória! Ba(NO3)2, KMnO4, Sr(NO3)2, NaNO3, erősebbek picivel mint a KNO3 Mg S van közte akkora eltérés hogy az erejük végett érdemes legyen megvenni! Ba(NO3)2 Mg S ha erősebb kell mint a KNO3 Mg S és nincs perklorátod akkor ezt válaszd! A két legerősebb nitrát alapú villanópor a Ba(NO3)2 és az Sr(NO3)2 Mg S és a többi leírt nitráttal szemben észrevehető a különbség. Na2S2O8 Mg 1:1 teljesen házi találmány és hivatásos körökben nem ismert nem erősebb mint a KNO3/Mg/S nem tudod mire használni. Tárolási szempontból és mivel hivatásos a NaNO3 Mg S ami kissé hidroszkopikus még hivatásos járható út sokkal jobb mint a KNO3 viszont a Ba és a Sr mögött messze lemarad. KClO3 Al S nagyon veszélyes jóval erősebb mint bármilyen nitrát vagy a Ba(NO3)2 Mg S, hozza a KClO4 Al S hang és fény erejét erőben gyengébb de nem számít. KClO4 Al S dark aluval a villanóporok királya erőben. A KClO4 Mg S  jóval gyorsabb de nem erősebb se nem hangosabb és nem biztonságos. Ha kombinálod őket akkor ott valamit valamiért. Ba(ClO3)2 Al ez már annyira érzékeny hogy kipróbálni is fele-fele arányban bárium nitráttal kell keverni hivatásos körökben ismeretlen választás. A kálium klorát jobb választás nála de hozni fogja azt a hatást tartós használatra alkalmatlan. Ami a KNO3 és a KClO4 között igazán megéri az egyedül a  Ba(NO3)2 Mg S, hengeres tubusban mint a kicsi petárda 1 és 2, de főleg a lőporos petárda tubusába tökéletes ahol jó a fojtás, ott van olyan jó mintha egy KClO3 vagy 4 et használnál, éles nem tompa hang, fehér vakító fény, ha probléma neked a KClO4 petárdához ezt vedd meg -325 mesh 40 mikronos és annál finimabb magnéziummal! Miniben, háromszögek, óriás méret ott a KClO3 alatt minden lemarad. Ha a Ba(NO3)2 Mg S is túl gyenge neked és te kísérletezni akarsz a veszélyes és instabil kategóriában akkor a KClO3 Al S az egyedüli ami hozza a KClO4 Al S erejét és még hivatásos. A KClO3 mal szemben ha nem hivatásos és megbízható kategória nem nyúlnék sem KMnO4 hez, sem Na2S2O8 hoz de főlek Ba(ClO3)2 höz nem! Ha neked nem jó a Ba(NO3)2 Mg S sem, nincs KClO4 ed akkor kell venned kálium bikarbonátot és a leg járhatóbb út a KClO3 Al S úgy hogy a KClO3 bekeverés előtt erősen hevítve van szinte már az olvadáspontja közeléig lehet hevíteni! Ami egy KClO4/Al/S erejével és teljesítményével megegyezik az a KClO3/Al/S (sajnos csak kénnel) ez viszont olyannyira hogy a kettő között nem fogsz különbséget látni. Ha te kezdő vagy és neked a KNO3 Mg S nél erősebb kell állítom hogy a pénzed fog csak elmenni, ezek a villanóporok erőben szinte sztendert egyformák, és nagyon nagy kivétel az ami ettől a sztendertől kiemelkedően eltér!

 

Videó az itt leírt villanóporokról: Villanóporok petárdához
Ez egy összegző videó ami magában foglallja a fémporkészítést,Magnéziumpor passziválást lenolajjal az itt leírt villanóporok bemutatását (stabilitási tesztek,bemutatja a videó hogy petárdában melyik milyen egységesen mutat be 1g hatóanyagot fojtatlanul és fojtás alatt,).Ez egy teljes videó a fémporkészítéstől a villanópor készítéséig magában foglalja és bemutatja a teljes gyártási folyamatot tesztekkel.
                                                                                                         
                                               

Lőporos  gyújtozsinór kanóc készítése 1,8mm átmérőjű: pamutfonal:1mm töredékű pamutfonal kell ez pici színes gombolyagban kapható  hímző cérnaként  lőpor:Lisztlőpor lehetőleg puhasznenes lassabb égésű fenyőt ajánlom Aceton:1 literes ez 100%-os tiszta aceton ezt festékbóltba háztartási boltba keresd esetleg vegyészeti üzlet ez a legtisztább vagy pedig rendelsz gyártótol forgalmazótol de mindenképp tiszta 100% aceton legyen körömlakklemosót nem  ajánlom ugyanis az nem egészen aceton hanem aceton alcohol aqa propyline glycol és parfüm ezekből van és ez elég drága is. Illetve autósboltban is kapható szintén 100%-os tiszta formában csak itt lehet kerek fémdobozban találod mint a festékeket. Denaturált szesz:festékbolt Nitrocellulóz: Ha igazán jó minőséget akarsz akkor ezt te házilag csinálod egyszerű gyakori alternatívája a pinponglabda sajnos ez nem tiszta NC de azért jó még megnézheted patikába kollódium oldatként sajnos ezt egyáltalán nem ismerem.Van még bűvészeti boltban Pirovatta vagy angol nevén Flash cotton néven fut 10g os kiszerelésben de ez borzasztóan drága. Illetve bűvészboltban még kapható Flash String vagyis flash zsinór és Flash psper flash papír formájában is. De megpróbálhatsz  még rendelni interneten granulált formában is Nitrocellulózt. Dextrin:vagy te magad készíted vagy megveszed

Kép lőporos kanóc (gyújtózsinór) és a hímző cérna amiből készült

Összemérés: 80cm es pamutfonalhoz (hímző cérna) minimum 20g lisztlőpor

                     Bevonomassza  9,5g lőpor 0,5g ragasztóanyag (95% lőpor 5% ragasztóanyag)

                     Oldószer:  Ezt mindig térfogatra mérem (ml,dl,)

                     Nitrocellulózhoz: 5ml Aceton 5ml denaturált szesz (50% aceton 50% denaturált szesz)

                     Dextrin vagy gumiarábikum: 7ml denaturált szesz 3ml víz (70% denszesz 30% víz)

A lőpor egy pici részét kb.2 púpos kávéskanálnyit rossz edénybe rakok pici vízbe oldom hogy egy massza legyen  gázon melegítem hogy  sűrű tömény koncentrált  oldatot kapjak ez minél koncentráltabb legyen .Belerakom az összecsavart hímző cérnát itatom gyakran rámelegítek ha felszívta az egészet kiveszem ismétlem a műveletet  amíg az egész lőport felszívja ez kb.2-3 órás művelet akkor jó ha megduzzad lágyabb lesz  a szerkezete megpuhul elvágva belül teljesen fekete mint kívül belül se szabad a cérnának látszania lényeg hogy amennyi lőport bír csak vegyen fel. Ha nem vesz fel több lőport  2-3 óra múlva sűrűre főzöm hogy már ne massza legyen hanem darabosan lehúzhassam kiveszem kiegyenesítem! Ezután  nagyon fontos hogy teljesen kiszárrítom.Ha teljesen kiszáradt még egyszer a felületén lévő lőport kézzel lehúzom ez azrét is fontos hogy jól tapadjon majd a kövezkező munkafolyamatnál illetve ne lobbanjon el túl hirtelen.Eddig a munkafolyamatig semmilyen ragasztóanyagot nem szabad használni.Tömör 1,8cm körüli kanócot kapok a 0,1mm es pamutfonal ha felszívta az összes lőport ekkora lesz ez rengeteg lőport belűről köt meg, épp ezért levegőtől elzárva is tökéltessen végigkell hogy égjen.Ezután ha ez megvan 95% lőpor 5% ragasztóanyag ami lehet (detrin,nitrocellulóz,vagy gumiarábikum) egy folyékony masszát készítek. Nitrocellulóz esetén 50% Aceton és 50% denaturált szesz elegyével oldok és higítok is.Dextrin vagy gumiarábikum esetén 70% denszesz 30% víz mindkét esetben térfogatra mérem az oldószert és az adott arányokkal oldok és higítok egyaránt ez nagyon fontos.Ebbe a masszába ezután belerakom a lőporos gyujtozsinórt és egy műanyag üvegre ütök egy akkora lyukat hogy amikor áthuzóm ezt a gyújtózsinórt a felesleges masszát lehúzza róla (tehát amin pont átmegy).Ha áthúztam rajta ezt kiterítve újságpapírra egyenes csíkban kiszárrítom.Ezt nemszabad összegöngyölve szárrítani csak is kiegyenesítve.Ez a fajta blackmatch nagyon aktívan intenzíven és nagylángal fog égni kivánlóan átgég erős folytásokon is garantáltan nem alszik ki.Erről tudni kell biztonsági időzitésnek használni szigorúan tilos egyrészt nagy lángal ég  és aktívan.Ez arra hogy egy tűzijátékot ezzel idítsd el hogy meggyújtod erre nem alkalmas se időziteni nem alkalmas.Ez a fajta Black Match drasztikussan intenzívebben sokkal nagyobb lángal ég mint a hagyományos változat ezt garantáltan akár milyen erős folytáson vezeted át garantáltan nem fog kialudni olyan intenzíven ég.Ha valakinek mégsincs rendes gyújtozsínórja ez elé pl egy befőttesgumit rakjon vagy más egyebet esetleg étolajjal átitatott vastag madzagot  de időzíteni ezt sose gyújtsa meg közvetlen.Ha valaki időzíteni akar biztonságossan használni amit elkészít vegyen gyári vhiscot időzitésnél mindig menjünk biztosra.Aki ezzel a hobbival foglalkozit magát a gyári vhiscot mindenki vegye meg ezen senki ne

Videó a lőporos gyújtózsinórról:Lőporos gyújtózsínór készítése


Black Match gyújtózsínór készítése: pamut zsinór:semmiképp sem viaszolt 2-3mm vastag pamut zsinór

A klasszikus blackmatch gyújtózsínórhoz kell egy semmiképp sem viaszolt  2-3mm vastagságú pamut zsinór.A klasszikus változat az a hagyományos Black Match gyújtózsínór.Az egyszerübb hagyományos válttozatnak a következő a receptje.

Lőpor mindenképp puhaszenes hagyományos 75/15/10 es arány

+5% dextrin 200°C-on egy sütőpapíron sütőben folyamatos kevergetés mellett kukoricakeményítőből készítve.Vagy 10% dextrin fele olyan lassan égő keményebb gyújtózsínórhoz.

oldószer denaturált szesz 70% és csapvíz 30% térfogati keveréke tehát 70ml denatúrált szeszhez 30ml csapvizet mérünk.

A készítése egyszerű 95% lőpor 5% dextrint szárazon összekeverjük ezután hozzáadjuk a denatúrált szesz csapvíz 70/30% keverékét.5% dextrinnel egy gyorsan égő gyújtózsínórt kapunk.10% dextrinnel egy fele olyan lassan égő sokkal keményebb gyújtózsínórt kapunk.Ebből egy sűrű masszát készítünk.A kevés csapvíz azért fontos mert a kálium nitrát újrakristályosodna ha sok vizet használnánk és ez kedvezőtlenűl befojásolná a gyújtózsínór égési tulajdonságait.Ezután  a pamutzsinórt a masszába rakjuk  jól pár percet forgatjuk benne majd a fölös masszát lehúzzuk és kiegyenesítve teljesen kiszárrítjuk.Ha nem készítünk sokat simán kézzel is lehúzhatjuk de ha sokat készítünk akkor házilag ehhez készítenek egy eszközt ami lehúzza.Ha higítani akarjuk az oldatot azt csakis alkohollal szabad végezni is semmiképp sem csapvízzel ha sűrűsödne.Ha kiszárradt hajszárrítóval még rászárrítunk.Több beszámoló alapján akik többször készítettek ilyesmit azt mondták ezekkel az arányokkal kapták a legjobb eredményt!A siker lényege a pamutzsinór állaga.Olyan állagú kell ami jól beszívja a lőport ám tartását és állagát megőrzi.Az én receptem között és a hagyományos black match között az a különbség hogy a hagyományos receptben a vékonyabb szálak hajlamosabbak a kialvásra valamint az én receptemben a zsinór aktívabban ég el.A másik különbség hogy az én repetemben nem szabad hogy beszívja a dextrines masszát az én receptemben csak rövid ideig szabad a masszába mártani ezután meg azonnak ki kell szárrítani.Valamint a művelet elég hosszú ám az alapanyag egyszerübben beszerezhető.Ami hátrány van a hosszú elkészítési időn kívül az hogy az én lőporos gyújtózsínórom sokkal gyengébb szerkezetű mind a hagyományos black mach.Valamint az én receptem kis tételekhez van tervezve és saját nem hivatásos recept.A másik fontos dolog hogy az én receptemhez a pamutzsínór túl vastag mivel az én receptemben a pamutszáll a többszörösére duzzad.

Kép blackmatchez 2-3mm vastag pamutzsinór  

                                                                                                                                                             

A robbanóanyagokról működésükről

Tudni kell a robbanószerekről az hogy te meggyújtod magában és hogy az milyen gyorsan ég  akár egy félig zárt hengerben meggyújtod az eléghet akár lazán mint a papír lehet hogy egy másik jó gyorsan ég el de fojtás alatt a megfelelő energiának (Nyomásnak/hőnek) kitéve ami úgy ég mint a papír az egy acéllemezt átvághat míg ami gyorsan elpukkant lehet hogy meg se közelíti ezt.Ugyan azon a hőmérsékleten

Nagy nyomás hatására másképp fog reagálni a robbanóanyag ami akár elég mint a papír hirtelen detonálni fog ha megkapja a kellő hőmérsékletet+nyomást.Ezt úgy érik el iparban másik robbanóanyaggal közlik a kellő energiát hőmérsékletet+nyomást (gyutaccsal).Azt is tudni kell hogy petárdába soha nem használnak semmilyen brizáns anyagot az összes defragens mivel ezek romboló hatásúak semmilyen robbanó efektjük nincsen ezért petárdába alkalmatlanok ezek az anyagok.A defragens robbanó anyagok hatalmas robbanóeffekteket produkálnak a brizánsakkal megegyező hangerővel.

Stabilitás:Ha egy robbanóanyagra azt mondják hogy stabil ez azt jelenti hogy hosszabb tárolás folyamán nem változik meg az állaga pl valamilyen átalakuláson megy át. Ettől természetesen dörzsölésre ütésre teljesen érzéketlen lehet.A Kmno4/AL/S (permanganátos petárdavillanópor) nek Pl az idővel erősen változik az állaga, dörzsölésre ennek ellenére sose sikerült elindítanom még intenzív dörzsölésre sem.

Érzékenység:Egy robbanóanyag ütésre,dörzsölésre,és hőre lehet érzékeny amelyek (ütésre,dörzsölésre) könnyen elindulnak akik ilyesmit használnak azok számoljanak vele hogy szemük kezük arcuk bánhatja előbb utóbb!Ezt kifejezetten azoknak írom akik gyufából azt a két komponenses keveréket készítik ami érintésre is beindulhat előbb utóbb a kezükben fog robbanni készítés közben.A Kclo3 Pl vörös foszforral sokáig megőrzi az állagát mégis ha szárazon összekeverik az jóformán olyan érzékeny hogy a biztos robbanással egyenlő egy enyhe érintés elég neki por formában.(piros kis játékpatronokban használják szárazon soha nem keverik).

Felületű égésű anyagok:Gyári petárdában az összes hatóanyagot felületi égésű hatóanyagként használják itt gázokon át hő formában tudni kell terjedni a gázoknak a tömbben a megfelelő ütemben.Itt nem szabad hogy a hatóanyag összetömörödjön.Villanóporok esetén ha hengerbe töltjük előtte mindig szitáljuk át a villanóport hogy fellazuljon a szerkezete.Ezután villanóporunkat egyszerre öntsük bele a hengerbe anélkül hogy a hengert  kocogtatnánk vagy nyomkodnánk különben összetömörödik a villanóporunk és így nem terjednek megfelelő ütemben a gázok a hengerben.Mivel nem tömöríthetjük a hatóanyagot ezért a villanóporunknak a lehető legfinomabb összetevőkből kell állnia és sűrű szerkezetűnek kell lennie.Ha ez nem valósul meg villanó porunk képtelen lesz a megfelelő teljesítmény leadására.Villanóporunk tesztelésére egy félig nyitott papírhengert ajánlok ez akkor jó ha vagy felrobban vagy gyakorlatilag egy pillanat alatt távozik belőle nagy erővel a villanópor.A villanópornak a hengerben minden esetben sűrűnek kell lennie ez nagyon fontos.Tehát ha az átszitált villanóport beleöntöm annak sűrűn kell helyet foglalnia a hengerben úgy hogy azt jól kitölti.Ha nem sűrű az azt jelenti hogy nincs megfelelően elkészítve.

kezdőként a legelső hibaként a kővetkezők szoktak lenni:   a gázok kiszelelnek, nem durran, nagy darab megmarad a tubusból: rossz a fojtás pl. túl nagy a lyuk vékony papír, gagyi kialakítás,vagy nem terjednek a megfelelő ütemben a hengerben a gázok ez egy teszthengerrel kiküszöbölhető (lásd felületű) égésű anyagok résznél vagy kicsi petárda készítése házilag résznél. Ez akkor van vagy letömörítettük a hatóanyagot, vagy nem oda való a hatóanyag, vagy nem megfelelően van elkésszítve. Ha ilyen gondod van fényévekre van a tudásod a minőségi petárda elkészítéséhez. A jó házi petárda ha eldurran abból nagyon kevés valami marad, szó szerint alig találni vagy egyátalán nem belőle. Ha elsőre készítesz lőport, vagy KNO3/Al/S-t valamilyen általad kigondolt tubusba raksz valami ilyesmit fogsz látni. A papír kiég:vékony fal vagy rossz megoldás, ha ilyen előfordul nagyon alul méretezted a falvastagságot és petárdához és szintén fényévekre vagy a jó petárda elkészítésétől. A villanóporok több ezer fokon égnek, a másodperc tört része alatt durranás helyett képes nagy rétegeket leégetni a papírból úgy hogy vagy nem durran, vagy nagyon halk lesz.  Halk a petárda: Ennek  a leggyakoribb oka a rosszul porított összetevők, rossz anyaghányad, nem elég finom a hatóanyag főleg a fémpor ezért nem fejti ki a kellő feszítőerőt ez egy félig nyitott teszthengerrel kiküszöbölhető (lásd felületű) égésű anyagok résznél vagy kicsi petárda készítése résznél, másodsorban a túl vékony gyenge papírfalfal rossz fojtás. Ezek a petárdák igénylik az erős vastag falu hengereket, a fal erőssége és vastagsága a hangerőre nagy hatással van. Petárdákhoz mindig erős vastagfalu hengereket használjunk. Ha jó a villanóporunk de halk a petárda és nincs letömörödve a villanópor sem akkor egyszerűen nem elég vastag és erős a fal. Először mindenképp egy félig zárt apró teszthengert javaslok ha ezt felülről bevan gyújtva kimutatja a villanópor minőségét és lehet rajta látni mikor fejti ki a legnagyobb hatásfokot és kimutatja milyen hatásfokkal működne fojtva. Ha hosszassan egyenletesen akar égni és nem tömörödött a hatóanyaggal baj van. Fontos a jó mély gipszdugó, ezen ne spóroljunk a rövid gyenge dugózás nem jó.  A gipszet apránként kell bevinni majd eligazítani, figyelni hogy az aljára kerüljön egyenletesen és megmérni elég mélyen van e. Ha jó vastag falat használsz mély gipszdugóval és a tubus nem repül szét teljesen csak mondjuk felszakad ott a hatóanyaggal van súlyos probléma. Én mindenkinek javaslom a KNO3/Mg/S es (Magnéziumos petárdavillanópor)-os receptet aki ezzel nem csinál erős éles hangú minőségi petárdát az használhat KMnO4 KClO4 et ha ezzel nem megy tanuljon mert abból se fogja tudni normálisan megcsinálni.Túl kicsit bont a petárda: Ennek egyik oka lehet hogy a villanópor összetömörödött ha ez történt akkor a betöltésnél hibáztunk. Ha különböző alkalmakor készült a flash keverjük össze. Gyakori ok a túl finom és reaktív fémpor nagy mérethez, dark alu 40 mikron alatti atomozált szürke matt alumínium porral keverve megoldja ezt a problémát, perklorátnál házi 20 mikronos magnéziummal fény nincsen. KClO3 vagy KClO4 Al a klasszikus 70/30 tisztán dark aluval nagy mérethez pocsék a fénye. A másik oka hogy esetleg túlzottan is vastag papírfalat használlunk, de utóbbinál a 15% ot is messze túl kéne lépni ehhez a belső falvastagsághoz, jó erős tubusokat használok ilyet még nem tapasztaltam. Tehát nem arról van szó hogy vastagabb a fal hanem hogy valami szemmel látható kirivó extrém vastag falat tekertünk neki tudatossan. Minnél kisebb a petárda annál vastagabb a fal. Kis petárdáknál az erős fallal nem tudod le redukálni a fényt. Nagyobb petárdáknál a henger belső átmérőjéhez mérten 8-10% közötti falvastagság vált be nekem belső átmérő x0,08 minimum x0,10maximum falvastagság, de kisebb méreteknél ez messze túl van lépve. kis méretben tompa a petárda hangja: Ha ez a helyzet csak a hengeres kialakítást használd mély gipszdugóval és a leírt vastag fallal. A háromszögeknél nem egyenletes a falelosztás és kicsit betömörödik, a háromszögek kálium perkloráttal jók. A kicsi petárda 1 „cigi” mérettől tudsz garantáltan használni a perklorátnál vagy klorátnál gyengébb hatóanyagokat. Lőpor esetén a lőporos petárda tubusának a mérete a minimum és granulált kell. Gyári gyújtózsínór esetén ne felül vezesd be a gyújtást hanem oldalt a petárda közepén mert jóval nagyobb felület gyullad, és a feszitőerő is egyenletesebben halad a vége felé, a petárda közepétől kétoldalt a végei felé gyullad a hatóanyag és ez a legjobb. papírkészítési tippek: Érdemes a hengereket vékonyan bevonni frissentartó fóliával így nem fog tapadni, a munkaasztalt takarlyuk le nejlonnal, de újságpapírokkal mindenképp, kisebb darabokat egyenletesebben lehet tekerni, létrázható takarópapír esetén vasfűrásszel le fogsz vágni mindkét végéből ha megszáradt, ezért mérj nagyobbat mint kell, tekerd mindig középre amikor elkészül a végei egyenletlenek lesznek. Ne akard kezdőként kitalálni hogy egyedi ragasztó, egyedi falvastagság egyedi paraméterek, egyedi gipszmélység mivel ezt pl nekem kitapasztalni több évbe tellett. töltési tipp: Ha különböző alkalmakkal készítetted keverd össze, szitáld át, csak lazán önsd bele a gipszzárásig ne kocoktasd, ne ütögesd és ne nyomkodjad mert az előzőleg leírt hibákat okozod vele mint az egyenletlen sűrűség, viszont mindig teljesen tele kell tölteni a tubust, csak ha nagyobb kicsi papír a tetejére majd minden esetben kevés szárazgipsz a nedves gipszzárás előtt. Biztonsági tipp: A gyújtózsínór mindig jó hosszú legyen, kétszer mérj egyszer vágj ezen sose spórolj ahány centisre vágod kb annyi másodperc időzítés kapsz 2mm es Visco esetében, használj hosszúszáró gázgyújtót mivel a gyufából égő darabkák törhetnek le a fejéből, a bután 0°C alatt használhatatlanná válhat hidegben a kabát alatt a testhőmérsékleteddel tartsd melegen, kicsit túrbózd fel úgy hogy szétszeded és a szelepet kicsit kiljebb tekered.

Mega petárda:  Gipsz: rigipsz legyen tehát ami nem köt azonnal hanem lehet vele dolgozni ez nagyon fontos Hengeres 25mm es farúd: Ezt pl barkácsboltban kapni, vagy 25mm es PVC cső alapnak. Guriga:Kisebbekkhez pl ehhez a 25mm-es hengerhez én fénymásolólap és vízüveg segítségével ajánlom a petárda készítését.Ez egy rideg kemény hengert ad ami petárdákhoz nagyon ideális.Nagy méretű petárdákhoz 75mm felett:(Kraftpapír+faragasztó víz 3:1 arányú keveréke aki házilag akar óriáspetárdához kartonhengert ezt kötelező megvennie más ragasztóanyaggal nem megfelelő papírral hasonló minőséget sem fogsz készíteni).Fa ragasztó:festékbolt háztartási bolt Nátron Kraft papír (barna):Hengerben árulják papírbolt.Erre alternatíva a létrázható takarópapír amit festékboltban kapsz. Festőszalag 50mm: Ez egy erős papíralapú ragasztócsík, evvel kell a gyújtózsinórt leragasztani.

 

 

 

Kép Mega petárda tervrajz Nagyításhoz Klikk a képre

Mega Petárda készítés:  Ennek a titka a házi létrázható takarópapírból vagy fénymásolólapból készült erős ridegfalu jó vastag, tömör házi kartonhenger. És hogy a 25mm belső henger amire mérem 12-15%-a legyen meg a külső papír vastagsága, e felett 40mm től 8-10% ajánlott. Kis gurigákhoz a vízüveg a legjobb. Nagyobbakhoz faragasztót hígíts fel kevés vízzel. Majd lekened a papírt a ragasztóanyaggal egy festőecsettel és egy szabályos hengerre tekered lehúzod róla majd pár napot hagyod száradni. Ha van gyári gyújtózsinórod a guriga végeit legipszeled a zárógipsz elé szórsz pici szárazgipszet a flasht vékonyréteg újságpapírral még elválaszthatod a szárazgipsztől. A később írt paraméterekhez egy nem túl erős átlag petárdához 20cm gyújtózsinór kell. A henger oldalának közepébe fúrsz egy lyukat és papír alapú vastagabb ragasztóval mint a festőszalag hozzáragasztod a gyújtózsinórt. A gyári gurigákat én nem ajánlom mert nem hozzák a kellő minőséget, átlagon aluliak vagy rosszul működnek velük a petárdák mert a fal egyszerűen gyenge hozzá, és még spirálisan is szakad, a hang és a kapott minőség fele olyan jó sincs. Ezt akkor fogod igazán megérteni amikor te magad tekered szorosan fel és látod milyen sok papír kell miliméterek eléréséhez. Tehát:15cm hosszú 25mm belső átmérőjű kartonhenger ennek a falvastagsága 3-4 mm stabilan legyen meg (teljes henger belső átmérője mm ben x0,12 minimum és teljes henger belső átmérője mm ben x0,15 maximun =a kellő  falvastagság  mm ben kartoncső esetén) ez a falvastagság nekem tökéletesen bevált, 3cm gipsz alul felül, hatóanyag 30g al bátran számoljunk hatóanyagtól függően. 1mx25m es létrázható takarópapír esetén 2m kell, 4 be vágva viszem fel 25mm es kevés frissentartó fóliával burkolt farúdra én ehhez a mérethez csak vízüveget használok. Fénymásolólapnál ketté kell vágnom hogy 15cm eres darabokat kapjak és 10db egész fénymásolólap kell. 25mm es belső átmérőjű hengernél inkább 3mm mindenképp  legyen meg de 5mm alatt maradjunk. 25mm felett 40mm től a belső átmérő 8-10% a ajánlott, belső falvastagság x0,08 a minimális vastagság, a maximális x0,10 de a guriga kisebbeknél inkább vastagabb legyen mint vékonyabb, a vastagabb irányba jobb megcsúszni. 30g hatóanyagtól érvényesül igazából az óriáspetárda élmény effektben és hangban, nem véletlen ezt a tubusméretet adtam meg alapnak. Lehet vastagabb a fal mint 3mm de mindenképp 2,5mm fölött maradjunk mert a vékony fal leredukálja a hangot, de a 5mm ert ne lépjük túl vastagságban mert felesleges. 25mm es henger esetén 2,5mm körüli vékonyságban redukálódna jelentősen a hang, és bőven 5mm felett már nem fokozná tovább a hangot. Nyugodtan meglehet csúszni a vastagabb irányba, vastagabb gurigákra szoktam törekedni, kifejezetten szeretik a petárdák mert akkor lesznek igazán bitang hangosak. A 25mm belső átmérőjű méret felett a 10% ot már ne lépjük túl, de ha valamelyest túlszalad kis mértékben nem árt neki. A papírt minél kisebb darabokban kell levágni mert tekerésnél elcsúszik, majd ha megszáradt a végét vágd le vasfűrésszel hogy egyenletes legyen. Ha tekerésnél elcsúszik ott vágd el és igazítsd meg, a végeit nem lehet egyenletesre kihozni azt mindig le kell vágni. A papírt ahogy tekered mindig középre kell behozni.  Ha takarópapírt használsz érdemes nagyobbat mérni 15cm nél 3cm errel mert úgyis levágsz a végéből. Egyik gurigához felhasznált papírhosszúságot ne is próbáld következtetni a másikra, csak is azonos gurigáknál lehet venni egy alapot. Papírból jó sok fog kelleni a gurigához, a 25mm es tubushoz vízüveget ajánlok a létrázható takarópapír a leg gazdaságosabb. Az alapot amire felviszed frissentartó fóliával vékonyan tekerd be és gumikesztyűben dolgozz. Az asztalt takard le újságpapírral. 3 nap szárradás után szoktam levágni a végét vasfürésszel, ezután a gipsz töltés és 2 nap szárrítás és sütőben 100°C alatt még rászárrítok majd fúróval belefúrom a közepébe a 2mm vastag lyukat amibe megy a gyújtózsínór. A petárdák az erős rideg vastagabb falat kedvelik. Ezekből az adatokból kiindulva az óriáspetárdánkat csak átszámoljuk az adatokat és minden féle méretekben elkészíthetjük. Lőpor esetén a gyári kartonhengerek alkalmatlanok mivel szétfeszíti a spirál mentén. Ha van Glusatz késleltetőd Glühsatz alap recept 75.5% Bárium-Nitrát, 10% Faszén, 10%Kén, 3%lisztlőpor, granuláláshoz lehet vízben oldott CMC 0.5% hogy ne porozzon de granulálni nem kötelező. Egy 5mm vastag 7cm hosszú (2x15cm papírhosszból) 2mm vastag vízüveges hengert számolj az adott paraméterekkel és jó vastag papírral hogy ne éghessen ki kell telepréselned vele. És a végébe kis lőport préselni ami segíti a villanópor begyújtását ezt lásd lentebb. Ezt tetszés szerint a tetejét gyufafej kompozícióval bevonni vagy lőporhoz 8% dextrines masszával primerelni. Itt a papírhengert még töltetlenül a gipsz tetőbe kell rakni és csak száradás után szabad a késleltetővel tölteni hogy nehogy eláztassa az anyagot a gipsz nedvessége. Ha házilagos gyújtózsinór azt közvetlen meggyújtani szigorúan tilos! Egy házi blackmach egy szempillantás alatt végig tud lobbanni. Ezek elé összehurkolt befőttes gumit rakjunk ez lassan ég és elegendő időt ad mire begyújtja a gyújtózsinórt. A villanóport úgy kell a hengerbe tölteni hogy előtte mindig átszitáljuk hogy fellazuljon a por. Ha kis adagokban készítjük külön el a villanóport akkor rázzuk össze egy edényben mert égési sebességük valamennyire eltérő. Ezután nagyon lazán a hengerbe töltjük elkerülve azt hogy bármi módon is tömörödjön. Pici szárazgipszet szórunk a tetejére hogy a zárógipsz ne érintkezzen a villanóporral. Az alap villanópor a KNO3/Mg/S ez egy alap fény és hang. Minden nitrátos villanópor hangban szinte sztendert egyforma, ettől ami kimagaslik az a Sr és Ba nitrát. A permanganátos verzió még egyszer hangosabb mint a KNO3 de az sem olyan extrém. Itt a védőtáv minimum 20m. Ba(NO3)2 Mg S -325 mesh kezelt magnéziummal a legjobb amit rakhatsz bele ha nincs perklorátod. Ha perklorátos villanóport raksz bele azt tudnod kell hogy extrém hangosak, nagyon éles hangjuk van és irdatlan lőkéshullámot keltenek. A nitrátosok egy mélyebb basszusossabb hangot adnak. A perklorátos változatok a nitrátosok hangerejének a hatványa! És egy nagyon éles erős lőkéshullámszerű irdatlan robbanásra képesek. Ezeknél a minimális védőtáv 50m! A gyári gyújtózsínór elé is itt rakjál annyi beföttesgumit hogy amikor az meggyullad már 50 méterre arrébb legyél. Ha csak gyári gyújtózsinórral tudod megoldani 30grammhoz 50cm hosszú gyújtózsinórt számolnod kell ami 50mp késleltetést biztosít. És nagyon figyelj rá hogy ne olyan helyen lődd ahol az utat két oldalt tereptárgyak veszik körül mert a hangot visszavari feléd mintha egy csőben lennéll! 500méteren belül ezek a villanógránátok tisztán hallhatóak, lakott területről messze vidd el őket! Másnap a lehető leg korábban a helyszínről a maradékot takarítsd el, papír és gipszdarabok, ez nagyon fontos eszközmaradványt ne hagyj hátra amit begyűjthetnek! Ne a földesúton lődd hanem szántóföldön mert ott kevesebben járnak. Hogy jó villanást kapj perklorátok esetén egy KClO4 Al S 50/40/10% a leg erősebb amit rakhatsz bele. Alumínium por esetén nagy petárdákhoz a 20 mikronos a legjobb. De aki nem maga készíti az alumínium port annak nincs lehetősége beállítani egy általános szemcseméretet. Sokkal jobb mint egy 4-7 mikronos nagy petárdához mivel nagyobb effektet ad és semmit sem ront az erején. Kis petárdákban ezt nem lehet egyatalán észrevenni de 10 gramm felett már igen! Fele olyan erős de ugyan olyan hangos és effektívebb változat a KClO4/Ba(NO3)2/Al/S 30/30/30/10 2% bórsavval kezelt alumíniummal. KClO4 Mg S 50/40/10% ne rakd bele mert nincs fénye, a magnézium por túl gyorsan ég el. A KClO3 70/30 sima 3-7 mikronos dark aluval hangos de a fénye és az effekt nagysága nagyon gyenge, vegyes blue aluval ajánlom 1:1 ezt vagy malmozott házi aluval, itt érdemes a nagynál inkább 60/40 arányt használni 70/30 helyett mert még jobb a fénye. Magnálium KCLO4 esetén 4% rászárrított lenolajjal kell kezelni és tanácsos 40 mikronos magnáliumot használni, de itt is vegyesen lehetőleg bárium nitráttal kell használni. Ha házi magnáliumot készítünk arra figyeljünk úgy állítsuk be a fémpor finomságát hogy ne legyen erősebb egy KClO4/Al/S 50/40%10% nél mert onnantól csak a fényét redukálod le! Ha stabilan huppan hosszasabb sistergőhang nélkül akár alumíniumos, magnáliumos, vagy magnéziumos akkor már a legjobb fény erő és hang arányt hozza! Ha házi alumínium por azt te nem tudod túlfinomítani de a magnéziumot és a magnáliumot azt nagy petárdákhoz túl lehet finomítani! Ez a nitrátos és gyengébb villanóporokra nem érvényes, ott a lehető legfinomabb fémpor kell mivel amúgy is gyengék! Nagy petárdákba a leg stabilabban kell hogy huppanjon a villanópor nem lehet lassú! Van egy határ effektívitás és teljesítmény terén. El kell érni házi fémporoknál hogy stabilan huppanjon sistergő hangot ne halj. Ezen a határon az effekt és az erő összhangban van. Ez kicsi és nagy petárdákhoz is tökéletes fény és hang kombinációt ad. Ha ennél lassabb a villanópor mert nem elég finom a fémpor akkor az már észrevehető a teljesítményen. Perklorátok esetén nagy petárdákhoz ideálisabb ha valamivel dúrvább fémporból kicsivel lassabb villanóport használnánk ami ugyan azonnal de érezhetően sistergős hangal huppan el ami kisebb petárdákhoz igazából gyengébb lenne. Gyári kész fémporral 30-40 mikronos fémport kell venni a dark alupor mellé, lehetőleg vegyes szemcseméret összetételben hidd el megéri! A fémpor lehet kombinált is pl 50% Blue Aluminum ami javarészt 30 mikron alatti alumínium és 50% dark alupor keveréke. De ami nagyon fontos hogy a keveréknél is ha 50/50 dark aluval keverjük 45 mikront avagy 325 mesh nem léphetjük túl! A jó villanás egyik titka nagy petárdákhoz hogy az oxidállószerhez képest magas fémportartalom kell hogy a fémpor egy részét a levegő oxigénje égesse el. A másik titok hogy ezt a fémport ne égesse el túl gyorsan a levegő oxigénje. A bárium nitrátot effekt és fény terén alumíniummal nem lehet felülmúlni. Ehhez kell a kálium perklorát ami adja az erőt. Óriási a különbség egy profi villanógránátokhoz használt KClO4/Ba(NO3)2/Al/S 30/30/30/10 között 20 mikronos aluval fényben és effetben mintha beleraknám a létező leggyorsabb leg erősebb KClO4 villanóport amit ki tudok keverni. Ha látványos szikraeffektet akarsz készítts egy 90% villanópor 10% titán 450-1000 µm a kisebb szikrákhoz de igazán nagyokhoz 1000-2000µm kell itt villanást nem igazán fogsz látni inkább szikrákat.Van a benzines effekt amikor minimum 30-50gramm villanóporhoz 0,5l benzint kötsz szorosan madzaggal egy pet palackban.Ez sokkal effektívebb mint a villanóporos változat magában és afféle atomeffektet is ad a petárdának.Itt az jó kombi ahol a petárda effektje a benzines effektel arányos akkor lesz egy jó éles fény.50 grammtól felfelé perklorátoknál én csak a benzines petárdákat ajánlom.A maximális arány 50g KClO4 alapú villanópor 0,5 liter benzin a több nem hozza már ki úgy az effektet.A minimális 0,5l benzinre számoljunk 30g villanóport.

Kép Mega petárda házilag Nagyításhoz Klikk a képre

                                              

 

 Mega Petárda KClO4/Al/S villanóporral normál 30g tól és benzines atomeffekt változat 130g tól 4,5l (30mikronos blue+3-7 mikronos dark 50:50 szükséges a nagy effekthez)

 

          

Kicsi petárda készítése:

Nagyításhoz Klikk a képre

Hengeres hagyományos kicsi petárda készítése házilag:

vízüveg:festékbolt  írólap: Papírbolt de a legjobb ha veszel egy tömb fénymásoló lapot az kettévágva megfelel 2db írólapnak és több ezer petárdához elég ezt egy nagy tömben adják 0,5cm átm henger pl:amit lufikhoz adnak nagyobb helyen nézz körbe,vagy barkácsbolt 0,5cm átmérőjű fa henger ezt csomagba árulják,

Először vágok egy 7cm széles 14,5cm hosszú írólapot ebből gurigát készítek a következőképp fogok egy 0,5cm es hengert pl szívószálat majd nagyon szorosan rátekerem a vízüveggel lekent papírt és lehúzom. Ezután nagyon fontos hogy lassan szobahőmérsékleten a munkaasztalon hadjam megszáradni különben a gurigában a rétegek elválnak károsodik lazul a guriga szerkezete.A guriga anyaga erre különösen érzékeny hogy lassan egyenletesen szobahőmérsékleten száradjon ki különben fellazul,károsodik rétegződik,a szerkezete mivel ha a papírban lévő víz gyorsan párolog meggyengíti károsítja a papír szerkezetét.Ha teljesen megszáradt  felül bejelölök 2 cm tert majd 2cm mélyen gipszel töltöm a gipszet apránként gyufával viszem be hogy ne legyen levegős megpréselem kétoldalt.Ezután az oldalára pici lyukat fúrok egy ollóval ez pont a felső 2cm eres gipszdugó alá fúrom ez minél kisebb legyen majd 3mm mélyen beton szorosan  betöltöm a gurigát lőporral ez gyújtja a villanóport ez púposan kikell hogy töltse a fúrt lyukat.Most az elejét lekenem vízüveggel  és felviszem a második 7x14,5cm eres papírréteg elejét pontosan a lőporos lyuk elé. Az oldalához ahol a lyuk van és találkozik a 2.paoírréteg rakok egy vékony kanócot ami nem megy le a fúrt lyukig . A maradék alatta levő gyújtást a lőporral töltött lyukig vékony lőporréteggel viszem be mivel a kanóc túl vastag lenne és utat csinálna a gázoknak. Majd ezt  részt szorosan áthajtom majd közvetlen a gyújtás mellett ahol áthajtottam közvetlen végigkenem hogy minél kisebb legyen a hézag ahol megy a gyújtás vízüveggel és szorosan feltekerem és fontos hogy ne kapjon a kanóc nedvességet ezután szobahőmérsékleten szép lassan ismét hagyom teljesen megszárradni ez a petárda teljes falvastagsága. Ahol bemegy a gyújtás az a rész egy hézagot képez ez minél kisebb legyen.A második papírréteget minél szorosabban kel feltekerni.Ez úgy néz ki hogy két papírréteg között megy be szorosan vékonyan a gyújtás és ahol a gyújtás megy be csak ott nincs vízüveggel lekenve a papír. A 2. papírt úgy rakom rá lekenem a papír elejét utána jön a gyújtás minél kisebb felületen nehogy gyengítse a fojtást és megint vízüveg majd a munkaasztalon hagyom a kész petárdahengert teljesen megszáradni. Majd ezután jön a villanópor betöltése ez úgy mőködik hogy először a villanóport átszitállom hogy fellazuljon a szerkezete.Ezután egyszerűen az egésszet beleöntöm.Ezt semmiképp sem szabad nyomkodni vagy ütögetni mert összetömörödik a villanópor.Ha a villanóport betöltöttem  a végére pici szárazgipaszet szórok ez nagyon fontos ugyan is ez védi meg a villanóport a nedvességtől.Ezután rendes gipszel lezárom.A permanganátos,nitrátos, verzió nem olyan hangos akkorát szól mint egy erősebb gyári vetőcsöves tűzijáték bontótöltete de a perklorátos irdatlan robbanásra képes messze hangosabb mint egy gyári vetőcsöves tűzijáték. Persze ami nagyon fontos hogy a kanóc 1cm mélyen megy be a további gyújtás úgy néz ki ami lemegy az oldalához fúrt lyukig hogy egyszerűen egy  végigszórt lőporcsík  ez azért fontos mert a kanóc túl vastag lenne és kiutat találnának a gázok ezért egy végigszórt lőporcsík funkcionál kanócként. Akármelyik villanó port is használod hozzá én garantálom hogy nem fogsz tovább keresgélni és minden veszélyes robbanó szert kipróbálni. Mert ha jól megcsinálod a fényük páratlan a hang is nagyon élénk és erős és nagyon stabilak az ember nyugodtan dolgozhat velük. Természetesen ha házilagos a lőporos gyújtózsinór azt befőttes gumival gyújtom.

Kép kicsi  petárda 1 és 2 nagyításhoz klikk a képre

Kép gyári gyújtózsinór egyszerű bevezetése petárdákba. A petárda oldalába van egy 2mm vastag lyuk fúrva és ebbe egy 2mm es gyári gyújtózsinór rakva. Majd ez leragasztva egy vastagabb papír ragasztószalaggal ezt 50mm es festőszalagként keresd. Egy normál petárdához 8cm hosszú gyújtózsinór ajánlott ami 8mp késleltetést biztosít.

Kicsi petárda II készítése : 20,9cm hosszú 7 cm széles írólapot vágok ezt úgy kapom hogy egyszerűen félbevágom 0,7cm es ceruzára tekerem ez az első réteg. A második réteg a teljes réteg ugyan ekkora 20,9x7cm ősszesen 42cm.Készítése megegyezik a kicsi petárdáéval a gyáriba a leg turbósabb mega szól ekkorát ezt otthon nem ajánlom.Ceruza helyett lehett kapni barkácsboltban 0,8cm átmérőjű fa hengert szintén nagyon jó sokkal jobb mint a ceruza.

Kép Kicsi petárda II házilag. ceruzára tekerve teljes falvastagság 1db félbevágott írólapból Nagyitáshoz klikk a képre

             Normál kicsi petárda KClO4/Al/S villanóporral

Videó a kicsi petárda 1 és 2 ről Kclo4/al/s villanó porral: Videó a kicsi petárda 1 és 2 készítéséről KClO4/Al/S villanó porral

     

                                                                                           
Polumna Háromszög alakú petárda készítése:Először Fogok egy vékony nejlonzacskót majd ezt 7cm eres szabályos négyszögekre vágom belerakok 1,6g flasht egy gyújtózsinórt  majd kis csomagokat készítek amiket nem kötözök meg.Ez azért fontos hogy se a flasht se a gyújtózsinórt ne érje nedvesség.Ezután egy írólapot 7cm széles 21 cm hosszú  csíkokra vágok (hosszában egyszerűen félbevágom).Ha ez megvan félbehajtom lekenem vízöveggel hogy egy 3,5cm széles 21 cm dupla rétegű papírt kapjak hogy erős fojtást adjak a petárdámnak. Ezt az írólapot háromszögszerűen elkezdem felhajtogatni.A 3. hajtásnál ez pont úgy fog állni hogy kis zacskót alkot és ez a kis zacskó pontosan hosszában néz a papírra tehát pontosan a maradék papírcsíkra néz rá.Tehát ez a kis zacskó pontosan a meglévő papírra néz rá fölfelé egyenesen.A meglévő maradék papírcsíkot ezután hosszában lekenem bő vízüveggel.A kis papírzacskóba úgy hogy a gyújtózsinór a zacskó egyenesen álló felé nézzen  belerakom a kis csomagot majd szépen eligazítom hogy egyenletesen foglalja el a kis tasakot a nejlonba csomagolt kis batyu. Ezután  egyszerűen elkezdem nagyon szorosan feltekerni ez háromszögszerűen fog feltekeredni körbe körbe.Itt ahogy tekerem a papírt minden tekerésnél szorosan meghúzom hogy a petárda oldala,széle szép szorosan gömbölyűen tekeredjen.Az röviden a lényege hogy a tasakot kitöltse egyenletesen a villanópor és a végén egy gönbölyded szélű szorosan tekert erős falú pufók háromszöget kapjak.Ha ez megvan hagyom lassan megszáradni és már kész is van. Száradás után nagyon kemény kis háromszögeket kell kapnom.Ezt a petárdát kifejezetten ajánlom a szikraeffektes eleggyel (90% villanópor+10% titán vagy durva magnézium reszelék passzivált).Ennél a petárdánál nagyon ügyeljünk hogy pontosan 1,6g hatóanyagot mérjünk ha többet rakunk bele az gyengíti a falvastagságot és a folytást.Ha kevesebbet rakunk bele akkor sokkal gyengébb lesz és a villanópor nehezen repíti szét a petárdát.A kis tasakot fontos hogy egyenletesen meg töltsük tele hatóanyaggal de nagyon vigyázzunk mert ha túltöltjük az gátolja a papír feltekerését,gyengíti a folytást,és a falvastagságot illetve annak egyenletességét. Ez a fajta petárda mindig az oldalánál kezd felszakadni ezért nagyon fontos hogy a tekerésnél a szélénél a papírt visszafelé szorosan ráhúzzuk hogy az oldala szoros és gönbölyded legyen.Ezt a petárdát egy az egyben első petárdának ajánlom mert gyorsan megvan nagyon egyszerű,olcsó,gyors és nagyon jó és népszerű választás. 10g villanóporból 6db házi készítésű petárda jön ki (ehhez 3db írólap kell).

Kép polumna Háromszög alakú petárda Nagyításhoz klikk a képre

                                                                                      

Kép polumna Háromszög alakú petárda készítése házilag tervrajz Nagyításhoz klikk a képre

 

 

 

 Háromszögpetárda Ba(NO3)2/Mg/S villanó porral

 

Videó a 1,6 grammos villanó poros háromszög petárda elkészítéséről:Profi gyári petárda elkészítése házilag egyszerűen gyorsan

A videóban 1,6 gramm Kálium Nitrát Magnézium Kénpor 50/40/10% arányú keverékét mutatom be petárdában.Minden kezdőnek első petárdának ezt ajánlom az összes petárda közül a leg egyszerűbb és készítése nagyon gyors.Egyszerűen,gyorsan,olcsón nagy mennyíségben hihetetlen egyszerűséggel készíthető  petárda.

Mini Petárda készítése (mini háromszög): Egy 4,2cm széles 14,5cm hosszú írólapot vágok egy irólapból pontosan 5db házi készítésű petárda jön ki.Egyszerűen fektetve kell levágni az írólapot 4,2cm szélesen.A 4,2cm széles írólapot ezután lekenem vízüveggel majd félbehajtom.Egy 2,1cm széles 14,5cm hosszú papírcsíkot kell kapnom.Ezután ezt háromszögszerűen elkezdem feltekerni.A 3.hajtásnál egy kis zacskót kapok ami pontosan  a maradék hosszú papírcsíkra néz rá a nyílása.A maradék papírcsíkot hosszában ezután lekenem vízüveggel. Vékony nejlonzacskóból kis négyszögeket vágok amibe 0,2g villanóport rakok illetve a gyújtózsinórt.Ennek az a lényege hogy ne érje nedvesség a villanóport.A kapott kis csomagot ezután belerakom a papírtasakba.Ha ez megvan a vízüveggel lekent papírcsíkot elkezdem feltekerni.Ez körbe körbe a háromszög oldalain fog feltekeredni.Ezután hagyom szobahőmérsékleten lassan megszáradni.Ez a petárda házilag a legkisebb az összes közül egy mini nagyon éles nagyon hangos robbanást produkáll.Ez hasonló a kis zöld petárdákhoz.10g hatóanyagból 50db mini petárda jön ki. 

Kép mini petárda készítése házilag 0,2 g hatóanyaggal tervrajz Nagyításhoz klikk a képre

Kép házi készítésű mini petárdák 0,2g villanóporral 10g villanó porból 50db jön ki és 1 írólapból 5 db petárda.Nagyításhoz klikk a képre

 

 

Mini háromszögpetárda KClO4/Mg/S villanóporral

 

Video mini petárda elkészítése házilag és működése KCLO4/MG/S 50/40/10% arányú villanó poral:Mini háromszög petárda elkészítése házilag

Lőporos Petárda készítése:  15mm-es hengeres fa tipli:Ez egy 1,5 méteres rúd barkácsboltban keresd Fénymásolólap: Ebből szoktam írólap nagyságú papírokat készíteni ez garantált erős vastag minőségi gurigákat ad,olcsó kötelező rá beruházni.

A lőporos petárdákat hogy jól működjenek nagyon nehéz elkészíteni.A jól elkészített lőporos petárdának ugyan mély a hangja de ennek ellenére hangos.A jól elkészített lőporos petárda teljesen szét kell hogy robbantsa a papírtestet.Lőporos petárda esetén csak nagyobb petárdák jöhetnek szóba 15mm kalibertől től felfelé.Ha valaki lőporos petárdát szeretne ezt a receptet kövesse a mega petárda,kicsi petárda 1 és 2 illetve a háromszögpetárdák villanóporhoz vannak tervezve.Jó lőporos petárdát csakis a biztos siker érdekében házi készítésű hengerekből lehet csinálni és a titka az erős kemény szemcséjű apró granulátum amit kézzel ahogy töltjük a petárdát kis léptekben erősen megkell ütögetni hogy a granulátumok közötti hézagok alaposan kitöltődjenek lőporral.Ehhez a recepthez a dextrines granulálást ajánlom mivel nagyon kemény olcsó és hibátlanúl működik.A lőporgranulátum ideális mérete ehhez  0,5-1mm közé tehető amit egy 1mm lyukméretű szűrőn átnyomott lőpor biztosít.Az ehhez ideális granulátum semmiképp sem porszerű de aprószemű és kemény.A száraz granulátumot én még átdöngölöm hogy semmiképp ne legyenek benne összetapadt semcsék.Ehhez nem kell csúcsszuper lőpor egy grillfaszenes lőporból is tökéletes az se baj ha lassabb picit a lőpor.

lőporos petárda házilag: először fogok egy irólapot majd ezt úgy vágom félbe hogy 3db 15cm hosszú 10,5cm magas papírkockát kapjak ebből elkészítem a kicsi petárda 1 és 2 nél ismertetett vízüveg ragasztással készített hengert amit egy 15mm vastag hengerre tekerek (ennél kisebb kaliberben jó lőporos petárdát nem lehet csinálni).Ebből elkészítem a hengerem felét ez lesz az első réteg.Ebbe a hengerbe 3cm méllyen jön majd alul felül a gipsz zárás.A 2.réteg ami közre szorítja a gyújtózsínórt ugyan ekkora irólapból készül 3 db 15cm hosszú 10,5cm.A teljes petárda falvastagságához összesen 6db ilyen fél irólap van felhasználva összesen 90cm hosszúságban.A henger mindig nagyon lassan szárrítsuk ki nehogy a papírrétegek elváljanak.Ha kész van teljesen száraz a hengerem ezután jön a hagyományos 75/15/10 arányú granulált lőpor betöltése.Ezt úgy végzem kis adagokat rakok bele amit először alaposan megkocogtatok.Ez akkor a jó ha az apró golyócskák nagyon sűrűen tömören vannak egymás mellett.Ezután pici porgipszet rakok a végébe majd rendes gipszel lezárom.Ez a következőképp fog működni egy erős de mélyebb hanggal durran el.A papírhengerből csak a két dugónak szabad megmaradni.A papírcsövet teljesen szétkell vinnie.A jó lőporos petárdánál nem lehet hogy úgymond csak kibontja a hengert apró cafatokra kell szakítania.Ami csak kibontja a hengert az nem lőporos petárda hanem egy tompa halk összecsapott valami ami lejáratja a lőpor erejét.Ha eddig csak olyat készítettél elárulom a lőporos petárda nem ilyen.Ezt ha télen lerakod egy havas járdára fél méteres körben körkörösen úgy leszedi a havat hogy a tiszta beton látszik csak alatta.Ez egy az egyben ugyan az a petárda mintha vennél egy jó vastag német (Böllert) amiből nem spórolják ki a hatóanyagot.Ez a fajta petárda nem villan ezt ha este használjuk van egy lőporos szikraszerű effektje.Ezt kis kaliberben nem csak házilag nem lehet de gyáriban ugyan úgy nem lehet kivitelezni.Aki lőporos petárdát akar sikerrel készíteni az utánozza le pontosan a receptben leírt paramétereket.Ennél a petárdánál a sikerhez a két legfontosabb dolog hogy házi megfelelő falvastagságú henger kell.A másik nagyon fontos dolog hogy apró keményszemű granulátum kell.Azért fontos hogy apró legyen hogy gyorsan elégjen és sok férjen bele.A siker egyik legfontosabb kulcsa hogy granulált lőpornál a szemcsék között ha nincsennek megfelelően összenyomkodva a szemcsék akkor túl nagy a felület közöttük és ekkor ha laikus készíti sokkal kevesebb lőport rak bele Ezeket a granulátumukat nagyon fontos a lehető leg sűrűbben kell betölteni a hengerben anélkül hogy tömbé nyomnánk..Gyári petárdákban ha megnézel egy német vagy osztrák normális (böllert) látni fogod hogy a lőpor meglepően nagy sűrűségben van betöltve és egész kicsi majdnem porszerű granulátumokat használnak.Ami meglepő gyári petárdában egyátalán nem egy villám gyors lőport használnak..Itt ha jól van megcsinálva vagy el van szúrva egyértelműen látni fogod.Ha jól van megcsinálva nagy erővel miszlikre szedi a papírt.pluszban fél méteres körben ez a konkrét petárda pusztítást tud végezni.Ha ez rosszul van megcsinálva akkor siralmas teljesítménnyel nagyon halkan csak úgymond kibontja a hengert.A két teljesítmény között meg akkora a különbség ha valaki még nem csinált és még nem is látott egy jó lőporos petárdát csak összedobott egy lőporos petárdának nevezett pukkancsot az azt mondaná ezt nem hiszem el hogy ez lőporból lett csinálva.Évekig alábecsültem a lőpor erejét mert kezdőként csak silány pukkancsokat csináltam és kicsikbe nem lehetett vele normális petárdát csinálni.Aztán egyszer vettem egy fasza csomag osztrák lőporos nagy 4 grammos dinamittípusú lőporos böllert és ott teljesen átértékelődött a dolog.Ott pontossan láttam hogy van betöltve milyen vastag a fal milyen granulátum hogy ég meg minden. Utána egy az egyben azt házilag le tudtam másolni és ez a recept még azt a gyári petárdát is felülmúlva.Megjegyezném azt is nem a gagyi vékonyka piros böller volt hanem ami csonkig szedi a tubust és nem csak felrepíti.És hidd el ami volt a gyáriban lőpor rendes füstös lőpor volt és azon bellül nem egy szuper gyors süvitős lőpor ha lasabban is ég amikor még por formátumban elkészíted granulálás előtt az semmi gond csak stabilan égjen.

 

 
Kép lőporos petárda készítés házilag tervrajz Nagyításhoz klikk a képre 

 

      Kép házi készítésű lőporos petárdák  Nagyításhoz klikk a képre

Dörzsfejes mini petárda készítése: Dextrin: kukoricakeményitőből elkészíthető SiO2 Szilícium dioxid: Fehér por kovaföldként is tökéletes. Házilag nagy tételben előállítható. Kénpor: Mezőgazdasági bolt ventillált kénpor néven Bárium Nitrát Ba(NO3)2: megveszed vagy megcsinállod. Bőrenyv: boltban megveszed az étkezési zselatint alternatívaként vagy ha nagyobb kiszerelés kell festékboltban kapsz bőrenyv néven. Kukorica keményítő: Ezt csak is bioboltban szabad megvenni.Ebből készül a dextrin is!

Dörzsfej készítése petárdához: Házilag a legegyszerűbb a gyufafej ezt csak késsel le kell vakarni pici vízben oldani.Majd kiskanállal péppé törni és felvinni.Nagy tételben viszont házilag mi magunknak kell elkészíteni.

Dörzsfej petárdához (egyszerűsített gyufafejhez nem használják): Ez a recept a Professional's Guide to Pyrotechnics: Understanding and Making Exploding Fireworks könyből van kifejezetten a Német gyártmányú dörzsfejes petárdához.

 
Összemérés:
60% Kálium Klorát KClO3
20% Antimon Triszulfid Sb2S3
20% Dextrin
 

Összemérés:
50% Kálium Klorát KClO3
30% Antimon Triszulfid Sb2S3
20% Dextrin
 
Az első receptet ajánlom, az összetevőket jól le kell darálni majd kevés vízzel szabad csak együtt összekeverni. Gyufákhoz ezt a receptet nem használják, kifejezetten a német dörzsfejes petárdákhoz van a recept.


Dörzsfej összetétele petárdához (hivatásos gyufafej recept alapján)

Összemérés:

50% Kálium Klorát KClO3

32% Szilícium dioxid SiO2

5% Kénpor S

10% Bőrenyv vagy étkezési zselatin
3% Dextrin

A készítése nagyon egyszerű a kálium klorát KClO3 kivételével mindent leporítunk majd összekeverünk.Hideg vizet adunk hozzá és csak ezután adjuk hozzá a KClO3 mat.Ez a recept nagyon jól gyullad gyufásdoboz oldalán.Ez a dörzsfej sárga színű lesz.A 3% dextrin sokkal keményebbé teszi a dörzsfejet és sűritőanyagként is szolgál.Az eredeti receptnél hydrocethyl 1,14% cellulose helyett volt aki 2%  nátrium alginátot használt helyette sűritőanyagként.A nátrium alginát és a kálium dikromát is egyszerűen túl drága a célra!A 3% dextrin megfelelően sűrít,keményit,olcsó más receptek és szabadalmak alapján is arányban illik a recepthez.2% ot le lehet számolni a szilíciumból és ha van Fe2O3 vörös vasoxiddal helyettesíteni,ez katalizátor. Amit igazán érdemes beszerezni az a mangán dioxid MnO2 mivel jelentősen csökkenti a klorát olvadáspontját, az alapreceptből számol le 8-10% ot a szilíciumból és helyettesítsed MnO2 vel amit érdemes bonyolítani a recepten igazából ez az egy ami igazán megéri, ez jelentősen növeli a gyújthatóságot.Ár érték arányban is megéri mert jelentősen nem drágítja az összetételt., és nem olyan komponens amiből sokat kell venned és kevés kell bele, más dologra meg nem használnád.A dextrint külön pici vízben teljesen érdemes feloldani majd úgy hozzáadni!Az eredeti gyufafej kompozíciók ragasztóként szinte csak vízoldható bőrenyvet használnak valamilyen sűrítőanyaggal!Házilag helyette a dextrin,étkezési zselatin,egyszerűbben elérhető.Az étkezési zselatin 100% börenyv csak azt levágott állatokból készítik.Illetve a nem étkezési célra szánt tartalmaz adalékokat hogy jobban eláljon.Ennél jobban túlbonyolítani felesleges házilag mert ez az egyszerű recept is működik!A teljes eredeti egyik recept a gyufafej szabadalom összetétele 9-11% bőrenyv,2-3% kukorica keményítő vagy dextrin,3-5%kén S,45-50% KClO3,3% CaCO3 mint stabilizátor,5-6% kovaföld,15-32% SiO2,1% K2Cr2O7 mint az égést serkentő adalék.Egy másik konkrétabb recept 49,67% KClO3,30,08% SiO2,5,54%S,12,43% bőrenyv,1,14% K2Cr2O7,1,14% hydrocethyl cellulose.Egy másik biztonsági gyufához használt kompozíció a vörös: KClO3 49,67% Mangán dioxid 8,88%,vörös vasoxid 2,16%,12,20% SiO2,5,63% kovaföld,1,16% ZnO,5,56% S Kén,1,16% K2Cr2O7,1,16% hydrocethyl cellulose,12,42% börenyv.Mára már nem használt és elavult 1830-as svéd gyufa szabadalom KClO3 41%, Sb2S3 18%, S12,5%, Fe2O3 3,5%, Gumi Arábikum 24,9%, ot ír.Ez mind házilag túl bonyolult lenne és nem kivitelezhető.Nagyon sokféle biztonsági gyufához használt dörzsfej szabadalom van.Házilag meg túl bonyolult és drága lenne hozzályuk minden összetevőt felhasználni.A százalékokat mindig úgy kell módosítani hogy 100% legyen.Ez házilag egyszerűbb kombinációkkal is működik kis mósosításokkal!Sok szabadalmat átnéztem és hozzávetettem egy videóhoz is a recepteket aminél házilag elkészítették a gyufafej összetételét.Ugyan ez egy házi saját recept,de minden szabadalomba beleillik,modern,és garantáltan jól fog működni!Tesztvideóban valaki ezt a receptet elkészítette könnyen gyönyörűen gyullad.És megfelelő sebességgel gyulladt a gyufa.Be kell hogy valljam hogy eddig aki házilag teljesen profi mód a dörzselegyet,a villanóport és a Glusatzot maga megcsinálta,vagy házilag gyufát készített az mind a legprofibb körökből származik.A dörzsfejes durranó gyárilag kihalóban van mert gyárilag veszélyes.Házilag meg azért van kihalóban mert nagyon bonyolult elkészíteni.Továbbá egy helyen megfelelő útmutatásokkal sehol nincs leírva hogy a dörzsfejes petárda pontosan régen hogy készült.

Glusatz (Glühsatz) késleltető készítése dörzsfejes petárdához:

Összemérés:

Ba(NO3)2 Bárium Nitrát 75%

Puhafaszén 10%

Kénpor S 10%

Hagyományos liszt lőpor 5%

Dextrin +1%

Gyárilag ezt mindig nagyon finom szemcseméretűre granulálják hogy ne szálljon úgy a levegőben mivel a Ba(NO3)2 mérgező!Itt nagyon pici vizet kell a denatúrált szeszhez adni épp hogy a dextrin aktiválódjon 7 rész denszesz 3 rész víz nagyobb tételnél.Lehet peszsze ez nitrocellulóz is csak ott acetont és denszeszt kell használni.Gyárilag az eredeti receptben +0,5% methyl cellulózt használnak ez CMC tapétaragasztó vízben oldható ezt fel kell oldani vízben előtte majd denatúrált szesszel nedvesíteni!Az eredeti teljes Glühsatz alap recept 75.5% Bárium-Nitrát,10% Faszén,10%Kén,3%lisztlőpor,1% Cab-O-Sil,0.5% Methyl cellulóz (CMC ragasztó).De az 5% lőpor igazából kell bele mert anélkül nem ég elég stabilan.A granulálásnak itt nincs más jelentősége csak annyi hogy a por a levegőben ne tudjon úgy szállni!Kis 1mm es szűrőkén kell átgranulálni majd teljesen kiszárrítani.A szemcséket 1mm alatt kell tartani.Szárazon kell préselni.Ez egy nagyon különleges késleltető mivel egy kemény égésterméket hagy maga után ahogy elég.Ha ezt nem tenné egyszerűen kiszelelne a petárdából a villanópor és nem durranna el a petárda.Ugyan úgy kell elkészíteni mint a lőport.Az égését a hozzákevert lőpor befolyásolja.Az 5% lőpor nélkül be sem tudod gyújtani!Ennél sokkal többet lőporból nem szabad belerakni mert gyengíti a fojtást,és jelentőssen gyorsítja az égést.Kevesebb lőpor esetén meg nem ég olyan stabilan.Először én a lőpor nélkül készítem el majd a lőport hozzámalmozom.Kis csíkban kihúzva nagyon lassan ám stabilan kell égnie,úgy hogy egy szilárd égésterméket hagy maga után.Égési sebessége egy 1,5cm es darabnak kb 5-8 másodperc.Begyújtását petárdához a dörzsfej között nagyon pici lőporral kell segíteni.Nagyon kis erővel szinte láthatatlanul ég hengerben.Evvel csak is védőmaszkban és gimikesztyűvel szabad dolgozni mivel a bárium nitrát mérgező!Gyárilag nagyon apró szinte porszerű granulátomok vannak ledöngölve.Ha valaki nem akarja granulálni nagyon finoman lehet denaturált szesszel dextrin nélkül is nedvesíteni.Kis adagoknál épp hogy csak ne porozzon annyira de nem annyira hogy az már érezhetően nedves legyen!Mini petárdánál ez a legegyszerűbb megoldás!Ha nedvesítjük a villanópor betöltése előtt értelemszerűen kell hagyni meleg helyen száradni!

Dörzsfejes mini petárda összeállítása:

Fogok egy félbevágott fénymásolólapot és addig felezem félbehajtva egy éles késsel amíg kb 3,5cm széles 5cm hosszú darabokat kapok.Ezt vízüveggel lekenve két darabot egymás után 10cm hosszan egy 3mm vastag hurkapálcára tekerem és hagyom megszáradni.Fontos hogy a petárda kicsit vastagabb kell hogy legyen különben a villanópor és a glusatz kiégeti a papírt és halk lesz a petárda.Ezért kell két darabot is feltekerni.Ezt nem érdemes egy darab hosszú lapból megcsinálni mert ahogy tekerem valamennyit elcsúszik a papír.És a második réteggel ezt lehet jobban korrigálni!Ha ez megvan lisztlőporhoz kevés denszeszt keverek hogy ne porozzon és egy nagyon keveset az elejébe préselek 1mm bőven elég.Arra figyeljünk mindig hogy a papír ne legyen kettéválva!Ugyan is bele préselődhet lőpor a hézagba így az gyorsabban gyújt!Ez fontos ugyan is a dörzselegy nem biztos hogy be tudja gyújtani a glusatzt.Ha ez megvan 1,5cm mélyen szorosan belepréselem a glusatzt.Én nem granuláltam le,por formában szárazon lepréselem.Műanyag kesztyű és védőmaszk kötelező mert a bárium nitrát mérgező!Lepréselve ez kb 5-8 másodperc késleltetést biztosít.Ha ez megvan nagyon lazán bele töltöm a villanóport.Értelemszerűen Ba(NO3)2 Mg S 5/4/1 itt az alap!De a KClO4/Al/S 5/4/1 a legjobb 4-5 mikronos Super Dark alumínium porral.Majd a legvégét pici gipszel zárom végül rákenem a dörzselegyet.Ha megszáradt gyufás doboz oldalán végig húzva könnyen be tudom gyújtani.Begyújtás után este és nappal láthatatlanul csendesen enyhe füsttel ég.A mini háromszög petárdához képest negyed olyan erős.0,1g alatti hatóanyaggal is brutális nagyot robban és kb 5cm eset villan.20g Glusatzhoz 10g villanóport 5g lőport és két egész fénymásolólapot számoljunk és kb ez 60db petárdához minimum elég.Olcsón nagy mennyiségben gyártható ez a petárda.Szilveszterkor ez az a petárda aminél pár száz forintból kevés alapanyag felhasználásával egész estélyes műsort lehet rendezni.1cm es gipsz zárással és 2mm es 5cm hosszú gyújtózsinórral is meg lehet csinálni.Csak úgy már nem az a régi a gyufásdoboz oldalán végig húzom majd dobom petárda.Ez az igazi régi utcán dobállós petárda.Csak előveszed és meggyújtod a gyufásdoboz oldalán mint a gyufát majd eldobod.Egy kis gyufásdobozban is több mint 15db elfér belőle.Méretéhez képest félelmetes nagyot robban.Munkába vagy suliba menet a monoton utcai sétákat igen csak fel lehet vele dobni.Otthon persze semmiképp se próbáld ki mert méretéhez képest kegyetlen nagyot robban!A 80 as 90 es évek legnépszerűbb és kereseteb pirotechnikai terméke volt egész Európában.Azóta és előtte sem volt hozzá hasonlóan népszerű pirotechnikai eszköz.Magyarországon régen szilveszterkor mindenki legalább 2 dobozzal vett belőle.És 1 dobozban 100 darab volt!És fél dobozzal már szilveszter előtt elfogyott belőle mindenkinél a suliban.

Videó: Mini dörzsfejes petárda készítése házilag

Védőfelszerelések: Gumikesztyű és védőmaszk kötelező mivel a Ba(NO3)2 mérgező!

Kép házi készítésű mini dörzsfejes petárdák 12db egy kis hagyományos gyufásdobozban elfért. A nagyításhoz klikk a képre

Kép dörzsfejes minipetárda tervrajz. A nagyításhoz klikk a képre. 

 

 

 

 Mini dörzsfejes petárda KClO4/Al/S villanó porral

Oxidálószerek készítése

Az oxidálószerek önmagukban nem képesek égni vagy robbanni kivéve amelyek önmagukban is robbanóanyagok de redukáló szerekkel változatosan reagálnak a legjobbak a 4 oxigént tartalmazó anyagok Pl:perklorát,permanganát persze ezek már kémiailag más tulajdonságokkal rendelkeznek a gyártóknál nem igen adnak ki ilyesmit mert engedélykötelesek és egyből vágják mire jó én csak a permanganáttal probálkoztam de az első kérdés mindjárt az volt hogy mit akarok vele felrobbantani pedig nem készíthető belőle erős robbanóanyag. Az anyagok tömegszázalékát periodusos rendszerből kiszámolhatod ha nincsennek meg az elemek szükséges arányai nem is kapod meg a szükséges.Kerülni kell az oda nem illő anyagok hozzáadását illetve kikell zárni a károsító tényezőket pl ha salétromsavnál hő melett fényt kap nekiáll bomlani. Természetesen minden anyag beszerezhető csak kreatívnak kell lenni tudni kell kitől mit kérdezz és kinek mit mondj nincs lehetetlen vegyszerek terén csak tehetetlen a hipermangánnál se az oldat a megoldás hiszen kapsz annál ezerszer olcsóban normális mennyiséget elfogadható áron. Még  kálium klorátot se láttam és készíteni se tudtam mégis kaptam perklorátot nem hipermangánt perklorátot és  nem kellet egyikért se vegyészeti szaküzletbe menni.

Tisztítási módszerek:   

Ülepítés : oldhatatlan anyagot leülepíted

Szűrés : : oldhatatlan anyagot leszűröd

Bepárlás : pl elpárologtatod az összes folyadékot a szilárd anyagról

Kristályosítás : KCl készítésnél leirt hűtős módszer oldatba oldott formában lesz a szennyeződés oldatlan formában a kinyerendő anyag.A módszer egyszerű,fogom az oldandó anyagót forró vízben oldom gázon közben melegítem ha feloldódott az anyag teljesen a vizet úgy párologtatom el hogy az oldatban legyen oldott formában a szennyeződés és oldatlan formában kikristályosodva a kinyerendő anyag.

Desztillálás: Pl van egy szilárd anyag és egy folyadék a folyadékot akarod kinyerni.

FONTOS!:Mielőtt elkezdenél perklorát készítéssel foglalkozni először kell egy rendes elektróda míg nincs meg addig semmit se vegyél se kcl-t se semmitLétezik nátrium klorát és perklorát is csinálsz konyha  sós vizet a telitett oldat itt 1g konyhasó a telitett oldat itt 2,8g víz mivel a NACLO3-4 sokkal jobban oldható mint a  Nacl konyhasó ezért itt ne várj kristályosodást csak arra jó hogy tudjad jó e az elektródád ha ez megvan gondolkozhatsz a többin! Grafittal te nem tudsz perklorátot készíteni mert szétmállik villám gyorsan a kálium klorátot meg nem szabad felhasználni mert csuklóból tépi le a kezed mert instabil és munka közben könnyen belobban! Ha nincs meg a kellő elektróda addig semmit se vegyél felesleges,amikor pezseg nem mállik szét megvan az elektródád.Ne feledd vannak másik megoldások is kloráthoz ne nyúljál annyit nem ér meg egyszerűen válasz másik villanó port.A másik fontos dolog hogy erősen mérgező gázokról van szó ezért kell egy klórgáz ellen védő maszk ami nagyon drága.A hatékony termeléshez kell egy digitális PH mérő lakmuszpapír erre nem alkalmas mert kifehéredik.A cellát úgy kell kialakítani hogy a cellában lévő gázokat a szabadba kell uttatni.Az elektrolízis után maradt oldatok tömény klórgázt tartalmaznak ezek párologtatását hevítéssel főzéssel csakis a szabadban lehet végezni védőmaszkal,védőszemüveggel ehhez egy villanyrezsó kell.Klorát perklorát készítéshez megfelelő eszközök és körülmények kellenek ez egy drága dolog egy ilyet jól kivitelezni.Az oldatok forralását erősen ajánlott egy főzőpohárban végezni amit laborokban is használnak ugyan is ez vegyi hatásoknak ellenáll.Az elektrolízis folyamán erőssen mérgező klórvegyületek szabadulnak fel amik az elektrolízis befejeztével is az oldatban maradnak.Itt nem csak a berendezésünket kell úgy kialakítani hogy a helységben ahol a berendezés működik ne kerüljön klórgáz de amikor a terméket az elektrolízis után továbbhasználjuk ezt a szabadban védőfelszerelésekkel kell hogy végezzük.A klorát perklorátkészítés egy nagyon komoly dolog ebbe pénzt időt és energiát kell ölni a biztonságos kivitelezés érdekében.

Pár egyszerű számitás hogy mihez mennyi kell: A relatív atomtömeget nézve egy periódusos rendszert használva kiszámíthatod egy cserereakcióhoz pl NaClO4+KCl mihez mennyit kell mérned.

Példa NaClO3: Na 22,9 Cl 35,45 O 16 (16x3)

Ba(NO3)2: Ba 137,33 2X(N 17,01 O 16 (16x3)

1liter vizet bátran számíthatsz 1kg nak.Ha 20°C fokon megnézed egy oldat oldhatóságát azon a hőfokon telített lesz de nem kristályosodik ki.Csere reakciók esetén célszerű 20°C

-on telített oldatokat kimérni.Egy Naclo4+KCL reakció esetén ha kiszámolod az oldhatóságok a Nacl nem fog kicsapódni mivel a két oldatot összeönve az oldat elég telítetlen ahhoz hogy ne csapódjon ki.Viszont elég koncentrált ahhoz hogy még egy jobban oldható ammónium perklorát esetén is alacsony veszteséggel működjön.

Kálium perklorát KClO4 készítése : kálisó: kálium klorid kcl 60% piros kavicsok műtrágya 10kg os, de van 25 kg os 0-0-61 es vizóldható tiszta fehér teljesen tiszta kálium klorid szintén műtrágyaként mint a Nova Ferti-K Muriate of  Potash, SoluMop minumum 95% tisztaságú kálium klorid. 6V  4A autóakkumlátor töltő: autósbolt de nem biztos hogy minden esetben ez kell, a legjobb egy szabályozható áramforrás aminél az amperek mindenképp szabályozhatóak,Grafit elektróda: Szénelektródaként kell keresni 6mm 8mm 10mm és 12mm vastagságban is kapni. Kis sejthet én a 10mm eset ajánlom hegesztő elektróda 6 8 10 12 es szénpálca néven beszerezhető hegesztés technikai szaküzlet (4 részre vágom) ez vékony rézzel van bevonva de bellül tiszta grafit, ez egy kb 8mm vastag 30cm hosszú rúd. Sóoldatban anódként kell lemaratni róla a rezet. 3m hosszú vastag rézvezeték ez nagyon fontos mert 4amperről beszélünk fehér kétszálas elektronikai szaküzlet  sósav:30%-os, Nátrium Perszulfát: Na2S2O8 nyák maratóként keresd elektronikai üzletekben.

Klórgáz elleni védelem: A legfontosabb hogy a sejtet a szabadba futtasd letakarod egy nagy vödörrel, lenájlonozod csövön kivezeted a gázt és télen nyáron mehet. Az árramforrás legyen épületben amit vezetékeken a szabadba vezetsz a letakart sejthez. Mielőtt klorát vagy perklorát készítéssel kezdenél el foglalkozni a legfontosabb dolog a klórgáz elleni védelem! Klórszagot a termelés folyamán nem érezhetsz és a klórral kis mennyiségben sem érintkezhetsz! A környezetbe és a helységbe való kijutását minden eszközzel meg kell akadályoznod! A klór egy erősen mérgező gáz belélegzését szembe és a környezetbe főleg zárt helységbe való jutását mindenképp el kell kerülni. Kis mennyiségben való tartós belélegzése egészségkárosodást okozhat! Légutainkat és a szemünket védeni kell tőle! A leg fontosabb egy M3 klór és higany ellen védő szürőbetétet ehhez maszkot, zárt védőszemüveget be kell szerezned. Egy digitális pH mérőt (opcionális). Ezek nélkül klorát vagy perklorát készítésbe bele se kezdj. Alkalmilag akár eldobható orvosi maszkba rakhatsz szódabikarbónás vízbe átitatott pl mosogatókendőt de egy úszószemüveg minimum kell hozzá. Az elektrodáknál a katód elhelyezése fontos egyik módszer hogy az anódot két katóddal közre kell fogni az anódot minél mélyebben elhelyezni az oldatban úgy hogy a katódon fejlődő lúg minél gyorsabban semlegesítse a klórt, az anódon fejlődő klór minél nagyobb felületű elektródán képződjön az oldatba és a sejt tetejéig minél nagyobb utat tegyen meg. Ha zárt helységben a berendezést felnyitod valamivel az eszközt mindjárt zárd is le amíg a szabadba nem viszed. A klórgáz a szabadból zárt helységbe kis mennyiségbe is vissza tud távolabbról is szivárogni ez erősen korrozív hatású a levegőben lévő párával keveredve. A sejtet amiben a folyamat fut fontos hogy légmentesen tökéletesen zárjon! Ha a leg kisebb szivárgást érzékeled azonnal állítsd le a sejtet! Ahol a sejt fut minimális klórszagot sem szabad érezned. A kivezető csövet a helységtől minimum 10 méterre el kell vezetned! A sejt pH szabályozását különös precizitással kell hogy végezzük a pH érték pH 6 nál savasabb sosem lehet! Ha ennél savasabb nem csak az elektródánkat tesszük tönkre lassan de nagy mennyiségű klórgázt is a levegőbe juttatunk! pH szabályozás után sose probáljuk meg melegíteni az oldatot! A pH 6 10X savassabb mint a semleges pH 7.0.Ne feledjük hogy pár csepp sóssav is nagy ugrásokat idéz elő a skálán! Ha lehet pH 6.5 alá ne menjünk! Egy pH szabályozás rengeteg klór felszabadulásával jár ami nem kerülhet ki hirtelen az oldatból. A klór dioxid ClO2 robbanékony gáz 30% koncentráció felett. Ez alatt nem robbanékony. Ha sejten belül szabályozzuk a pH értéket oda a sósavat apró cseppekben lassan precíz infuziós szerelékkel juttathatjuk be felhigítva 10% oldatban és az alatt. Ha mégis zárt helységben fut a sejt azt soha ne nyissuk fel ott! Itt klór dioxid a sejtben vagy klórgáz véletlen sem gyűlhet fel tömény klór dioxid 30% tömény koncentrációban magától berobban! Hidrogénnel keveredve a hatás sokkal erőssebb mint egy sima klór dioxid robbanás! Ha van otthon egy rossz kádunk a szabadba csinálhatunk egy kis épületet. Veszünk elektronikai üzletben vezetéket és az akkumulátor töltőtől elvezetjük a sejtig az áramot. Így a töltő maradhat az épületben még a sejt a szabadban lesz elhelyezve. Ezt az oldatot bármi módon melegíteni, forralni vele dolgozni csak is a szabadban lehet védőmaszkban és szemüvegben!

Az áramforrás: Nagyon fontos dolog  hogy akkora áramot kapcsoljak rá ami elkezdi termelni a klorátot perklorátot de ne nagyobbat nekem 6V 4-6A tökéletesnek bizonyult egy 0,5l-es cellához.4A-nél alacsonyabb áramerősséget nem is érdemes használni de 6 Voltnál nagyobb feszültséget igazából nagyon nem szabad még 10 literes vagy annál nagyobb celláknál se használnak nagyobbat 6 Voltnál.  Ha nagyobb áramot kapcsolsz rá és intenzíven melegíted a cellát lassan tönkreteszed az elektródád. A többség MMO anódoknál 5-6V közötti a feszültség áramerőségnél ez 4-15A között változik még a  10 literesnél nagyobb celláknál is 5V ot használnak persze ez mind gyári elektródákhoz. 5-6 voltnál sehol nem használnak nagyobb áramforrást mert lassan tönkre tenné az elektródát. A legjobb egy olyan áramforrás amin az ampereket lehet állítani  nagyon fontos hogy zárt legyen az áramforrás por pára ne kerülhessen bele mert zárlatos lesz. Az ampereket a tápegység teljesítményéhez kell mérni hogy az oldaton mennyi megy át a felülete és vezetőképessége számít. Ha raksz hozzá plusz elektródát pl katódot több megy át rajta és gyorsabb a termelés. Viszont a tápegység maximális teljesítménye alatt kell maradnod. Az akkumulátor töltőkön van egy amper mérő 4 amper esetén a 2 ampert nem lépi túl ami a sejten át megy. Ebben van egy 5 amperes biztosíték gyárilag ami védi az áramkört. A kész elektródákhoz cellához kell mérni az áramforrást és nem fordítva. Az elektrolízis folyamán változni fog az oldat ellenállása is méghozzá nőni fog ezt is figyelembe kell venni, tehát később nehezebben viszi majd. A leg precízebb eszköz viszont kissé drága a 10 Amperes 1-30 voltig állítható labor tápegység. Klorátok esetén 3 Voltról kell indulni és perklorátok esetén maximum 7 Voltig szabad elmenni. Ha csinálsz egy próbát nem szabad hogy intenzíven melegedjen a készülék de az se hogy csigatempóba termelje, de ha picit langyos az rendben van 45°C fölé ne melegítsük az oldatunkat. De télen se kell aggódni mert ha majdnem hogy hideg a cella akkor is kitermeli ha lassabban is viszi a cella akkor is kitermeli a perklorátot klorátot. Az én véleményem hogy 0,5-1,5 literig 4 vagy 6 amperes 6 Voltos akkumulátor töltő megfelel. Kis felületü elektróda esetén nincs az a gond hogy leterhelheti a tápegységet mivel minél nagyobb a felülete az elektródának az oldatban annál több amper megy át! Az indításnál mérni kell mennyi amper megy át. Tartósan mennie kell amennyit a tápegység letudna adni érdemes jóval alatta maradni. Az első megoldás ha túl sok amper megy át hogy távolabb viszed az elektródákat, a második lehetőség hogy a katódot kisebbre cseréled. 4 Amperes 12 Voltos akkumlátor töltőhöz vannak még a követkető megoldások DC-DC Step Down tápegység állítható modul LCD kijelzővel 5A, Laboratoriumi mini tápegység, Buck Boost modul, voltban amperben kell nézni hogy kompatibilis legyen evvel az akksi töltő labor tápegységgé alakítható. A Volt és az amper kijelzővel állítható mérhető. Ahogy a folyamat halad előre a volt nem fog csökkenni hanem az átmenő amper. Hogy az amperek megfelelően átmenjenek kis feszültségnél jó megfelelő vastag vezeték kell. Másik olcsó megoldás számítógép tápegység ezen vannak 5V 15A szálak amivel szabályozható az áramerősség avval hogy mennyit kötsz rá. De ami még jobb az a szerver tápegység kb 17A persze amin vannak 5 voltos leágazások. Szálanként lehet szabályozni hány ampert adjon le. Oldat kalkuláció alapján minden 100ml oldatnál 2 Amper/100ml alatt kell tartani az áramerősséget elektródától függetlenül! Én minden 100ml oldatra 1 ampert számolok ez klorát és perklorát sejthez is tökéletes. 5 litertől 5-6V és 15A lehet számolni, 5l alatt nem alkalmazhatunk ilyen magas ampereket mert túlmelegíti a sejtet ha nem szabályozható a tápegység! 7cm széles 3mm vastag ezüstre futtatott platina esetén 6V 6A a felső határ és 1,5 literes sejt. Egy 10mm es szénpálcával ez 2 Amper alatt tud ténylegesen felvenni nálam 1A, a perklorát termelésnél fél ampere csökken. Ha ezt belerakod egy 5 literes sejtbe teljesen hidegen több mint fél év a futtatási idő még NaCl től NaClO4 ig végigmegy a folyamat de ez is kitermeli. Nagy felületű elektródák esetén lehet 15A használni és csak is 5 liter felett ha nem szabályozható a tápegység különben túlmelegszik a sejt! 2,5-5 mikronosan galvanizált platina esetén 1 inch x 4 inch esetén  6A ami nem tesz kárt benne 25mm x 100mm vagy 2X3 inch. Nagy felületű vékonyan galvanizált platina esetén nagyon fontos hogy mindkét oldalán két azonos méretű titán lap katóddal fogjuk közre hogy gyors legyen a reakció, a platina védve legyen az esetleges savasabb hatásoktól, és a legfontosabb hogy hatékonyan folyjék át rajta az áram. Ólomdioxid esetén a katódot nagyon fontos távol tartani az ólom dioxidtól mert a lúgos hatás árt az elektródának maximum 15A használhatunk egy nagyobb felületű elektróda esetén ami minimum 50x200mm és a felett 60x150mm között! MMO anódok esetén 2x6 inch 50x200mm és 60x150mm között aminél használhatunk maximum 15 Ampert. Az elektróda mérete és hogy hány ampert használsz szabja meg hogy milyen gyorsan termelsz. A termelés folyamán az oldat és az elektróda sem melegedhet túl! 5-10 literes sejtet 50x200mm től felfele lévő nagyságú MMO és Béta PbO2 anóddal tudsz összerakni 5-6V 15 Amperes amire szükséged lesz. Ha az elektróda nagy felületű az nagyobb ampereket is fel tud venni, figyelni kell hogy ez a tápegységet ne terhelje le. Felfűteni sem lehet a sejtet túl sok amperrel, de a tápegységet sem szabad leterhelni. Az első indulásnál fokozatosan rakd bele az elektródát és nézd az ampermérőt közben! Ha van egy 4 amperes áramköröd ténylegesen amit rákapcsolsz elektródákat  ami átmegy áramerőség alatta kell maradnia. 5 literig kényelmes a termelés 10 literes a maximum itt több hónapos a futtatási idő. Nagyobb amperekkel, nagyobb sejteket ne is tervezz házilag mert nem bírnák ezek az elektródák! 50x200mm és 60x150mm közötti MMO és PbO2 anódoknál 15 Amper amit gond nélkül elviselnek. Házi klorát sejtnél a hőmérsékletet tartsd 50°C alatt, perklorátnál 45°C alatt. MMO anódnál szoktak annyi ampert használni hogy a nátrium klorát sejt 40-60°C fokon fusson nagy felületű elektróda esetén a klorát kevesebb mint fele annyi idő alatt elkészül 1  hét helyett akár 3 nap alatt. Kálium klorát készítésénél ezt a módszert véletlen se használd mert a hőre ami itt melléktermék nagyon sok klorát feloldódik az oldatban!  Ha nem elég nagy felületű az elektróda csak a sejtet teszed tönkre mert a magas hőmérséklet igazából több mindenben árt és kevés dologban használ! Ha így teszel a magas ampereket a perklorát sejtnél már nem használhatod! 25-45°C egy hűvös sejt házi klorátgyártáshoz a leg ideálisabb én ezt ajánlom. Egy 50°C alatti klorátsejtnél a klorátnál használt anódot ha lecseréled azonos teljesítményt elviselő perklorátspecifikus anódra garantáltan jó lesz a sejthez. A forró túlmelegített sejtnél ha nem lehet leszabályozni a tápegységet az abban a formában alkalmatlan a termelésre perklorátokhoz! Épp ezért nagyon fontos egy hűvösebb ám lassabb kialakítás. Nálam számítógépes tápegységnél az 5V ez a piros volt és feketékkel kellett használni. Vannak olyan tápegységek ahol rá van írva melyik színű vezeték milyen. Javaslom olyat vegyél. Ezeket összekel fogni. Ha ezt használjuk a zöld szálat egy feketével össze kell kötni hogy működjön a tápegység. De az akkumulátor töltős megoldás a legjobb. Veszel egy 6V 6A es akkumulátor töltőt 0,5l-1,5 literes sejtig teljesen jó lesz. Ha évente 1-2 kg KClO4 neked elég 0,5l-1,5l nél felesleges nagyobb sejtet készítened ehhez a 6V 4-6A akkumulátor töltő a legjobb.

 

Klorát Perklorát sejtek cella pH értékének szabályozása: Az optimális érték egy ilyen sejtben pH 6-7 közé tehető a pH 7 a semleges pH érték se nem savas se nem lúgos a PH 6 pH érték nem savasabb egy szódavíznél. Én a második naptól szoktam hozzáadni a sóssavat amikor már a hipoklorit a sejtben elkészült és megindul a klorátképződés mert ha az elején adod hozzá ott az oldatban az anód csak klórt termel ami szökik a levegőbe. A katódot ronggyal rendszeresen kell tisztítani a lerakódástól és egy csipetnyi sóssavat tartalmazó forró vízbe rakni fél órára ezt többször újraforralhatjuk (gumikesztyűt, klórgáz ellen védő maszkot védőszemüveget használjunk a sejt felnyitásánál). Ha nem okoz gondot az elektródának minden 1liter oldatra 5-10ml 30% os sóssavat számolsz. A letisztított katódon látod hogyan kell adagolni. Klór ellen védő maszk, egy zárt szemüveg mint az úszószemüveg és egy gumikesztyű a leg fontosabb illetve hogy a szabadba futtasd. A pH ellenőrzésre egy Klorát perklorát sejtben mindenképp digitális pH mérőt kell használnunk ugyan is a lakmuszpapír ilyen célra teljesen alkalmatlan mivel klór hatására kifehéredik. pH 7.01 és pH4.01 bufferoldatokkal a pH mérőt rendszeresen kalibrálni kell mindig mielőtt belefogsz az éves perklorátkészítésbe. És szódabikarbónás vízzel átöblíteni a klóros oldat után! Itt a lúgos oldatot semlegesre hozzuk mindig ki. A klórgáz lassú eltünésével pótlunk és szinten tartunk és nem pedig savasítunk! Az oldatot elsavasítani szigorúan tilos! Kulcsfontosságú hogy az oldat pH6 nál savasabb sosem lehet! Savasabb pH árt az elektródáknak és nagy mennyiségű klórgázt juttat ki az oldatból! Ezért nagyon precízen szabályozzuk az oldatot erősen higított sósavval! Ha lehet pH 6.5 alá ne menjünk.Az elektrolízis folyamán a sejt egyre csak lúgosodik mivel a klór kikerül valamennyire a rendszerből amit én mértem pH ellenőrzés nélkül a sejt eljut egészen a erősen lúgos  pH 14-ig.Egy pH ellenőrzés nélküli cellának több hátránya van először az elektródánkat itt az anódot értem első sorban nem csak az erős oxidálló hatásnak tesszük ki hanem egy nagy adag hidroxidnak is. További hátrányok az a hidroxid nem fog se klorátra se perklorátra átalakulni,illetve a fémeket ugyan úgy erősen megtámadják mint a savak, a visszamaradt esetenként a folyamatba visszaforgatható melléktermékeket nem lehet hatékonyan visszaforgatni. A sejtek pH szabályozását egyszerű sósavval tudjuk végezni.Ezt szigorúan csak is egy pH mérő jelenlétében végezhetjük ugyan is anélkül lehetetlen beállítani a pontos pH értéket  a pH értéket szabályozni naponta egyszer bőven elég A pH értéket Maximum pH 6-10 ig hagyhatjuk  eltolódni az elektrolízis folyamán  a legalsó határa ennek a pH értéknek pH 6 szódavíz legmagasabb pH 10 egy szappan pH értéke. Ha perklorát sejben sósavval szabályozzuk a pH értéket a klorid szintet minimálisan kell tartanunk. Ha túl sok savat használnánk véletlen azt soha ne semlegesítsük. Ugyan is mire kompenzálnánk a klorid szintet a sokszorosára növesztenénk.Ez viszont nagyon erősen károsítaná a platina elektródánkat is. Az ózon kloriddal olyan mint a királyvíz és az aranyat is fel lehet gyorsan oldani vele .Ha már nagyon erős tiszta ózonszagot érzünk a sejtben akkor már sósavval ne szabályozzuk tovább a pH értéket.A károsodás nem a sav hatására indul be hanem a klorid szint növekedése fokozza. A folyamat végén amikor már nagyon tiszta a perklorát az eddigieknél szokatlanul kevesebb sósavval is be tudjuk állítani a pH értéket. Ekkor nagyon figyeljünk hogy pH 7 közelében maradjunk és túlsavasítottuk vagy túl savas a sejt azonnal adjunk kevés szodabikarbónás vizet hozzá és ha ez picit több véletlen se adjunk hozzá további sósavat! Ha így történne ezt soha ne próbáljuk meg semlegesíteni! Ugyanis mire beállítanánk a megfelelő pH értéket avval a klorid szintet a sokszorosára növelnénk ami viszont már súlyosan károsítaná a platinánkat. Amikor kinyerjük az anyagot tovább tisztítás céljából itt a pH érték még kényesebb itt az első folyamatnál amikor kinyerjük az anyagot kell szabályozni a PH értéket  ez pH 7-7,5 közé kell beszabályoznunk ezen a PH értéken az anyagunk nem tartalmaz savmaradékot se nem lúgos .Ez a pH szabájozás különösen olyan Klorátok, Perklorátok esetén fontos a kinyerésnél amik nagyon jól oldhatók különösen nátrium perklorát esetén. Maga a csapvíz is pH szabályzó. Azok a klorátok perklorátok amik kristályosítással jól tisztíthatóak ezeknek a pH értékük jól szabályozható ha a víz pH 7 fölött van az is sav semlegesítő hatású illetve a kristályosítás folyamán a lúgot is kioldja. Itt a kinyert késztermék savat semmiképp sem tartalmazhat nyomokban sem ugyan is ez az elegyekben megnöveli az elegyek érzékenységét. Nekünk igazából itt pluszban külön anyaggal lúgosítani nem kell. Egy kálium Klorát perklorát esetén nagyon könnyű dolgunk van ugyan is ez annyira rosszul oldódik hogy ami bő oldatba belekristályosítjuk az lúgosság esetén az oldott lúg abban benne marad. Illetve előzőleg és utána ezért is fontos hogy leöblítsük a kristályokat mert a víz maga minden ilyen szennyeződéstől megtisztítsa itt igazából egy ellenőrizetlen pH cellánál a végterméknél sem okoz a dolog semmilyen gondot mert ahol kristályosítással tisztíthatjuk az anyagot ott minden ilyen lúgos szennyeződést kitisztíthatunk. Kristályosításnál igazából az esetleges savmaradék okoz gondot de ha a cellánk pH értéke 7 fölött van lúgos írányban amikor már kinyerjük az anyagot akkor ilyesmi végett nekünk nem kell aggódni mert kristályosítással teljes egészében minden lúgos szennyeződéstől megtisztítható. Kálium klorát, vagy nátrium klorát esetén 2g/l nátrium perszulfátot kell használnunk ugyan is ez megköti a klórt. Nyák maratóként kapjuk meg. Ez az adalék nagy mértékben segítik megkötni a klórgázt az oldatban és stabilizálja a pH értéket. Bele se fogjál nélküle különben a sejt ontja a klórt! Ha kicsi 400ml NaClO3 vagy NAClO4 sejt pH szabályozásáról van szó a dolog nagyon egyszerű. Először is húzunk zárt védőszemüveget és védőmaszkot. Egy 20ml es fecskendőbe amit patikába kapni felszívunk 3ml 30%-os sósavat. Minden 1 liter 1000ml oldathoz 5-10ml 30%-os sóssavat számoljunk naponta a pH érték beállításához. Fogunk egy hosszú szívószálat és a fecskendővel nagyon lassan a szívószálon keresztül a sejt aljára juttatjuk nagyon lassan a sóssavat úgy hogy az oldat ne keveredjen, és gázok ne jussanak fel az oldatból! Vagy pipettát. Figyelni kell a teljes oldat színét amikor nagyobb felületen enyhe sárgás elszíneződés megjelenik akkor nincs lúg mi megkösse a klórt az már szabad klór. Ez nem fordulhat elő ha a sejten belül adjuk a sóssavat mivel ha sűrűn a sejt tetején ködszerű klórdioxid gyűlik össze az robbanást okozhat! Nagyon fontos hogy ez után a sejtet mozgatni nem szabad, az oldat sem keveredhet mivel ha hírtelen keveredne a sóssav az oldattal hírtelen nagy mennyiségű klór vagy klórdioxid szabadulna fel. A sejtben reakció zajlik pH szabályozás után 30 percig a sejtet lezárni tilos! Meg kell várni ahogy az oldat magától keveredik amik akarnak gázok távozni távozzanak. Ha közvetlen a sejtbe van sóssav hírtelen juttatva pl pipettával azt sosem szabad mindjárt lezárni és elindítani hanem várni kell 0,5 órát még a reakciók végbe mennek és lezárás előtt nem lehet klór a cellalégkörében sem más látható gázok! Az oldat lehet kissé sárgás az nem baj abban az esetben ha nem folyamatosan van adagolva a sóssav. A tetejét figyelni kell nem lehet ködszerű képződmény mivel az robbanékony gáz! Elég neki ha fényt kap és berobban. Ez a sejt csak is a szabadban futhat mivel zárt helységben nem csak hogy nem nyithatjuk fel a sejtet de ilyen módon nem is szabályozhatjuk a pH értéket! Miután letelt a 30perc 5 percet az elektródákkal még nyitva futtatom a sejtet hogy véletlen se szabadulhasson fel nagy mennyiségű klór a sejt zárását követően! Ez nagyon fontos mert ha durranógáz gyülemlik fel különösen klór dioxiddal 2000-3000m/s erővel robbantja szét a sejtet úgy hogy több méterre repülnek szét a darabjai. Fontos hogy a sejt tetején nem lehet sóssavat bejuttatni mert mindjárt a levegőbe távoznának a keletkező gázok. Sejten belül meg ez robbanást is okozna ha a sejt tetején sűrűn felgyülemlik a klórdioxid! Lehet azt is csinálni kisebb sejtnél pl 500ml hogy fogunk egy 1,5 literes pet palackot ebben a klórdioxid jól fel tud higulni és nem robbanékony. Ehhez adjuk a sóssavat úgy hogy a levegőt belőle valamennyire kinyomjuk majd rázzuk. Ha nem nyel el több klórt az oldat akkor jó. Ez a leg biztonságosabb módszer. 5 literes műanyag üvegben is kivitelezhető de mindig csak félig szabad tölteni az üveget. Itt garantáltan nem fordulhat elő az hogy a sejtben szabadul fel a klór ami robbanást idéz esetleg elő. Viszont a többi módszerrel sokkal nagyobb hatásfokot lehet elérni. Illetve ez a leg kellemetlenebb. Nagyobb több literes sejtek esetén erősen ajánlott egy infúziós szerelék így a sejtet nem kell felnyitni a pH szabályozáshoz. Ilyet kapni bizonyos dísznövényboltban infúziós szett néven is. Növény infúzió, van hozzá zacskó, cseppszabályzó, és cső, extra csövet lehet kell hozzá venned mivel rövid.  Ehhez alaposan felhigított híg sóssavat kell használnunk és ezt lassan nagyon apró cseppekben adagolni az oldathoz. A 30%-os sóssavat érdemes 2 rész vízzel hígítani ehhez 10% körüli és alatti sóssavat ajánlott ehhez használni. Ezt mindig a katódhoz közel juttassuk be mivel a katódnál az oldat erősen lúgos. Az anódhoz közel meg mindig savas. Az oldat sosem színeződhet sárgásra el ha belülről van sóssav hozzáadva!  Itt mindenképp a katódon keletkező lúggal reagáljon inkább a sósav mint az oldattal közvetlen. Itt kell figyelni hogy az oldatot véletlen se savasítsuk el mivel evvel sok klórgázt fejlesztünk és ártunk az elektródának is. Én precíz 5-250ml/h val ellátott precíz áramlásszabályzóval ellátott infuziós szereléket ajánlok.Evvel a cseppképződés mértékét precízen lehet szabályozni. Bár görgős cseppszabályzó mindegyiken van. Angol néven extension set with control-a-flow regulator keresd. Ha konyhasó elektrolízisét végezzük akkor egyszerűen két sejtnek megfelelő oldatot készítek. A cső végén a szabadba a másik oldatba belebuborékoltatom a sejtből kiáramló gázokat. pH szabályozásnál az oldattokat cseréllem így a klór nem kerül a levegőbe és visszajut a folyamatba. Az elektrolizált oldat mindig lúgos és ez nagyon hatékonyan elnyeli a klórgázt. Ha nincs csereoldatra lehetőségünk szódabikarbónás vízbe a kivezető csövet akkor is mindenképp rakjuk bele. Arra mindig figyeljünk hogy a kivezető cső vége könnyedén buborékoljon és ne keletkezzen túlnyomás a sejtbe különben szivárogni fog a sejtünk!

 

Kép precíz áramlásszabályzóval (regulator) ellátott infuziós szerelék 5-250ml/h beosztással.Nagyításhoz klikk a képre

Elektródák készítése:  Katód alapanyagok(-):Titán,Grafit, Anód alapanyagok(+): MMO (Mixed Metal Oxid) bevonatú anódok(ez a leggyakoribb),Platina bevonatú anódok,PbO2 ólom dioxid bevonatú anódok,Ha Rám hallgatsz akkor veszel egy gyári Titán lemezre felvitt RuO2 (Ruténium oxid) alapú TiO2 IrO2 (titánium oxid,irídium oxid) al kevert MMO,vagy PbO2 anódot.Katódnak a 8 as vagy 10-es szénpálcából készült Grafit katód teljesen tökéletes a grafit katódnak több év aktív használat kell hogy valami kis jelentéktelen kopás legyen rajta.

Először a 6 8 10 12 es én a 8 as vagy 10 es szénpálcát ajánlom ez 8 vagy 10mm vastag 30cm hosszú 4 részre vágom. Mivel a grafit elektróda rézzel van körülvonva ezért készítek egy tömény sóoldatot majd az elektródát anódként berakva lemaratom a rezet, a töltőhöz rakom a rézvezetéket így kapcsolom az elektródához mivel a kémiai anyagok megtámadják a vezetéket nem közvetlen kapcsolom rá hanem egy 3m-res rézvezetéket használok az elektróda és az akkumlátor töltő között mert ebből bármikor levághatok. A rézréteg igazából könnyen le is fejthető róla elektrolízis nélkül is elválik szépen a grafittól  kicsit megvágod és kézzel lehúzod mintha hagymát hámoznál jól szakad és hajlékony. Ha az elektróda megvan lejött róluk a vékony rézréteg alaposan megmosom.Katódként tiszta grafitot használok ezt semmivel nem szabad bevonni,Anódként viszont az ólom dioxid erre van felvéve.Szóba jöhet még szintén katódként a tiszta titán,.A grafit hátránya hogy törékeny előnye hogy rendkívűl ínert és nem képez semmilyen oldható vegyületet ha esetleg kopna.Amit leg gyakrabban használnak katódként az a tiszta titán.Ez jó vezető és ellenálló fém.Ahol az elektródák és a réz vezeték találkoznak nagyon alaposan leszigetelem szilikonnal majd körbe tekerem nejlonnal  mert a klór borzasztóan támadja a fémeket.Mint a grafit mint a titán önmagában anódként teljesen alkalmatlan de felvivő anyagnak főleg a grafitot a titánt használják hogy PbO2,MMO és egyébb fémoxidrétegeket vigyenek fel a megfelelő alapra.Titánra visznek ólomdioxidot,Platinát,MMO bevonatot,különböző fémoxidokat,Mangán Dioxidot Stb.Grafitra Ólom dioxidot anódként gyakorlatilag ezekre viszik a felvivőanyagot amiket katódként használlunk.Az anódról a lehetőségek anód elektródához résznél olvashatsz.Mindenesetre akkora áramot nem szabad rákapcsolni ami már jobban melegíti az elektródát oldatot mert az lassan tönkreteszi az elektródát.Másrészt ha túl nagy áramot kapcsolsz rá egyik jele hogy több gáz fejlődik az anódon mint amit elbír az oldat klórszagú lesz a levegő és kevésbé hatékony a termelés. Mindig a legkisebb áramot kel rákapcsolni ami nekiáll termelni több áram minden szempontból káros,árt a termelésnek árt az elektródának és mérgezi a levegőt is. A kelleténél melegebb oldatban én sose tudtam klorátot készíteni ha nagyobb áramot kapcsoltam rá mint amennyi kel csak a baj volt vele. A grafit anódként kis áram hatására is látványosan málik és fizikailag megy szét, egyszerűen elég kis áram hatására is ezért alkalmatlan anódként bevonat nélkül ez az amit látsz ha anódként akarnád használni. Ha a pH értéket naponta szabályozod és 6-7 között marad akkor tudsz vele nátrium és kálium klorátot gyártani. Ha lúgos az oldat az a grafitot anódként teljesen szétmarja! Szétfog neked lassan esni a grafit ha kísérletként anódnak használnád és igazából egy MMO anód áránál már ott vagy pár grafitrúd esetén csak ha pH szabályozott a sejt úgy végigviheted a folyamatot hogy kis mértékben. A többi anód az bírja a strapát de ha akkora áramot kötsz rá ami nekiáll intenzíven melegíteni az oldatot az a sokadik használat után meglátszik rajtuk. Tehát katódként mindig tiszta grafit kell katódként ez korlátlanul bírja, anódként viszont erre alkalmas elektróda lásd lehetőségek anód elektródához résznél. A grafit hátránya katódként a titánnal szemben hogy lerakódásos lesz. Ezt sósavval menet közben le kell róla tisztítani. Illetve valamennyire szennyezi az oldatot de ülepítéssel teljesen eltávolítható. A titánnál jobb katód igazából nincs egy klorát perklorát sejtbe. Katódként viszont ugyan úgy alkalmatlanok az anódként használt elektródák tehát fordítva is igaz. Ha Rám hallgatsz akkor anódnak Csak Klorátokhoz veszel egy gyári Titán lemezre felvitt RuO2 (Ruténium oxid) alapú alapú TiO2 IrO2 (titánium oxid,irídium oxid) al levert  MMO anódot.Vigyázz több féle MMO Anód létezik ez egy fajtája ez a leggyakoribb hozzá és sufniban de iparban is Klorátok gyártásához a leg elterjedtebb anód Nagyon olcsó pár száz forintért  is láttam de a drágábbak is pár ezres tételbe kerülnek többségük 5000 ft-ba se kerül és ezek korlátlan ideig használhatóak egyszer megveszed és egy életre kitart korlátlan mennyiséget gyárthatsz vele .Úgy mondjad  sósvíz elektrolíziséhez kell ha kérdezik rendesen mond meg ha gyártótól rendeled hogy Nátrium Kloráthoz kell mert több féle létezik.Klorátokhoz/Perklorátokhoz PbO2 ólom dioxid alapú anódot persze ezt boltban nem kapsz rendelned kell. Klorátokhoz/Perklorátokhoz harmadik megoldás a platina itt a pár mikronosan titán alapra felvitt verziók illetve egy vastagabb kisebb ezüst alapra felvitt platina rúd jöhetnek szóba ár érték arányban.Egy egy nagyobb termelés után ezeket az elektródákat úgy tisztítsuk hogy a cellát megtöltjük forró vízzel ez leoldja a szennyeződést.Ezután hagyjuk őket átszárradni ez különösen grafitnál fontos.Ha grafitot használunk annál kötelező hogy egy egy nagyobb termelés után hagyjuk hogy teljesen kiszárradjon.Ezeket elektródákat soha ne tisztítsuk durva vegyszerekkel vagy dörzsölgessük.Ha forróvízbe belerakjuk az bőven elég neki.A másik tanács a berendezésbe az elektródákat szilikonnal rögzitsük ugyan is ez ínert jól szigetel rugalmas és könnyen eltávolítható és strapabíró.Bármi gond van akár melyik elektródával gond nélkül ki tudjuk szedni.Szilikon kinyomó pisztolyokhoz adják ez gyakorlatilag szilikon tömitőanyag.Az elektródákat még úgy tudod kimélni főleg grafit és ólom dioxid esetén fontos hogy bizonyos idönként a legjobb ha minden második termelés után hagyjuk megszárradni mert megszívja magát ami törékennyé teszi.Az ólom dioxid és platina perklorátokhoz kell klorátokhoz egy MMO anód tökéletes.Ha a klorátokat MMO anóddal készítjük és a második lépésben a perklorátkészítésnél használunk ólom dioxid anódot az idő alatt is a munkamenetek között alaposan ki tud száradni az elektródánk illetve sokkal kevesebb üzemidőt kap.A sejthez ha a sejten belül tudjuk csak a vezetéket összekötni az elektródával ami kerülendő én azt ajánlom hogy húzzunk rá egy műanyag pezsgősdugót amit szilikonnal töltünk.Ez jól jöhet ha egy 7cm hosszú 3mm vastag ezüst alapot 0,2mm vastag tiszta platinával burkoltatunk teljesen úgy körbe hogy az ezüst sehol ne lógjon ki. És a végei jól zártak legyenek. Ezt viszont megrendelésre neked kell elkészítettni evvel foglalkozó gyártónál tiszta laboratóriumi célra megfelelő és semmiképp sem ékszerplatinából.

Elektrolizálló berendezés készítése: Minden olyan dolgot kikell zárni ami árthat a folyamatoknak fémek néhány műanyag hidrogén fogok egy kisebb az elektródák méretéhez megfelelő dunctosüveget majd a következő szerkezetet rakom a tetejére ami zárja ez egy szűkitő amire rálahet húzni egy műanyag csövet, ezt egy dunctosüvegre passzoló müanyag fedélbe csavarozom amit egy teflon szigetelő szalaggal belülről illetve kivüről sziloplaszt szilikonnal szigetelek le légmentessen  semmiképp se fém legyen a szűkitő. Menetes tömlővég, hollandi, 13mm es 3/4”-1/2” T-műanyagként keresd mezőgazdasági boltban ez azért jó mert hézag nélkül zárható vele a fedő mivel a hollandi anyával rés nélkül összezár. Kérjél mezőgazdasági boltban tömlőösszekötőt aminek szűk a vége külső menetes a hollandi anya megy rá az a jó ezt mindenképp személyesen kell hogy lásd. Ha szétszeded akkor látod. Kettő körmös csúcs áll ki neked a külső menetes (nem belső menetes) vékony rész kell belőle a csavarral. Ehhez egy 5m 12X2,0mm es átlátszó tömlő kell. Az elektródákat ahol a vezetékkel találkoznak fóliával és szilikonnal (sziloplasztal) szintén jól leszigetelem.A cella belselyében lévő nyomásnak minden esetben egyeznie kell a külső légnyomással semmiképp sem lehet semennyivel sem nagyobb nyomás benne mint a levegő külső nyomása különben szivárogni fog.Ami a legfontosabb hogy a cellánkat légmentesen le kell hogy szigeteljük erre a célra használhatunk az elektródák tömitésénél ahol a vezetékkel találkozil pl ami könnyen eltávolítható szilikont pezsgősdugóval kombinálva kivánó ami kemény és rideg epoxit, gyors dermedésű nagyon előnyös olvadórudas ragasztópisztolyt (ami PVC rudat melegít fel) a sejt külső és belső légmentes zárásához.Tőmíteni nagyon jó pl a szilikon az elektródánál ahol a vezeték találkozik (ez vegyileg nagyon ellenálló) fémrészek szigetelésére még különböző lakkok persze ha lehet az elektródáknál a szabad fémrészeket kerüljük ha van szabad fémrész az oldaton kívül lehetőleg titán legyen. Egy szűkítőre amit műanyag csövekhez használnak ezután megoldom a kivezetést a gázokat ezután egy pár méteres átlátszó műanyag csővel ezt pl mezőgazdasági boltban kapni a helységen kívülre a szabadba vezetem a gázokat.Itt a cellát mielőtt használnám letesztelem úgy hogy pl a csövön belefújok itt semmilyen szivárgást nem szabad hogy tapasztaljak.A leg fontosabb itt hogy amikor végzem az elektrolízist a helységben és a cella körül a leg csekélyebb klórszagot sem szabad hogy érezzem.Ha klórszagot érzek akkor rosszul raktam össze a berendezést.A gázoknak mint a csövön keresztül a helységen kívülre kell jutnia.A helységtől a csővel 10méterre a gázokat el kell vezetni.Helyiség vagy zárt tér a közelbe nem lehet!5 méteren belül a klórgáz feltud szűk helyeken intenzíven gyűlni szabad téren is.A kivetető cső végét ezitán egy 2 literes üvegbe töltött szodabikarbónás vízbe helyezzük.Itt csak az üveg tetejéig nem túl mélyen vezetjük le a csövet hogy folyamatossan lazán buborékoljon.Az oldat ellenálást fejt ki így az oldatban mélyen a csövet tilos levezetni! A buborék képződést figyelni kell hogy folyamatos legyen.Itt kulcsfontosságú a csövön limenő klórgáz semlegesítese! Itt mindenképp meg kell akadályoznunk a klórgáz környezetbe való jutását.Az oldatból távozó csövön nem érezhetünk klór szagot!A szodabikarbonát a sejt méretéhez kell mérni.Egy 400ml es sejthez 2 liter vízhez 5g szodabikarbonát szoktam mérni.A folyamat folyamán a helységben ahol a művelet fut nem érezhetünk klór szagot.Ha a leg kisebb klórszagot is érezzük berendezésünket azonnal állítsuk le és a készüléket szigeteljük le! A kivezető cső végén szintén nem érezhetünk klórszagot!Az elektromos árama következőt csinálja, az oldat Kcl-ből és H2Oból ál. Semmi mást nem csinál mint ezt elemeire szedi mégpedig  Káliumra Klórra oxigénre és hidrogénre és az ott lévő anyagok reagálnak egymással de ennek az elektromossághoz már semmi köze sincs. A katód gyakorlatilag egy üveghengerben van aminek a teteje nyitott ez mélyen lemegy az oldatban így az anód és katód rész elvan választva a hidrogén ki van vezetve míg a klór és oxigén az oldatban van tartva. Fontos tudni hogy a klór és oxidjai kevésbé távozhatnak a katódon ha finoman de nem teljesen hermetikussan elválasztom a hidrogén oxigén részt. Amikor megcsinálod a berendezést az üveg szájánál belefújsz és akkor látod mennyire szigetelt a berendezés.A berendezés nyitását ha már egyszer használtuk a berendezést erősen tanácsos a szabadban végezni.Amire oda kell figyelnünk ezeknél a berendezéseknél hogy 45°C felett ha lehet semmiképp se használjuk mivel ez nem ipar és nem az ipari módszer ahol hűtik fűtik az anyagot és csövekben keringtetik a magas hőmérséklet árt mint a berendezésnek illetve az elektródák élettartamát látványosan csökkenti.Egy enyhén meleg cella  aminek ha megfogjuk az oldalát érezzük hogy enyhén meleg a leg ideálisabb.

Kép Klorát perklorát cella Hidrogéngáz klógáz elvezetése a szabadba nagyításhoz klikk a képekre

A képen a gázok elvezetése látható az épületből a szabadba illetve a cella szigetelése a munkaterület teljesen klórmentes.Az elektródák körül  kell egy epoxi vagy szilikon szigetelés.A berendezés szája körül még külön szigetelőszalaggal körbrvan tekerve a biztos légmentes zárás érdekében.

Kálium klorid kcl legfőbb jellemzői:oldhatósága 20c fokon1g KCl 2,9g H2O mindig forró vízbe oldom

Kálium klorát KClO3 legfőbb jellemzői: Oldhatósága 20°C fokon 1g KClO3 13.7g H2O 100°C  1g KClO3 1,8g H2O. Egyátalán nem stabil pár anyaggal rendkívül veszélyes és instabil keveréket alkot de a legtöbb anyaggal csak lángol kénnel dörzsölve durran foszforral extrém erejű robbanóanyagot alkot ami érintés hatására is beindulhat én semmire se tudtam használni mert megbízhatatlan ,ebből készül a kálium perklorát. A KClO3 sósav hatására KCl-re cl és ClO2 re bomlik savas kénhatású klóros vízben oldva melegítés hatására oxigénfejlődés közben KCl  re CL2re és oxigénre ekkor erősen habzik az oldat és rengeteg oxigén szabadul fel. 380fokon bomlik KClO4 és KCl re. Hidrogén peroxiddal keverve oxigénfejlődés közben elbontja a peroxidot de a klorát klorát marad. Nagyon könnyen klórsavas vegyületek szabadulnak fel belőle klórsavas vegyületeket ereget a belőle készült keverékekbe. Nagyon hírhedt arról hogy különböző keverékei munka közben elindulnak ami sajnos nálam is többször előfordult. A veszélyes klórsavat egyféleképp lehet semlegesíteni. És ez is csak közvetlen felhasználás előtt működik! A kálium klorátot 200°C on kell tartani legalább 10 percig már porított formában. Ez csak porított formában működik megfelelően! Ezután ha kihült 5% kálium hidrogén karbonáttal morzsoljuk el és azonnal fel is használjuk. Ez nagyon fontos hogy kálium hidrogén karbonát KHCO3 és nem kálium karbonát. A kálium hidrogén karbonát az alumíniumot enyhén támadja csak még a kálium karbonát K2CO3 nagyon erősen! Továbbá más hidrogén karbonátok vagy karbonátok mint a CaCO3 vagy NaHCO3 nedvszívó klorátokat képeznek. Károsak a színre és más vegyszerekkel is könnyen nemkívánatos reakciót produkálhatnak. Legegyszerűbben kálium bikarbonátot 1kg os kiszerelésben savtompítóként kapsz borászati szaküzletben.

Kálium perklorát KClO4 legfőbb jellemzői: Oldhatósága 20°C fokon 1g KClO4 59g víz 100°C -on 1g KClO4 4,7g H2O  ez egy teljesen más anyag sokkal stabilabb 400°C fokon bomlik KCl re vagy a KClO3 elektrolízisével vagy hő bontásával készül. Sufnis körökben nagy varázsa van rengetegen szeretnének ilyet talán a legnépszerűbb anyag a legtöbb anyaggal rendkívül erősen lángol másokkal meg elpukkan. Teljesítményben szinte ugyan olyan pár anyaggal még erősebb is de a kloráttal ellentétben milliószor stabilabb stabilitás terén a két anyag nem mérhető mert ez szinte teljesen stabil. A kloráttal ellentéttel a kálium perklorát sóssavval nem reagál se hidrogén peroxiddal belőle  ezért a klorátszennyezés a kálium perklorát készítése folyamán jól kimutatható sóssavval. Kénnel teljesen összefér (ha vele dörzsölöd sem indul el) nem szabadít fel a kén savassága semmi veszélyes anyagot nem fog veszélyes klórsavas vegyületeket tartalmazni mint a klorát nem fog belőle semmi ilyesmi felszabadulni.

Kálium klorát összehasonlítása kálium perkloráttal fontosabb tesztek és tudnivalók videó:Kálium klorát összehasonlítása kálium perkloráttal

Platina jellemzői:először is elszeretném oszlatni azt a tévhitet hogy az arany és a platina minden vegyi hatásnak ellenáll ilyen fém nem létezik ha utána nézel fogsz találni olyan anyagokat mint pl arany klorid AuCl vagy platina klorid PtCl persze az igaz hogy a nemesfémek nehezen lépnek más anyagokkal reakcióba a platina elnyeli a hidrogént de nem képez vele vegyületet

megtámadja:klór és oxigén csak magasabb hőmérsékleten oxidáló hatású savak bór olom oxid vas oxid stb. sósav  alkáli peroxidok erősen támadják.Tilos használni erősen savas halogenoid oldatokban anódként a klór is halogén tehát savasítani tilos!Szétbomló kloridokban különösen károsodik ha hevítik.

nem támadják: alkáli hidroxidok pl KOH hidrogén peroxid salétromsav a platina puha ezüstszürke nehézfém világ legdrágább féme mint minden használati eszköz ez is idővel elhasználódik idővel platina esetén önmagában hogy platina se nem hatékonyabb se nem tartósabb más elektródáknál viszont drasztikusan drágább megoldás.

Kálium klorid KCl tisztítása: Fogom a KCl műtrágyát rossz edénybe rakom nagyon bő forrásban lévő vízzel leöntöm tűzre visszarakva teljesen feloldom ha teljesen feloldódtak a piros kavicsok  lehetőleg egy nagy 5 literes áttetsző üvegbe vagy vödörbe öntöm amibe előzőleg az aljára még plusz melegvizet öntök azon eset megelőzésére ha túl telített lenne az edényben az oldat. 1 napot hagyom ülepedni az oldatot hogy az oldat teljesen tökéletesen letisztuljon. Az oldat teljesen kristály tisztára le fog tisztulni és a piros anyag ami oldhatatlan az aljára fog leülepedi. Majd ezt leszűröm pl egy sűrű szerkezetű rongyon úgy hogy az ülepített anyag ne kerüljön bele. Ezután edénybe visszarakva úgy párologtatom el a vizet hogy ¾  rész KCl  ¼  rész víz legyen Magyarul maradjon a tetején egy jó adag vízréteg. Szűrésre lehet kapni sima boltban ilyen szivacsos vastag többszínű mosogatáshoz használt szivacskendőt én azt használom szűréshez.  Ha ez megvan minél lassabban hagyom kihűlni hogy minél nagyobb kristályokat kapjak! Majd tovább hűtöm 4°C fokra ezután harisnyán átszűröm  alaposan  kinyomkodom a vizet kicsit átöblítem hideg vízzel ismét kinyomkodom a vizet majd kis lángon lábasba gázon kiszárítom apró golyókká kell esnie. Hófehér enyhén csillogó nagy tisztaságú  KCl kristályokat kell kapnom. Ehhez a folyamathoz ha lehet tiszta alumínium és ne rozsdamentes vagy más lábast használjunk. A kloridok még a 18/10 minőségi rozsdamentes acéllábast is erősen támadják. Ez azt jelenti ha rozsdamentes acéllal dolgozol és jobban ráhevítesz az azonnal nekiáll korrodálódni. Javaslom ne akard kinyerni kristályként a KCl-t miután feloldottad, elektromos főzőlapon a főzőlapot mindig vond be fóliával hogy a vegyszerrel ne érintkezzen! Ha tiszta fehér KCl-t használsz vagy konyhasót NaCl pár nap ülepítés és szűrrés minden esetben megéri mivel így lesz igazán kristály tiszta az oldat és a termék.

 

Kép elektrolizálló berendezés nagyításhoz klikk a képre

Kép Kálium klorát:6V 4A 138g kcl 400g H2O 40-45°C Ph 6-7 1 héttel később


Kálium klorát KClO3 előállítása: Cella adatok: 1g KCl Káium Klorid+2,9g H2O Víz 40-45°C pH 6-7 (anód anyagok: Ruo2,Iro2 vagy Ruo2,Iro2,Tio2 ötvözetű MMO ez erősen ajánlott). Adalék anyagnak hogy a klórt megkössük és stabilizáljuk a pH értéket 2g/l nátrium perszulfátot mindenképp kell használni. Kálium klorát előállításához MMO anódot használjunk. Ólom dioxidot vagy pár mikronosan felvitt platinát ne használjunk kálium klorát készítése folyamán mert az életartamukat a töredékére csökkenti. Kálium klorát előállítása folyamán ha platinát használunk, ott csak is vastag 0,2mm vastagon burkolt tiszta platinát használjunk. Kísérleti jelleggel ha a sejtet pH 6-7 között tartjuk kálium és nátrium klorátnál grafitot is használhatunk anódként de nem éri meg pár elektróda árán már profi MMO anódot kapsz. 400ml oldathoz naponta 4ml 30%-os sósavat adsz a pH szabályozásnál leírt módszerrel. Itt ha kihagysz egy napot a grafit azonnal teljesen szétesik mint anód és nem katód! Profi anódnál mindig erősen higított a sav, és kell a pH mérő de kísérletként megoldható ez is. 1g KCl kálium kloridhoz 2,9g vizet mérek a vizet felforralom nyom nélkül feloldom a KCl-t hagyom picit hűlni majd belerakom elektrolizálló berendezésbe légmentesen lezárom a szájánál gumival picit lejjebb szintén gumival majd ragasztószalaggal a hézagoknál majd meg jelölöm a víz állását. Az oldat az elektrolízis folyamán nem szabad hogy intenzíven melegedjen ez nagyon fontos. Nagyon fontos hogy jól szellőző helyen végezzem a műveletet és a cella belsejéből a helységbe a leg csekélyebb klórgáz sem juthat ki ha a helységben enyhe klórszagot érzek ott le kell állítani a berendezést és addig nem folytathatom a műveletet míg a berendezést ki nem javítottam. Javaslom a sejtet takard le pl a szabadban egy nagyobb vödörrel és nejlonnal és csak az árramforrás legyen az épületben!  Ha jobban  melegszik az oldat ott már túl nagy áramot használsz kevésbé hatékony lesz a termelés súlyosan árt az elektródának és a cellát is károsíthatja.40°C Körüli belső hőmérsékleten a leg ideálisabb kloráttermelés de egy hidegebb cellában se kell aggódni mert végbemegy lassan abban is a reakció. Több napos folyamat,  a kikristályosodó KClO3 at kevergetni kell hogy az esetleges KCl-t visszaoldjam, és a vizet is nagyon fontos pótolni. Naponta egyszer védőfelszerelésben a szabadban a pH értéket pici sósavval pH 6-7 közé kell beállítani hogy a keletkező kálium hidroxidot visszaalakítsam kálium kloridra. Ha ezt nem teszem meg jóval kevesebb klorátot nyerek ki illetve az oldatban visszamaradt kálium kloridot nem fogom tudni hatékonyan visszaforgatni a következő elektrolíziskor. Amikor kész van ez világosan látszik az edény alja nagyon vastagon tele lesz kálium kloráttal, és az elektrolízis teljesen belassul. Ezt fagyasztóba rakom ahol annyira a hűtés hatására lecsökken a klorát oldhatósága hogy még az oldatban lévő kevés kálium klorát is kicsapódik. Ha ez megvan  oldatba a többi visszaforgatható szennyeződés, ez egy nagy tisztaságú KClO3 már tisztítatlanul is. Mivel erősen mérgező gázokról van szó ezért ezt ott ahol dolgozol műhelyben vagy állatok emberek vannak tilos csinálni! Egy jól szellőző elkülönített hely kel neki ahova ritkán mennek emberek hogy a gázokkal véletlen se érintkezzen senki ha a cellánál szivárgás lépne fel. 1hétnél minden esetben hosszabb folyamatról van szó. Itt legelőször kálium hypoklorit keletkezik majd itt az anódon addig oxidálódnak a dolgok még a klorátig eljut ami az oldatba belekristályosodik. Az oldat hőmérsékletéhez annyit tennék hozzá hogy kirakod az asztalra fut a berendezés és nem kell vele foglalkozni se hűteni se melegíteni se télen se nyáron nem szabad ami átmegy rajta áram akár hidegebb akár melegebb a sejt gyakorlatilag ezen a téren öngondoskodó a rendszer.

kálium klorát KClO3 tisztítása: Először leszűröm a KClO3 at harisnyán mindig alaposan kinyomkodom az oldattól hogy ne szennyezze a terméket majd picit leöblítem folyó csapvízzel. Ez leöblíti az oldattól. Majd bő vizet hozzáadva gázra rakom hogy először is teljesen feloldódjon ezután szűröm az esetleges oldhatatlan szennyeződéstől. Majd gázra visszarakva párologtatom a vizet hogy kikristályosodjon majd teljesen úgy a KClO3 hogy még dupla annyi vízréteg maradjon utána kihűlve mint amennyi a KClO3.Ezt ezután 4°C fokig hűtöm majd ismét átöblítem a kristályokat jéghideg vízzel hogy leöblítsem az oldattól. Ezután még egyszer bő vízben feloldom újra kristályosítom és öblítem ugyan úgy mint először. Fontos hogy mindig 2X kell az anyagot átkristályosítással tisztítani! Majd hagyom a kristályokat kicsit lecsöpögni megszáradni. Ezután gázon vagy főzőlapon egy lábasban teljesen megszárítom a KClO3 mat. Minimum 99,5% tisztaságú KClO3 at kell kapnom. A szennyeződést tesztelem mindig porcukorral ha az nagyon tiszta a késztermék is tiszta lesz, tudom hogy macerás de itt ne állj meg mivel a perklorát sokkal biztonságosabb és erősebb is hidd el nem bánod meg. Csak szólok hogy én semmire se használom és csak a leges legvégső esetben használd ha a perklorát semmiképp sem jó! Ha eszedbe jutna kipróbálni itt bármelyik perklorátos receptet kloráttal vagy perklorát helyett használni akkor azt gyorsan felejtsd el mert durva meglepetésben lesz részed! Szerencsére kálium klorát dörzselegy színes füstbomba vagy játékpatronon kívül pirotechnikában nem igen használatos hírhedt a dörzs érzékeny keverékeiről én csak rosszat mondhatok róla csak a baleset öngyulladás forrása. Ha kálium perklorát készítéséhez használom akkor nem kell különösebben tisztítani. Ilyen esetben elég harisnyán leszűrni finoman átöblíteni majd kiszárrítani. Ha valaki mégis használni szeretné egy féle képpen lehet aránylag felhasználás előtt közvetlen stabilizálni. A veszélyes klórsavat egyféleképp lehet semlegesíteni a kálium klorátot 200°C on kell tartani legalább 10 percig már porított formában. Ez csak porított formában működik megfelelően! Ezután ha kihűlt 5% kálium hidrogén karbonáttal morzsoljuk el és azonnal fel is használjuk. Ez nagyon fontos hogy kálium hidrogén karbonát KHCO3 és nem kálium karbonát K2CO3.A kálium hidrogén karbonát az alumíniumot enyhén támadja csak még a kálium karbonát nagyon erősen! Továbbá más hidrogén karbonátok vagy karbonátok mint a CaCO3 vagy NaHCO3 nedvszívó klorátokat képeznek. Károsak a színre és más vegyszerekkel is könnyen nemkívánatos reakciót produkálhatnak.

kálium perklorát KClO4 készítése: Cella paraméterei: 1g KClO3 Kálium Klorát+13.7g Víz H2O 20-40°C pH 6-7 ezt szintén naponta pici sósavval állítom be. Anód alapanyagok (PBO2 ólom dioxid, Platina, Mangán dioxid is alkalmas rá alternatívaként persze ez ebben az oldatban gyorsan szétesik), MMO anódok perklorát cellában nem tanácsosak szakirodalomban, amatőr körökben sem ajánlják mert idővel károsítja mivel sokkal oxidatívabb teljesen más jellegű savak és gázok képződnek mint klorát készítésnél itt már nem képződik klór sem csak annak oxidjai. Ehhez az eljáráshoz csak platinát használhatsz mivel a kálium perklorát az anódon válik ki és az ólomdioxidra rátapadna. Cella hőmérséklete az üzemidő alatt  20-40°C. KClO4 et úgy lehet hogy 1g kálium klorátot 13,7 g vízben feloldom 1g KClO3 Kálium Klorát+13.7g H2O Víz oldatát kell  elkészíteni és elektronizálni  persze jól megtisztított KClO3- ból kell kiindulni a módszer szinte ugyan  az. Itt amikor belerakom az oldatot nagyon fontos hogy ne felejtsem el megjelölni a víz állását. Illetve napi szinten ellenőrizni kell a PH értéket ez 6-7 között legyen. Itt valamennyire savas pl felé fog az oldat ellendülni ahogy kristályosodik ki a kálium perklorát ezzel nem kell foglalkozni meg megijedni ennél természetes folyamat ha picit dominál a sav. Itt extra sav nem fog termelődni a só csapódik ki de a sav az oldatban marad. Ez a jelenség különösebb gondot nem okoz. Sőt termelés szempontjából kifejezetten előnyös. Ezért itt célszerűbb ha az oldatokhoz sósavat adunk hozzá  minél közelebb pH 7 hez belőni. Itt az oldat amikor elindítom az elektrolízist nem lehet 40°C-nál melegebb az oldódás végett több napos folyamat míg elkészül néha megkeverem. Itt fontos amikor már alaposan belekristályosodott az oldatba a Kálium perklorátom még egy jó darabig futtassam a cellát. Itt a Kálium Klorát oldatból lehet látni amikor az anódon lassan kicsapódik a Kálium Perklorát ez nem hajlamos visszaoldódni ahogy elkészül abba a pillanatba kicsapódik nagyon szépen maguktól teljesen különválnak a Kálium Klorát és a Kálium Perklorát. Amikor teljesen kikristályosodott a Kálium Perklorát tehát a cellám teljesen lefutott magában az oldatban is először tisztítom ezt úgy végzem hogy teljesen feloldom újra az oldatban úgy hogy a kristályokat felmelegítem az oldatot természetesen szinten tartom majd visszarakom a cellába nagyon fontos ekkor teljesen hagyjam kihűlni hogy a perklorát kristályok teljesen kicsapódjanak és ezután szabad csak belerakni az elektródákat és elindítani újra a berendezést. Egy órát javaslom minden esetben várjunk hogy teljesen lehüljön és a kálium perklorátunk teljesen kicsapódjon. Ez azért fontos mert ha ezt nem tesszük meg vastag lerakódás keletkezik az elektródáinkon illetve hirtelen kicsapná az elektrolízis a perklorátot az oldatból. A folyamat előtt tanácsos pH szabályozás ez is segíti a kristályok tisztulását. Ezután egy napi járatás után kicsapódik az át nem alakult klorát és az esetleges perklorát az oldatból. Ezután szoktam sósavtesztet végezni kis adagon amikor minimális klorátot mutat ki akkor jó. Ez is előnye a folyamatnak hogy a saját oldatában is tisztítható ez is csökkenti a kitermelés folyamán a veszteséget. Ha kész van az oldatot fagyasztóban alaposan lehűtöm a perklorát már hűtés hatására már annyira oldhatatlan hogy nagyon bő oldatokból is szinte teljesen kicsapódik  a kristályokat ezután harisnyán leszűröm kinyomkodom a nedvességtől kevés vízzel leöblítem ismét kinyomkodom. Ezután a kristályokat félrerakom még több elektrolízisből összegyűlik egy nagyobb adagnyi. Kis adagokat nem szabad tisztítani mert túl nagy anyagveszteséggel járna. Majd a Kálium Perklorátom forró vízben gázon  teljesen feloldom nagyon bő vízben és először az oldatot átszűröm hogy megtisztítsam az esetleges oldhatatlan szennyeződéstől. Ezután gázra visszarakom és először a benne lévő kálium klorátot semlegesítem ez a művelet kulcsfontosságú. Ezt több féle képen lehet vegyi úton megtenni. Én úgy szoktam a Kálium perklorát oldatot először sósavval pH3 ra savanyítjuk ezután Klorát szennyeződéstől függően kevés borként adok hozzá (ez kálium metabiszulfit). Ha ezzel megvagyok az oldatot elkezdem főzni egészen addig főzőm még teljesen kihűtve egy 3/4 perklorát 1/4 vízréteg arányban az oldatban lesz oldva az oldott szennyeződés  és belekristályosodva a kinyerendő KClO4 ezt mindig fagyasztóban legalább 4°C-alá hűtöm .Ekkor először egy kis adag kálium perklorát kristályt finoman vízzel átöblítek majd 30%-os sósavval tesztelem hogy lássam hogy mennyire tisztult ki a kloráttól. Ha nem elég tiszta nem veszem ki az edényből hanem felöntöm vízzel és ismétlem a klorát semlegesítését. Ha ezt elszúrom akkor a tisztításnál nagy mennyiségeket lehet elbukni. Ezután harisnyán leszűröm kinyomkodom a nedvességtől majd folyó vízben finoman átmosom ismét kinyomkodom. Ha ezzel megvagyok ezután tisztítom ki a többi szennyeződést belőle. Ezt úgy végzem hogy a KClO4 kristályokat gázon vagy főzőlapon  nagyon bő vízben teljesen feloldom. Ezután nekiállok párologtatni az oldatot elkezdem főzni egészen addig főzőm még teljesen kihűtve egy 3/4 perklorát 1/4 vízréteg arányban az oldatban lesz oldva az oldott szennyeződés  és belekristályosodva a kinyerendő KClO4. Majd szép lassan 4°C-alá visszahűtve hagyom hogy az oldatban lévő összes Kálium Perklorát kicsapódjon. Ezután harisnyán leszűröm ismét finoman folyó vízben leöblítem és gáztűzhelyen vagy főzőlapon kis fokozaton egy lábasban kiszárítom. Ezután jön a tesztelés fogok egy kis adag KClO4-et jól elporítom pici sóssavat rakok hozzá lehetőleg 30%-ost ekkor semmilyen reakciót nem szabad produkálnia nem szabad hogy kis mértékben is el színeződjen a KClO4 hó fehérnek kell maradnia. Ha a leg kisebb mértékben is sárgásra elszíneződik az kloráttal szennyezett ezt tilos felhasználni ekkor természetesen csiszolni kell a módszeren. Ha  eddig a pontig átment a teszten addig adagolom a sóssavat amíg a perklorát fel nem oldódik a sósavban. Ha teljesen feloldódott az oldat színének teljesen áttetszőnek kell lennie a lényeg a leg enyhébb mértékben sem színeződhet sárgára. Erre a célra egy fehér anyagú eszköz kell. Ha ezen a teszten is átmegy akkor tökéletes munkát végesztél. Az eredmény természetesen kristály tiszta KClO4 a módszer tiszta direkt és egyszerű csak ajánlani tudom .A módszer hátránya hogy alkalmanként kis mennyiségeket lehet illetve nagy veszteséggel dolgozik előnye annyira egyszerű és már a folyamatnál tisztán elválik a klorát perklorát hogy az egyszerűsége átláthatósága végett egy kiváló módszer. Igazából bátran rászámolhatjuk hogy amiből elindultunk anyagot a fele elfog veszni ha van perkloráthoz alkalmas elektródánk akkor a módszer igazából nem éri meg. Ez azoknak való inkább akik tapasztalatlanok nem értenek a kémiához és nincs elég tapasztalatuk hozzá hogy  megcsináljanak egy nátrium perklorátot és azt reagáltassák kálium kloriddal majd ezt kitisztítsák illetve pH mérővel sem rendelkeznek mert a folyamatot pH szabályozás nélkül is ki lehet vitelezni igaz még nagyobb veszteséggel de így is teljesen megéri. Illetve még előnye a folyamatnak hogy a klorát itt kristályosítással is kitisztítható mivel a folyamatnál nagyon szépen elvállik. Igazából ez az a módszer ami annyira egyszerű hogy egy kezdőnek első siker igazából az összes módszer közül a leg kevésbé komplikált csak éppen nem elég hatékony, lassú és a veszteség amit produkál drágává teszi a módszert. Ennek ellenére aki teljesen tapasztalatlan a módszer megéri mert aki kicsiben csinálja igazából kitermeli ami kell. Ahol direktben elkészítem a nátrium perklorátot majd reagáltatom kálium kloriddal és azután tisztítom ott mindig jóval többet nyerek ki a kiindulási anyagnál töredék idő alatt elkészül a folyamat ezáltal azt kel mondjam olcsóbb, drasztikusan hatékonyabb, jóval gyorsabb. Ez a módszer kezdőknek való mert szépen elválnak a dolgok látja a folyamatot illetve azon kívül hogy mennyi vízben kell oldani semmit nem kell számolgatni de igazából ég és föld a különbség hatékonyságban ahhoz a módszerhez képest amikor profin PH szabályozás mellett kivitelezem a dolgot és direktben elektrolízissel nátrium perklorátot készítek. Itt amikor kész a folyamat a visszamaradt oldatban ismét Kálium Klorátot oldok kicsi vízzel pótlom PH-t szabályozok és az adott oldat sokszor felhasználható minden visszaforog a folyamatba. Itt annyi a változás hogy az oldatban visszamaradt oldott anyaghoz hozzászámolom amit a következő alkalomkor még hozzáoldok.

                                                                                                                                        

Védőfelszerelések: Klórgáz ellen védő speciális szűrőbetéttel elátott maszk,zárt védőszeműveg,forralási hevítési munkák csak a szabadban végezhetőek a cellának minden esetben hermetikusan zártnak kell lennie a cella PH szabájozását felnyitását a szabadban védőfelszereléssel szabad végezni.FIGYELEM kis mennyiségben is erősen mérgező egészségkárosító oxidatív gázokról van szó aminek a szembe,légutakba helységbe való bejutását minden eszközzel megkell akadályoznunk ez a klorát/perklorátkészítés legfontosabb szabálya!

Videó:Kálium perklorát KClO4 előállítása Kálium Klorátból KClO3 és Nátrium Klorátból 6 különböző módszerrel

A videóban szó van a kálium perklorát előállításáról elektrolízissel és elektrolízis nélkül.Bemutatja a vegyszerekkel való előállítását kálium klorátból,a hőbontásos módszert,előállítását nátrium perklorátból,előállítását kálium klorátból elektrolízissel,szó lesz benne a házi és a gyári elektródákról. 

 

 

Kálium Perklorát előállítása Kálium Klorát hőbontásával:  Ehhez a módszerhez kifejezetten az olcsó MMO anódokat ajánlom (RuO2, IrO2, illetve RuO2, IrO2, TiO2).A módszer kifejezetten anód kímélő főleg ha a klorát sejtünkben betartjuk a maximum 45°C felső határt  illetve még jobban kímélhetjük az anódunkat ha pH szabályozott sejtet használunk és azt egy digitális ph mérővel (lakmuszpapír alkalmatlan ilyen célra a klór kifehéríti) alkalmanként ellenőrizve pH 6 és 7 között tartjuk a sejtet. Itt nem kell kitenni az anódot a sokkal erózívabb Klorát Perklorát átalakítási folyamatnak ezért ez a módszer az anódaink élettartamát is növeli. A kálium klorát hevítéséhez mindenképp olyan melegítőeszközt kell használnunk amin finoman szabályozható a hőmérséklet és tartósstabil hőforrást ad hosszú órákon át. Ezt a hőfokot főzőlapon nagyon nehéz elérni ezért ilyen esetben tanácsos elsősorban ha gázt használunk azon belül is gázzsámolyt vagy gáz bunsenégőt vagy házilag készített elektromos kemencét. A hagyományos gáztűzhely illetve az elektromos főzőlapok azok nem nagyon érik el ezt a hőmérsékletet. Elérni képes elérni épp úgy hogy az edény alja eléri de termelésre ezzel nem lehet alapozni.

Egy szilícium vagy porcelán izzítótégely 50-80ml (fedővel) (ez egy fehér kerámiaszerű anyag ott kapni ahol laboreszközöket árulnak)a lényeg hogy a klorát olvadékkal szemben teljesen inert legyen amiben olvasztunk. Háztartási edények főleg ezek az erős fényűek amiket a klorát egyszerűen hevítve szétmar a rozsdamentestől az alumíniumig körbe próbáltam őket az olvadék minden fémedényt felold

A folyamathoz tiszta Klorát szükséges ami semmi redukáló szert fémoxidokat vagy olyasmit nem tartalmazhat ami nemkívánatos reakciót produkálhat a kloráttal. A folyamat során a klorátot teljesen megkell olvasztani és annyira felmelegíteni hogy aktívan pezsegjen de semmiképp sem forrjon fel. Miután stabilan kialakult a perklorát és az olvadék teljesen megdermedt tehát már a klorátunk zömében átalakult  növelni kell a hőmérsékletet ezt maximum addig lehet még az adott perklorátunknak nem ártunk ez garantálja az adott klorátnál a minél hatékonyabb átalakulást. Ez a folyamat mind Kálium Klorát mint Nátrium klorát esetén így működik. A folyamathoz a legfontosabb a stabil hosszú időn át folyamatosan működő jól szabályozott hőforrás ami jóval nagyobb teljesítményre képes mint a (hagyományos gáztűzhely és főzőlapok).

Kálium Klorát KClO3 olvadáspont: 356°C

Forráspont 400°C (ettől a hőmérséklettől már felforr és aktívan oxigént leadva bomlik).

Kálium Perklorát Olvadáspont: 400°C Ettől a hőmérséklettől tehát az olvadás pontjától már nekiáll Kálium Kloridra bomlani igaz kismértékben.

Forráspont 600°C

Először is fogunk tiszta Kálium Klorátot Ehhez a módszerhez egy olcsó MMO anódot ajánlok a kálium klorát előállításához. Itt fontos hogy a klorátunk véletlen se tartalmazzon semmilyen redukáló szert sem vagy más esetleg olyan szennyeződést ami katalizálja a bomlását. Ha ez megvan belerakjuk az olvasztó edénybe (sok féle edény van ami erre nem alkalmas és egyszerűen szétmarja) amibe olvasztani szeretnénk amibe olvasztjuk azt mindig le kell fedni hogy minél egyenletesebb legyen a hőelosztás. Ezt lehet ha nyílt lángon csináljuk ahol vegyészeti eszközöket árulnak rendelünk egy szilícium vagy porcelán izzítótégelyt 50-80ml (fedővel). Ezt a műveletet gázon (gázzsámoly, bunzenégő) sokkal előnyösebb. Háztartási edények közül ami gáztűzhelyen működik alumínium alapon fehér kerámia serpenyő lehet alkalmas ezen kívül szinte semmi, ennél csak is nátrium kloráttal érdemes próbálkozni a legvégső esetben, én ezt persze nem ajánlom! A Kálium Klorátot  addig kell hevítenünk még teljesen meg nem olvad és aktívabban pezsegni nem kezd de semmiképp se kezdjen aktívan felforrni mert ekkor  túl sok oxigén szabadul fel belőle és a klorátunk nagy mértékben fog kloridra bomlani hevítenünk kell ezen a hőmérséklettartományban teljesen olvadt a klorát oxigén nagyon finoman szabadul fel belőle és még teljesen át nem alakul ezen a hőmérséklet tartományban kell folyamatosan tartanunk a következő folyamat fog végbe menni ebben a hőmérséklet tartományban 4KClO3=>3KClO4+KCl ez egy bő 1 órás folyamat amikor az olvadék teljesen megszilárdul akkor nem vagyunk kész még a művelettel hanem még a ¾ énél tartunk csak. Itt nagyon fontos  400°C fölé kell melegítenünk az olvadékot kálium és nátrium klorát esetén is a klorát enyhén nyilván kell épp hogy pezsegjen de nagyon nem szabad hogy aktívan elkezdjen forrni. Tehát a kulcs itt hogy klorátunkat 400°C fölött de a készítendő perkorát forráspontja alatt tartsuk különben nem megy végbe a reakció vagy nagy mértékben bomlik. Amikor az anyagunknál a perklorát szint már dominál azt egyértelműen látni fogjuk ugyan is ekkor a teljes olvadék teljes mértékben megfog dermedni teljesen szilárd lesz. Ennél a pontnál még rengeteg klorátot fog tartalmazni ezen a hőmérsékleten nem kell megijedni a perklorát bomlása annyira jelentéktelen hogy nem fogjuk tudni elbontani. 400°C-fölé felé kell hogy növelhetjük a hőmérsékletet nátrium és káliumnál egyaránt de mindenképp bőven 500°C alatt kell tartanuk kálium esetén ugyan is ettől a hőmérséklettől indul meg igazán a perklorát bomlása. Ezt a hőmérsékletet persze embertelen nehéz elérni ezt bunzenégőn vagy gáz zsámolyon valószínűleg még csak meg közelíteni sem tudjuk. Miután teljesen megszilárdul az olvadékunk bátran növeljük a hőmérsékletet ugyanis ez garantálja a klorátunk minél jobb átalakulását. Míg az első alkalommal amikor felraktuk olvadni és amíg eljutottunk eddig a pontig hogy megszilárdul annak az időnek a felét minimum számoljuk rá hogy még melegen kell tartanunk a már megdermedt anyagunkat. 1 óra alatt akik készítenek ilyesmit végbevihető a folyamat. Ha kész van a Kálium Perklorátunk  forró vízben feloldjuk és ekkor vegyi úton kell semlegesíteni a maradék klorátot mert kikristályosítani nem lehet belőle. Majd nekiállunk párologtatni a vizet és úgy párologtatjuk hogy minél lassabban visszahűtve 4°C ig egy nagy adag oldat maradjon a tetején ezután harisnyán szűrjük finoman folyó vízben átmossuk ezt még egyszer megismételjük majd  gázon vagy főzőlapon a kristályokat teljesen kiszárrítjuk. A folyamat végén a kész kálium perklorátot sósavval teszteljük semmilyen elszíneződést vagy reakciót nem szabad hogy tapasztaljunk mivel a Kálium Perklorát sósavval semmilyen reakciót nem produkál. A módszer sok energia felhasználással jár elektródakímélő de nagyon kényes. Akik ilyet csináltak én akikről eddig tudok ők ezt bunzenégővel vagy nagy teljesítményű gázzsámolyon csinálták. Egész pontos ők mind alapnak egy SiO2 alapú izzítótégelyt használtak fedőnek majd ezt bunzenégővel vagy gázzsámolyon melegítették. Láttam olyat is hogy egy 1000W os olyan típúsú fűzőlap amin egy nagy vastag izzítószál tekercs van alul és alul a szál és az elektromos eszköz valamint oldalt ki volt bélelve közetgyapottal (enélkül esélytelen) és egy 100ml es izzitótégelyben volt úgy melegítve hogy egy laborálvánnyal meg volt úgy fogva hogy véletlen se érjen az edény alja közvetlen az izzitószálhoz és kb 4 órát vett igénybe a reakció KClO4 esetében. Ezekről tudni kell hogy mindkét esetnél nagyon fontos hogy az otthoni gáztűzhelynél ezek sokkal nagyobb hőmérsékletet képesek produkálni amik már alkalmassá tesszik őket hogy ezekhez az anyagokat megolvasztjuk. Mindkét esetben egyszerre csak kis mennyiségeket lehet készíteni. Az ipar ezt a módszert ilyen formában is használja, házilag sokkal jobban megéri ha a klorátot alakítom át perkloráttá elektrolízissel. Egy ipari szabadalom az US 2733982 A a nátrium perklorátot említi ilyen célra itt a szabadalomban nátrium perklorát esetén egy 400-600 C os tartományt adnak meg és 0,167-8 órán át tartó időtartományt. A módszer azoknak akik kis tételeket szeretnének egyszerre viszonylag teljesen működőképes. Ez a folyamat dolgozik az összes közül a legrosszabb hatásfokkal. Kis tételeket lehet a módszerrel és a befektetett klorát felénél többet nem nagyon lehet kinyerni perklorát formájában. Ehhez se ólomdioxid elektróda se platina nem szükséges csak egy egyszerű nagyon olcsó MMO anód (RuO2, IrO2, illetve RuO2, IrO2, TiO2) alapú. A folyamat folyamán arra nagyon kell ügyelni hogy ezen a hőmérsékleten a perklorátunknak különösebben ártani nem tudunk. A legnagyobb hibát akkor követjük el ha az anyagunkat nem hevítjük elég ideig és nem hagyunk a klorátunknak elég időt hogy megfelelően elbomoljon. Egy 30%-os sóssav teszt minden esetben nagyon hól kimutatja a Kálium Perklorátunk tisztaságát. Ha jól elporítjuk a kálium perklorátunkat ahhoz tömény sóssavat adunk annak hó fehérnek kell maradnia és semmilyen reakciót nem tapasztalhatunk. Abban bármi nemű sárgás elszíneződés klorátot mutat ki. Akinek bármi okból ez a megoldás aktuális csak amit csinált klorátot mindenképp alakítsa perkloráttá és semmiképp se használjon klorátot. Aki egyszer eljutott a kálium klorátig az mindent tegyen meg hogy azt perkloráttá alakítsa vagy inkább mondjon le erről az anyagról. Itt én tapasztalatból mondom ez olyan dolog vagy rendesen megcsinálod a perklorátot vagy lemondasz róla de ha klorátot használsz előbb utóbb a dörzsérzékenységének köszönhetően kezed szemed bánja. Ha gyorsan hatékonyan akarjuk átalakítani elektrolízis nélkül a Kálium Klorátunkat Kálium Perkloráttá akkor inkább érdemes beruházni az iparban is használt US 2853362 A szabadalmi módszert használva hogy átalakítsuk klorátjainkat perkloráttá elektrolízis nélkül. Használhatunk nagyobb tételhez másfajta kerámiákat is amik bírják a hőt. Stabil hőforrás egy kályha a folyamathoz persze itt nem érintkezhet a klorát bármi gyulékonnyal a megreped amiben melegítjük! Ha nem sajnáljuk  kísérletezhetünk kerámia sütőtállal, kerámia serpenyővel vagy fehér bögrével, vastagabb fehér kerámia kapsóval is egy kályhában csak úgy legyen megoldva ha gond van ne érintkezhessen az olvadék a parázzsal persze én nem ajánlom mert ezeket nem erre tervezték! A tuti az ha veszel egy izzítótégelyt fedővel mert erre találták ki. Ha belerakod ezt a tégelyt egy festékesdobozba kerti grillen amin van hőfokmérő garantáltan jól elkészíthető. Ha fűtesz berakhatod kályhába, kazánba két órára távol a parázstól úgy hogy az izzítótégely a festékesdobozban van.

 

A káliumot tisztán kinyerhetjük úgy hogy ha kálium klorátot olvasztunk egy külön edénybe ugyan annyi nátrium kloráttal ezt megcsináljuk. Majd besűrítjük a NaCl, NaClO4 kristályokat tartalmazó oldatot úgy hogy a NaCl nagyrésze kiváljon. Majd a KClO4 től elválasztott KCl oldattal kinyerjük az összes KCl-t KClO4 ként így nem veszik kárba semennyi KCl sem. Házilag ami a folyamathoz garantáltan és stabilan eléri a kellő hőfokot és hosszú időn át az a kályha!

A hőbontásos módszer teljes mértékben alkalmazható nátrium kloráton is NaClO3.A nátrium klorát előállítása ugyan az mint a Nátrium Perkloráté itt a cella üzem idejében van különbség A nátrium klorátig szintén nyugodtan használhatunk MMO anódot. Majd ezt hőbontással szintén tovább alakíthatjuk nátrium perkloráttá amit kálium kloriddal reagáltatva kálium perklorátot és nátrium kloridot kapunk. Nyilván nem olyan hatékony mintha pl egy ólom dioxid anóddal nátrium kloridtól a nátrium perklorátig végig oxidálnánk elektrolízissel.

Nátrium klorát NaClO3 olvadáspontja 248°C

Nátrium klorát NaClO3  forráspontja 300°C (e fölött kezd aktívabban bomlani)

Nátrium Perklorát NaClO4  olvadáspontja 468°C

Nátrium Perklorát NaClO4  forráspont 482°C 

 

Itt a módszer ugyan az csak a hőmérséklet teljesen más itt a nátrium klorát 248°C kezd megolvadni de 300°C-körül indul meg a nátrium klorát bomlása itt is mint az előzőnél pezsegjen az olvadék  de kerüljük hogy aktívan  felforrjon. Ha nem tudjuk elérni a 400°C fokot nem fog működni a folyamat!

 

 A módszer teljesen ugyan az mint az előző még felraktuk és teljesen megszilárdul biztos hogy rá kell számolni az idő felét még elkészült mert ezen a ponton amikor teljesen megszilárdul még rengeteg klorátot tartalmaz. Az előzővel szemben a jóval alacsonyabb olvadáspont az előny. Miután kész van a nátrium perklorátunk kálium klorid segítségével kálium perkloráttá alakítjuk erről részletesen a Kálium Perklorát előállítása direktben Nátrium Perklorát Segítségével résznél írok. Itt a maradék klorát semlegesítését már vegyi úton a kálium perklorátnál végezzük hogy hatékonyan és tisztán visszaforgathassuk ahogyan kezd megolvadni de melléktermékként keletkezett nátrium kloridunkat. Itt a negatívum hogy saját tapasztalat alapján míg a a Nátrium Klorid eljut a Nátrium Klorátig az sokkal több idő mint Kálium esetén. Illetve Kálium esetén ha nincs pH-szabályozás  a kitermelés és az anyagok visszaforgatása rossz hatásfokkal működik. Nátrium esetén meg pH-szabályozás nélkül úgy belassul a folyamat illetve a lúgosodás olyan rossz hatással van az anyagok visszaforgatására hogy PH szabályozás nélkül ebbe már bele sem érdemes fogni. Ha MMO anóddal készítünk Nátrium Klorátot (NaClO3) akkor vennünk kell egy úgynevezett metilink kék nevű anyagot (methyline blue) ez egy kék színű folyadék ezt ott kapunk ahol díszhalaknak árulnak eszközöket gombaölő és fertőtlenítő hatású szer vagy gyógyszertárban is kapni. Ezt a teszt azt mutatja meg mikor kezd megjelenni a perklorát a cellában ez a teszt nagyon érzékeny. Amikor ez megtörténik a Nátrium Klorátunk már stabilan elkészült és az MMO anóddal le kell állítanunk az elektrolízist különben az anódunkat tönkre tesszük. Ezt a tesztet úgy végezzük hogy a cellából egy kis adag oldatot kiveszünk és egy csepp metilinkéket adunk hozzá. Ahogy megjelenik az oldatban oldhatatlan metilinkék kristályok ott az már azt mutatja hogy kezd kialakulni a perklorát ekkor stabilan elkészült a nátrium klorátunk és le kell állítanunk a folyamatot. Ez a tesz egyedül akkor kell ha direkt Nátrium Klorátot készítünk MMO anóddal vagy esetleg először MMO anóddal készítünk nátrium klorátot majd azt másik anóddal tovább alakítjuk nátrium perkloráttá. Ha direktben csinálunk nátrium perklorátot olyan anóddal ami perklorátkészítéshez is alkalmas a teszt teljesen értelmetlen mert ott márt azt kell vizsgálni hogy klorátot milyen mértékben tartalmaz és erre ez a teszt nem alkalmas. Ekkor még egy tesztet végzünk egy kis adag porcukrot keverünk a nátrium kloráthoz ha stabilan lángol már alkalmas tovább alakítani.

 

Kálium Klorát átalakítása Kálium perklorátokká oxidálószereket használva: Kénsav: Akkumlátor savként autósbolt ez 40% os  vagy medencékhez használt Aquasav pH csökkentő 5 liter 15% kénsavként beszerezhető Ólom Nitrát: már írtam róla Üveg forraló edény: vegyészeti üzlet Kálium Hidrogén Karbonát: Borászati szaküzletben savtompítóként tudjuk megvásárolni.

A recept az US 2853362A szabadalom alapján készült amit az ipar is használ Kálium Klorát perkloráttá való átalakításához elektrolízis nélkül. A módszerben az alapanyagok kiválóan visszaforgathatók.

Kálium Klorát átalakítása Kálium Perkloráttá US 2853362A szabadalom alapján:23,9 tömegrész ólom-dioxidot 12,3 tömegrész kálium-klorátot és 5 rész vizet alaposan összekeverünk szobahőmérsékleten, amely után 19,6 tömegrész 100 százalékos kénsavat és 11 tömegrész vizet adunk hozzá. Ezt 100°C on egy órát melegítjük. A reakció végbemenetele után Kálium Perklorátot és ólom szulfátot kapunk vissza amit teljes mértékben vissza tudunk alakítani ólom dioxiddá. A folyamathoz veszünk egy laborokban is használt egyszerű olcsón kapható üveg forraló edényt mivel a kénsav a fémeket értelemszerűen széteszi. A reakció vége után haddjuk kihűlni az oldatot majd hűtőben amennyire lehet csak lehűtjük. Az oldatban vegyesen lesz ólom szulfát és kálium perklorát belekristályosodva. Először jeges vízzel alaposan vegyesen felöntjük hogy az oldatban lévő kénsavtól teljesen kimossuk a vegyes ólom szulfátot és kálium perklorátot hideg vízzel. Ezt pH mérővel ellenőrizzük. Miután kimostuk a kénsavtól az ólom szulfátot a kálium perkloráttól úgy válasszuk el hogy a kálium perklorátot forró vízben feloldjuk. KClO3+PbO2+H2SO4=PbSO4+KClO4+H2O

 

Ólom szulfát visszaalakítása Ólom dioxiddá: 85,7 tömegrész Ólomszulfátot 6,6 tömegrész Nátrium karbonátot és 200 tömegrész vizet összekeverünk. Ezután az ebbe klórgázt vezetünk körülbelül 25 percig ezután visszakapjuk az ólom dioxidunkat. A klórgázos módszert egyszerűen megoldhatjuk sósvíz és MMO anód segítségével. Na2CO3+PbSO4=PbCO3+Na2SO4, Na2CO3+PBCO3+Cl2=PBO2+2NaCl+2CO2

 

Nátrium szulfát készítése: egyszerűen a szódabikarbónát vízben feloldod majd akkumlátor savval reagáltatod és a vizet elpárologtatod

 

Ólom szulfát készítése: A módszer egyszerű ólom nitrátot reagáltatunk nátrium szulfáttal így ólom szulfátot és nátrium nitrátot kapunk. Mível ólom szulfát Kálium hidroxidban vagy tömény kénsavban oldódik így az ólom szulfát az oldatba belekristájosodik. Ezt úgy tisztítjuk meg hogy bő vízben feloldjuk és ülepítjük majd leszűrjük.

 

Ólom bikarbonát készítése: Ecetsavhoz ólmot adsz majd oxigént vezetsz az oldatba többnap de ólom acetátot kapsz. Ezt reagáltatod szódabikarbonával így ólom bikarbonátot kapsz amit PbO2 vé alakítasz a klórgázas módszerrel.

 

Kénsav visszanyerése nátrium szulfátból: A leg hatásosabb mód hogy a nátrium szulfát oldatba klórgázt és kéndioxidot vezetnek így NaCl sóssav és kénsav keletkezik. A sót leszűrik és a sósavat ledesztillálják majd marad a kénsav. A másik módszer hogy tömény sóssavat adnak a nátrium szulfáthoz majd szűrik a kloridot a sóssavat desztillálják marad a kénsav ez nem olyan hatékony mint az első. A harmadik módszer speciális membránnal történő elektrolízis aminél kinyerhető a nátrium hidroxid és a kénsav.

 

Kálium Perklorát előállítása direktben Nátrium Perklorát Segítségével:  Nátrium Klorid NaCl: Hagyományos konyhasó arra ügyeljünk ne jódozott ne tengeri legyen hanem a hagyományos vákumsó  avagy a tiszta konyhasó asztali só az még olcsóbb igaz az nincs megtisztítva de ennek semmi hátránya mert leülepszik úgyis. Ez teljesen tiszta nátrium klorid. Digitális pH mérő: Vegyészeti szaküzlet, borászat, vagy rendelünk pl internetről ez nélkülözhetetlen. Itt nagyon fontos hogy digitális kell mert a sima tesztpapír alkalmatlan ugyan is az klór hatására kifehéredik. Sósav: 30% osat ajánlom ez festékboltban háztartási boltban kapható. Alumínium gyorsforraló: Fontos hogy tiszta alumínium legyen ugyan is nem minden edény alkalmas nátrium perklorát oldatainak forralására bizonyos edényeket egyszerűen szétmar. 18/10 rozsdamentes nemesacélból készült edénnyel az a baj hogy a kloridok erősen támadják ezért aki evvel akar dolgozni alumínium edényre érdemes beruházni. A 18/10 nél gyengébb acélt semmiképp se vegyünk meg ilyen lábas 4000ft felett kezdődik. Ez kellőképp lúg és saválló rozsdásodásmentes. Utóbbiban a sóoldatot nem szabad tárolni hanem üvegbe kell önteni amikor kikristályosítjuk. Főzőpohár: Ezt laboreszköz boltban kapni ebben lehet a nátrium perklorátot hevíteni. Ez könnyen szétdurran vagy megreped túlzott hőtágulás hatására. Ezért  forró oldatba ne öntsünk más oldatot. Illetve oldaton kívül mást ne melegítsünk és semmiképp se hevítsünk vagy olvasszunk szárítsunk benne semmit magasabb hőfokon! Kétlépcsős klorát perklorát átalakítás esetén csak egylépcsős (klorid/perklorát) helyett: Ezt a folyamatot végezhetjük két lépcsőben is ez nem kötelező de annyival jobb hogy amit perkloráthoz használunk elektródát az kevesebb üzemidőt kap.Két lépcsős lépcsőben úgy zajlik hogy először nátrium klorátot készítünk ezt végezhetjük MMO anóddal de amint megjelenik a sejtben a perklorát perkloráthoz  alkalmas elektródára kell váltanunk. A teszt egy érzékeny perklorátteszt úgy hívják metilinkék teszt. Ez úgy zajlik kiveszel a cellából egy kis oldatot ez mindig lúgos legyen savas nem alkalmas behűtöd majd egy csepp metilinkéket raksz bele ha abban oldhatatlan kék kristály jelenik meg azt annyit mutat megjelent a cellában a kezdeti perklorát. Az hogy a perklorátunk mikor van meg és készült el nagy tisztaságban erre ez nem alkalmas ez arra alkalmas hogy megmutassa mikor kezdett kialakulni. Nyilván előbb leállíthatod a sejtet és cserélhetsz elektródát de technikailag a nátrium klorát és az MMO anódnak itt a folyamat legvége. Mint mondtam direktben megcsinálhatod együtemben egy perkloráthoz alkalmas elektródával. Metilinkéket diszhalkereskedésben kapsz vagy gyógyszertárban fertőtlenítő gombaölő hatású szer perklorátkezdeti  kimutatására egy nagyon érzékeny teszt. Ha azt szeretnéd megnézni hogy a nátrium perklorátod mikor készült el stabilan ott a klorátszintet kell vizsgálni ez a teszt erre nem alkalmas. Pár mikronos platina elektróda vagy ólomdioxid esetén sokat dob az élet tartamán ez nem kötelező de érdemes megfontolni.

Nátrium Perszulfát: Na2S2O8 nyák maratóként keresd elektronikai üzletekben.

Nátrium Klorid  NaCl oldhatósága 20°C-on: 1g NaCl 2,8g H2O

Kálium  Klorid  KCl  oldhatósága 20°C-on : 1g KCl  2,9g H2O

Nátrium klorát NaClO3 oldhatósága 20°C-on : 1g Naclo3 1g H2O olvadáspont 248°C forráspont 300°C e fölött bomlik

Nátrium perklorát NaClO4 oldhatósága 20°C-on : 1g NaClO4 0,5g H2O olvadáspont 468°C  forráspont 482°C

Kálium Perklorát KClO4 20°C-on 1g KClO4 59g H2O

Nátrium Perklorát Cella adatok: 1g NaCl+2,8g H2O pH 6-7 Hőmérséklet 20-40°C

Ezek között a paraméterek között kell tartani a cellánkat a folyamat elejétől a végéig. (Az ólom dioxid anódot  ajánlja főleg a szakirodalom méghozzá kiemelt mértékben).

Először is a sejt a szabadba legyen és ne az épületben! Egy nagyobb vödörrel letakarod, lenájlonozod és hosszabb vezetéken az árramforrástól ami az épületben van kivezeted a szabadban lévő sejtig a 6V-os árramot és pár méteres csövön arrébb még a klórgázt elvezeted a sejtől. 1g NaCl nátrium kloridhoz 2,8g vizet mérek majd ezt az elektrolizálló berendezésben 20-40°C  között pH 6-7 közötti tartományban (ez semleges és enyhén savas között van de nem savasabb mint egy szódavíz) ez ennél savasabb semmiképp sem lehet. Adallékként 2g/l nátrium perszulfátot mindenképp kell hogy használjunk a pH érték stabilizálásához és a klór hatékony megkötéséhez az oldatban enélkül bele se fogjál különben a sejted ontja a klórt! A teljes berendezést úgy alakítsuk ki hogy berendezésünket bőven 45°C alatt tartsuk különben a keletkező klórsav nagy mértéken fog bomlani és nem fog a perklorátunk hatékonyan kitermelődni 45°C  felett már a keletkező klórsav erősen bomlik .Illetve beszámol a szakirodalom hogy a hőmérséklet növekedésével a cella hatékonysága csökken, cellafeszültség csökken, anód veszteség növekszik itt főleg a platinát említik. A kelleténél nagyobb áramsűrűség esetén szintén említik hogy árt az elektródának. Tehát a pH értékre és a hőmérsékletre különösen kell hogy ügyeljünk. A pH értéket folyamatosan ellenőriznünk kell és szinten kell tartanunk a folyamat végéig ezt pici sósavval tehetjük meg. A folyamat legelejétől a legvégéig ezen a pH értéken kell tartanunk az oldatot különben nagy mértékben csökkenni fog a cellánk hatékonysága illetve az oldat úgy ellugosodik hogy anélkül ez a dolog gyakorlatilag halva született dolog. A pH érték szabályozásnál és a klórgáz elleni védelemnél a módszerről részletesen írtam. A cellánkat mindig úgy alakitsuk ki hogy inkább lassabb és hűvösebb legyen. A folyamat elejétől a végéig nagyon fontos hogy szinten tartsuk a víz állását ezért márt a folyamat megkezdésekor megjelöljük a víz állását majd ezt a folyamat legvégéig szinten tartjuk. A cella hőmérséklete az elektrolízis intenzitása a folyamat folyamán változni fog a nátrium kloridot és amikor kitermelődik tisztán a klorát ezeknél a pontoknál hajlamos melegedni a cella a folyamat folyamán lesz hogy egészen belassul egy időszakra ez természetes nem kell megijedni. A perklorát sejtünket igyekezzünk hűvösen tartani az előírt hőmérséklet tartományt nem túllépve. Ez durván egy 3 hetes  folyamat. Hogy mikor nagy tisztaságú a perklorátunk azt igazából tapasztalat útján lehet megállapítani.A nátrium klorát vízben nagyon jól oldódik a nátrium perklorát meg még jobban tehát semmilyen kristályosodást nem fogunk tapasztalni. Ha teljesen elkészült a Nátrium Perklorátunk először pár napot hagyjuk ülepedni majd leszűrjük. Ha ez megvan én nem szoktam szárrítgatni. Hanem először semlegesítem a klorátokat. Utána jön a cserereakció. Ezt úgy kell számolni fixen hogy 100g NaCl ből konyhasó 210g NaClO4 lesz. Ebből az adatból kiszámolod a te sejtedre a kapott készterméket. Ezt csak besűríteni érdemes kiszárrítani senkinek sem ajánlom. Ami ilyen anyag oldatának forralására alkalmas az az üveg főzőpohár hőterelő kerámiabetéttel. Rozdamentes acélba ne rakd mert ha savasabb elkezdi oldani. Itt igazából a megfelelő futási idő a lényeg ha elég ideig futtatom azt kell mondjam hogy minimális klorát lesz benne. Ez messze a leg hatékonyabb módszer aki perklorátot szeretne ez a legegyszerűbb leghatékonyabb módszer. Amit befektettél nátrium kloridot indulásnál mire átalakul nátrium perkloráttá súlyban sokkal több nátrium perklorátot fogsz kinyerni mint amennyi kloriddal indítottál. Perklorát készítésnél szinte ezt a módszert használja mindenki. E mögött az eljárás mögött minden más módszer messze lemarad annyira egyszerű és hatékony. Mielőtt leállítom a sejtet két durva klorát tesztet végrehajtok. Kis adag nátrium perklorátot kerámia izzítótégelyben kiszárrítok majd elkezdek hevíteni ha abban olvadásra utaló jelek vannak pl csomósodik az nátrium klorát jelenlétét mutatja ki. Az oldatokat forrón összeöntve a találkozás pillanatában azonnal kálium perklorát kell hogy képződjön. Ezek a kristályoknak joghurtszerűeknek kell lenniük és semmiképp sem csilloghatnak. Ha kicsit később csapódik ki kristály az nem lehet kálium perklorát az csakis kálium klorát lehet. A perklorát készítés egyértelmű jele az ózonszag és hogy a pH érték nagy mértékben stabilizálódik illetve csak egyre erősödő ózonszagot érzel bármiféle klórszag nélkül. Ahogy csökken a klorát az ózonszag egyre csak nőni fog. Illetve a pH szabályozott sejt is nagyon be fog lassulni. Amikor már az összes klorát átalakult perkloráttá akkor az anódon már csak oxigén és ózonfejlesztés folyik tovább és a pH érték csak nagyon lassan csökken. A módszer kulcsfontosságú tényezője a megfelelő futtatási idő és a perkloráttá való átalakulás gyakorlatilag teljesnek mondható. Ami marad klorát benne azt gyakorlatilag jelentéktelen mennyiségben tartalmazza ami könnyen semlegesíthető. Ha nem volt meg netalántán a megfelelő futtatási idő ezt még a nátrium perklorátnál orvosolhatjuk úgy hogy alaposan felhevítjük. Ha jól csináltuk erre semmi szükség. A cserereakciónál nem lehet a klorátot a perkloráttal összetéveszteni. Amikor a forró kálium klorid oldathoz az első csepp nátrium klorátot adom az azonnal kicsapódik fehér kristály formájában. Legrosszabb esetben ha nem csapódik ki ekkor semmi de utólag a forró oldatot visszahűtve csillogó kristályok jelennek meg az nem lehet kálium perklorát csakis kálium klorát. Kálium perklorát esetén a kristályok akár visszahűtöm akár forralva újra kristályosítom az anyagot soha nem hosszúkás üveg szivárványszerű csillogó hanem kavicsszerű és a két anyag kristályosodása teljesen más. Kálium perklorát esetén amikor forralok egy kálium perklorát oldatot hogy visszakristályosítsam az anyagot az oldat tetejéről hullanak vissza ahogy párolog a víz majd lassan az alján gyűlnek össze a kristályok. Ha kevés víz marad és nem melegítem tovább akkor is ugyan így kritályosodik. Kálium klorát esetén az oldat sűrűsödik ilyen esetben de nem fentről lehullva kristályosodik lassan az anyag. Kálium klorát esetén ha egy sűrűforró oldatot hagynék lassan hűlni ott teljesen más szivárványszerű kristályok jelennének meg és a kicsapódó kristályok sem gombócszerűek hanem inkább lapkássak.

Cserebomlás:  A folyamatot gondosan olvasd el mert főzőpoharat,18/10 acéllábast és dunctos üveget is kell használni a folyamat folyamán. Ha rosszul csinálód a főzőpoharat és az acéllábast vagy az alumínium edényt is tönkreteheted! Ha teheted és gyakran készítesz perklorátokat ne rozsdamentes acél  vagy másfajta edényt használj hanem ruházz be egy alumínium edényre. Mivel a kloridok és a letapadt nátrium perklorát a rozsdamentes acélt erősen támadja ha az ráég az aljára és hevíted. Viszont a cserereakció után ha közvetlen semlegesíted a klorátokat nem főzheted a savas kristályokat alumínium edényben. Mivel az alumínium edényben sem savas sem lúgos oldatot nem lehet főzni! Először a nátrium perklorátnál a visszamaradt klorátot kell semlegesíteni. A sejtből kiindulva hogy mennyi NaClO4 készült úgy számold hogy 100g NaCl ből konyhasó 210g NaClO4 lesz. Ezt mérd a te sejtedhez. Felesleges külön kiszárrítani a kész NaClO4 et hogy lemérd! De ha kételkedsz kiszámolhatod és le is mérheted a gyakorlatban de ez felesleges munka! A főzőpohárhoz kell drótháló hőterelő kerámiabetéttel hogy egyenletes legyen a hőelosztás különben megreped a főzőpohár ha erősen hevíted és a főzőlapod hőelosztása nem egyenletes! Ilyet mindig vegyél főzőpohárhoz különben tönkremegy 150x150 mm es ajánlott! Az elektromos főzőlapot burkold be mindig alufóliával hogy a vegyszer arra menjen mindig ne a főzőlapra! Ha nincs ilyened edénybe rakjál homokot szórd vele körbe és homokfürdőben melegítsd mérsékelten hogy ne kaphasson hősokkot az üveg. Lehet befőttes üveget is melegíteni úgy hogy alufóliával körbetekered majd homokkal körbeszórt edényben melegíted de ezt nem tanácsolom. A Nátrium perklorátot a sejtből miután leszűrtem jól besűrítem  vízzel szinte kristályosodísik erősen töményre süríthető. Ha ez megvan azután jön a cserereakció ehhez nagyon tiszta kálium klorid kell. Ha műtrágyából nyerjük ki mindig hagyjuk pár napot ülepedni.100g NaClO4 Nátrium Perkloráthoz mérten 60g KCl-t Kálium Kloridot mérek vagyis 1g NaClO4 hez 0,6g KCl-t mérek. Először 1g NaClO4 0,5g H2O arányban forró vízben már megvan a forró nátrium perklorátom. Ezután 1g KCl 2,9g H2O arányban feloldom forró vízben a kálium kloridom Majd 90°C-fokon hozzáöntöm a Nátrium perklorát oldatom ezután a lehető leglassabban hűtöm vissza szobahőmérsékletre hogy minél nagyobb Kálium Perklorát kristályokat kapjak illetve hogy melegen minél tisztább kristályok képződjenek és nátrium ne csapódjon ki az oldatból. Ha rozsdamentes acéllábasod van és műtrágyából csinálod a KCL-t ülepítés után ne kristályosítsd ki mert nem hevíthető benne a nedves KCl kristály mivel erősen támadja az edényt! Ha ki hűlt szobahőmérsékletre igazából a kálium perklorát fel sem fog nagyon oldódni. Ezután a kristályokat ha lecsöpögtek hideg vízzel felöntöm átkeverem majd leszüröm hogy az oldattól megszabadítsam . Minden 100g KCLO4 re 5-10g borként mérjünk ki. Ha megfelelő ideig van futtatva akkor 5% elég. Ha nem vagy biztos a dolgodban használj 10% ot. Ezt mindig hidegen adjuk az oldathoz! Borként soha ne adjunk meleg vízhez mert SO2 szabadul fel belőle melegítés hatására. Ezután az oldatot sósavval pH 3 alá savanyítom! És 1 órát legalább aktívan forralom. A forralás közben fokozatosan további sósavat adok az oldathoz amíg SO2 szabadítható fel belőle szívószállal és egy fecskendővel, a borként ugyan így oldottan. A bő víz azért fontos mert SO2 fog termelődni. Ennek jól el kell nyelődnie az oldatban. Az oldatot gondosan figyelni kell és ez a folyamat csak a szabadban végezhető!  80°C  ra kiszámolva készítem az alap oldatot 130g/l veszek alapul  ehhez 5% borként mérek sósav hozzá majd ahogy oldódik a KClO4 apránként még adagolom amennyit elbír. Az oldatból kell kiszedni kristályt és sósavval lehet tesztelni, ha nincs reakció akkor rendben van. Úgy kristályosítom hogy dupla adag vízréteg maradjon minimum a tetején. Kihülés után szürröm, hideg vízbe rakva átmosom majd ismét szűröm, ekkor még savas ezért szódabikarbónás majd sima vízben ismét öblítem. Ekkor a kristályok még szennyezettek épp ezért nagyon bő vízbe rakom őket, viszont inentől más forralható roszdamentes acéllábasban. A kálium perklorátot csak nagyon bő vízben lehet feloldani, és csak akkor fog feloldódni amikor a víz más forr ezen ne lepődj meg mert brutálisan rosszul oldható. Majd ezt addig fóralom amíg minimum 2X-3X annyi vízréteg még marad a tetején visszahűtve mint amennyi kristály van az oldatban. Amiben az oldható visszamarad szennyeződés lesz feloldva! A Kálium perklorát oldhatósága 100°C-on 1g KClO4 4,5g H2O erre figyeljünk hogy az oldat ennél jóval hígabb legyen mindig ,szóval ennél jóval több víz kell. Ha ez megvan ismét szűröm majd finoman átöblítem. Ezután még egyszer bő vízben újra kristályosítom úgy hogy megint 2X-3X annyi víz legyen minimum mint kristály. Majd ismét hideg vízzel öblítem az oldattól. Fontos hogy 2X kell átkristályosítani ugyan is az első alkalommal még marad vissza minden esetben szennyeződés. Ha nem akarod elforralni a vizet főzőpohárban csinálhatsz egy tömény oldatot kicsit ráforralsz majd kihűtöd, az oldatot kétszer is felasználhatod ebbe a bő oldatba elég egyszer átkristályosítani. Ezután a kálium perklorát kristályokat gázon teljesen kiszárrítom. Mivel a kristályok szárítása magas hőmérsékleten zajlik itt már üveg főzőpoharat nem használhatok hanem vagy alumínium vagy 18/10 rozsdamentes acéllábast. Ahogy a KClO4 tisztításánál sem az újra kristályosítás folyamán! A kész Kálium Perklorátot először kis elporított adagot sóssavval tesztelem semmilyen elszíneződést vagy reakciót nem szabad hogy tapasztaljak a Kálium Perklorát sósavval nem reagál ezért hó fehérnek kell maradnia az elporított kristályoknak a tesztelés folyamán. Az acéllábast a sótól mindig a folyamat után azonnal mossuk ki. Nagyon fontos ugyan is a só nagyon támadja! Ezért használat után ezektől a soktól ki kell minél hamarabb alaposan mosni! Ezután kis adagot porcukorral tesztelek ennek hófehér lánggal kell elégnie. A folyamat végén kristály tiszta kálium perklorátot fogok kapni. Aki kálium perklorátot szeretne minden módszer előtt messze ezt ajánlom ez az a módszer ami mindenkinek megéri ez az a módszer ami hatékonyan termel egyszerű, nem nyögvenyelős, nagy mennyiségeket kapsz, a leg alacsonyabb veszteséggel dolgozik a kitermelés folyamán. Ez az egyik legelterjettebb legjobb ipari módszer az ipar is meg a sufnis körök is egy az egyben erre esküsznek. Ha az egésszel nem akarsz szenvedni nagy mennyiségeket szeretnél egyszerűen haladósan akkor elektrolízissel csinálsz nátrium perklorátot majd reagáltatod Kálium kloriddal. Ha az a célod hogy te most te nagy mennyiségeket akarsz egyszerűen és haladósan és nem a kémiai része vonz akkor felejts el minden mást mert kifejezetten erre be kell ruháznod. Az iparban és a sufnis körökben is ennél hatékonyabb egyszerűbb módszer amivel nagy mennyiségben lehet kálium perklorátot készíteni kis veszteséggel hatékonyan, szinte mindenki erre esküszik. Igazából annyira szép és hatékony a módszer hogy szinte mindenki ezt használja. A cserereakció után a kapott NaCl-t vissza kell forgatni a folyamatba, kicsi sót kell hozzáoldani a sokadik alkalom után. Viszont mivel a klorid perkloráttal lesz szennyezett ez jobban megviseli az anódot. A leg anódkímélőbb módszer az ha kálium klorátot használsz a perklorát kinyeréséhez, ott forrón kell szűrni a kristályokat mivel ha hűl a klorát is kiválik.

Videó: Kálium perklorát KClO4 előállítása nátrium perklorátból NAClO4 elektrolízissel
A videóban Kálium Perklorátot készítek nagy mennyiségben,egyszerűen és hatékonyan a Nátrium Perklorát Kálium Klorid cserereakció segítségével.

 

Kálium perklorát előállítása ciklikus termelés házilag legolcsóbb/leghatékonyabb/gazdaságos módszer:  A módszer előnye hogy gyorsabb és olcsóbb mint a KCL+NaClO4 módszer, kíméli az elektródát, az elektrolízisnél spórolunk időt, a kezdeti NaCl korlátlanul van visszaforgatva a folyamatba. A módszer a CN102807192A szabadalom alapján készült és én erre esküszöm és ezt használom. Hátránya hogy ehhez platina kell mert az ólomdioxidra a kálium perklorát rátapad, belekristályosodhat ami károsítja, illetve hogy kis adagokban viszont gyakran történik a kitermelés, és türelemjáték az oldás. 1 setnyi KClO3 mat 1 sejtnyi NaClO4 el tusdsz reagáltatni. Itt a NaClO4 el KClO3 mat kell reagáltani. A lényeg itt hogy a NaClO4 oldat hígabb legyen és egyforma hőmérségletű a KClO3 oldattal, 90°C legyen mindkét oldat a KClO3 legyen egyedül telített 513g/l  80°C-on az oldhatósága tehát minden 1g KClO3 mat 2g vízbe oldj. A NaClO4 oldat a sejből kinyert legyen. Ami nagyon fontos hogy a KClO3 mat kell a NaClO4 hez önteni úgy hogy melegítem egy főzőpohárban. Lassan szabad csak önteni és figyelni kell ahogy a KClO4 kiválik. Ha nem válik ki semmi nem abba kell hagyni a további KClO3 adagolását. A reakciónál maradjon inkább többlet NaClO4. Szobahőmérsékletre ki lehet hűteni ha jól csinállod nem lesz tele KClO3 mal. A KClO4 és más káliumvegyületek ebben az oldatban forrón is sokkal rosszabúl oldódnak mint sima vízben. Ezután a kristályokat leszűröm, a NaClO3 mat NaClO4 é alakítom, és az oldatban a kapott kristályokat üveg főzőpohár segítségével megfőzöm hogy a lehető leg klorátmentesebb legyen anélkül hogy más oldatban oldanám. Nem fogod tudni feloldani a NaClO4 sejtoldatban, ne is akard, a kristályok nagyobbak lesznek picivel! Ezután hagyom 1 napot hűlni ezalatt a KClO4 teljesen kicsapódik. Majd szűrés után ezt jég hideg vízbe rakd bele ha kész és alaposan keverd el vele majd szűrd le mert nátriummal erősen szennyezett!  A maradék NaClO3 mat újra felhasználjuk de 45°C nál nem lehet melegebb a sejt mert árt az elektródáknak! A kálium hülés után hatékonyan kicsapódik, az elektrolízist elindítva itt már nem igen fog nagyobb mennyíségű kálium kiválni. Hogy NaClO4 vagy NaClO3 ha kerámia izzítótégelyben melegíted és megolvad az NaClO3, ha nagy tisztaságú NaClO4 azt nem tudod megolvasztani de ehhez a reakcióhoz ennyire nem kell hogy tiszta legyen. Ha forró NaClO4 oldatba belecseppen pár csepp KClO3 oldott kiszedve a kristályok melöl a perklorát azonnal kiválik akkor is ha nagy mennyíségű NaClO4 és NaClO3 keveréke. Ezután a maradék klorát a borkénes sóssavas módszerrel van semlegesítve 5-10% közötti borként használva, ehhez főzés közben arányosan sósavat adva, a KClO4 hez mérten majd kétszeri átkristályosítással tiszta vízben tiszta perklorátot kapunk. A klorát semlegesítéséhez 100g/l KClO4 oldat készítését ajánlom itt 80°C fokon jól felfog oldódni, 1 óra főzés kell neki ehhez a klorátot a sóssavat és borként arányosan adagolom. Amikor kezd az alján kristályosodni sóssavval tesztelem hogy a klorát elbomlott e. Ha sárga nem, ha nincs reakció akkor jó. Ezt úgy kristályosítom hogy 2X annyi víz legyen mint kristály. Vízbe rakva jéhideg vízben öblítem, majd szódabikarbonás vízzel, ismét tiszta vízzel. Ezután tiszta vízben 2X teljesen feloldva újrakristályosítom a KClO4 et bő vízben úgy hogy a kristályokat hideg vízzel is öblítem. A kálium klorát negyed annyi idő alatt elkészíthető mint a nátrium perklorát, és fele annyi idő alatt mint a nátrium klorát ennek az okát abban látom hogy adott elektródánál és tápegységnél nátriumnál fele annyi ampert képes felvenni a sejt a káliummal ellentétben. Az anódot kíméli mivel nagyobb mennyíségű klorid egy perklorát sejtben felgyorsítja a perklorát gyártásra használt anód korrozióját, és fordítva is igaz klorát sejtben a perklorát szintén káros hatással van az anódra mert megsokszorozza az eróziós sebességet. Az átkristályosításból, szűrésekből stármazó más anyaggal nem szennyezett oldatokat érdemes visszaforgatni a sejbe mivel így a gazdaságos. Szűréssel szűrőpapírral, szűrőlappal vagy konyharongyon szűrve eltávolíthato az esetleges oldhatatlan szennyeződés. Ha a NaClO3 mat pótlod azt külön klorát sejtben készítsd el, a perklorát sejthez nagyobb adag kloridot soha ne adj! MMO és PbO2 kombinációhoz használhatjuk a KCl+NaClO4 reakciót és a kapott NaCl-t a megszokott módon először NaClO3 má alakítjuk. MMO anóddal NaClO3 mat gyorsan lehet gyártani. Ennek a módszernek viszont egy hátránya van méghozzá hogy csökkenti az MMO anód életartamát az hogy a NaCl tartalmaz némileg perklorátot de iparilag használják ezt a módszert. Hogy minimális perklorát legyen az oldatba annak 0°C korülire hűtésével segíthetünk a kloridos módszernél, maga a kálium jól kifogja csapni a perklorátot. Itt hogy a NaCl ne szennyeződjön a KClO4 nél semlegesítjük a klorátot. Iparban nem találtam mószert ami nekünk gazdaságos lenne a NaCl ben lévő perklorát teljes semlegesítésére az elektrolízis előtt. És ahogy én olvastam ahol a KCl+NaClO4 módszert használják, de a NaCl vissza van forgatva a folyamatba ott ugymond leírják hogy nem tesz jót ott az esetleges perklorát szennyeződés az elektródának, de ezt elkönyvelik. A NaCl-t kicsit pótolni kell. De ha te tisztán platinával dolgozol akkor a KClO3+NaClO4 lesz a neked megfelelő gyors módszer.

 

 

Kálium perklorát előállítása salétromsavval:   Kénsav: Akkumlátor savként autósbolt 40% os formában vagy medencékhez használt Aquasav pH csökkentő 5 liter 15% kénsavként beszerezhető ezt be kell süríteni 40% osra.

Ez a módszer azoknak való akik kísérleti jelleggel állítottak elő kálium klorátot pl alkalmi grafit elektródával. A befektetett klorátból 30% körüli perklorát nyerhető ki a többiből kálium nitrát lesz. A salétromsavat készíthetjük nitrát segítségével de itt semmilyen olyan nitrátot nem használhatunk ami a későbbiekben rosszul oldódó perklorátot képez. Én elsősorban a kálcium nitrátot ajánlom ez azért jó mert a kálcium perklorát hidroszkopikus, a kálcium nitrát szintén hidroszkopikus 1212 g/L az oldhatósága 20°C fokon, illetve a kálcium szulfát meg rosszul oldódik0,24 g/100ml 20°C on. De szóba jöhet nátrium nitrát vagy kálium nitrát is ezek egyike sem képez kicsapódó egyéb perklorát vegyületet. Először féltömény kénsavval készítek a nitráttal reagáltatva salétromsavat. A salétromsavban véletlen sem maradhat reagálatlan nitrogén dioxid mert ez reagál a klórral és ebben az esetben semennyi perklorát nem fog képződni. Ha ez megtörtént a kálium klorátunkból 100°C-on koncentrált telített oldatot készítünk tehát 1gKCLO3+1,8g salétromsav arányban 100°C-on homokfürdőben melegítve teljesen feloldjuk a kálium klorátunkat és ehhez fokozatosan adjuk hozzá a 40% os féltömény mindenképp nitrogén dioxidtól teljesen mentes salétromsavat. A salétromsav azért jó mert itt nem képződik egy nagy adag klórdioxid ami belerobban a képünkbe más savakkal ellentétben. A reakció teljes képlete: (16)KClO3+(12)HNO3=(4)KClO4+(12)KNO3+(6)Cl2+(6)H2O+(12)O2.A folyamat folyamán inkább kálium nitrát fog képződni mint kálium perklorát. A kapott kálium nitrátot viszont a késöbbiekben újra reagáltathatjuk kénsavval ismét salétromsavat kapva. A folyamatnál ledesztillált salétromsavat ajánlok. Ha tiszta salétromsavval van csinálva az elválasztáshoz leméred a teljes anyagot majd minden 1g hoz 3,2g vizet mérsz ez a KNO3 mat oldva tartja 20°C fokon ez a kálium nitrát telített oldata. Szulfátot lehetőleg ne tartalmazzon mert nehéz elválasztani a perkloráttól! A módszer iszonyatos drága és siralmasan nagy veszteségekkel dolgozik. A lehetséges savak közül viszont még az egyik leg hatékonyabbnak minősül. Igazából az én véleményem hogy kísérleti jelleggel nem érdemes ilyesmibe belefogni hacsak a későbbiekben nem akarod a perklorátot tartósan nagytételbe előállítani. Ez a recept igazából arra való ha valaki csinál egy adag kálium klorátot és semmilyen más módon nem tudja kálium perkloráttá alakítani. Ez a módszer azoknak való akik később normális perklorát sejtet akarnak normális elektródával de kísérletképp egy adag kálium kloráthoz jó adag grafitrudakat szednek szét egy adag kálium klorát előállításához  Ha főzőpoharunk sincs akkor egy fél literes dunctos üveget vastagabban vonjunk be alufóliával majd szórjunk körbe homokkal és úgy melegítsük egy lábasban. Magnézium szulfáttal, kálcium-nitráttal és oxálsavval szükség esetén készíthetünk kénsavat és salétromsavat. 50-60% os salétromsavval ózon jelenlétében ha 15% nyi Ba(ClO3)2 őt bárium klorátot főzünk benne akkor bárium perklorátot kapunk bárium nitráttal. Ha ehhez kénsavat adunk a szinte teljesen oldhatatlan bárium szulfát kicsapódik és a salétromsav perklórsav keveréke marad ami desztillációval könnyen szétválasztható. Vagy szétválasztás nélkül még hatékonyabban lehet vele KClO3 ból KClO4 et készíteni. Bárium klorátot bárium karbonát és sóssav majd elektrólízis, folyamatos pH ellenörzés és bármi más adalék mellőzésével könyen készíthetünk. A BaSO4 visszaalakítható BaCl-é úgy hogy először faszénnel kell keverni a bárium szulfátot, majd mintha szenet készítenénk festékesdobozban tűzben 600°C felett hevíteni. BaS bárium szulfidot kapunk. Ezt sóssavval reagáltatva BaCl keletkezik H2S felszabadulása közben. Fel kell főzni ülepíteni és szűrni, kevés oldatba belekristályosítani majd etanollal mint a denaturát szesz öblíteni és újra felhasználható.

Védőfelszerelések: Klórgáz ellen védő speciális szűrőbetéttel ellátott maszk, zárt védőszeműveg, forralási hevítési munkák csak a szabadban végezhetőek a cellának minden esetben hermetikusan zártnak kell lennie a cella PH szabájozását felnyitását a szabadban védőfelszereléssel szabad végezni.FIGYELEM kis mennyiségben is erősen mérgező egészségkárosító oxidatív gázokról van szó aminek a szembe,légutakba helységbe való bejutását minden eszközzel megkell akadályoznunk ez a klorát/perklorátkészítés legfontosabb szabálya!A második legfontosabb Kálium perklorát esetén minden esetben elkell kis adagot porítani és sósavval tesztelni ha a legkisebb sárgás elszineződést is mutatja finomítani kell a módszert amíg semmilyen elszíneződést nem produkáll.Kloráttal szennyezett termék a fent említett receptekben nem használható!

Kálium perklorát KClO4 előállítása kálium klorátból KClO3 perklórsavval HClO4 ózonnal O3: Ez az eljárás a US 2858188 A szabadalomra épül illetve a „DTIC AD0016814: Research on the Exploration of Methods to Produce Chlorates and Perchlorates by Means Other than Electrolytic" dokumentumban találhatsz róla kimerítőbb magyarázatot illetve egyéb szakirodalmakban US64740346A szabadalom. Az eljáráshoz szükség van egy víztisztításhoz használatos ózon generátorra. Kénsav: Akkumlátor savként autós bolt 40% os vagy medencékhez használt Aquasav pH csökkentő 5 liter 15% kénsavként beszerezhető

A folyamathoz alkalmas savaknak 50% felett kell lenniük a folyamathoz, 50-120°C hőmérséklet tartomány, 80-85°C az ideális a US 2858188 A alapján (sajnos ez NaClO3 ra van tervezve 12-15% ot a savban főzve, mind tudjuk a NaClO4 erősen hidroszkopikus). És amivel megéri dolgozni az a 60% os perklórsav ami jól sűríthető. Maximum 15% KClO3 ra kalkulálnám a klorátot ami egy egy reakció során adható hozzá ezt csak hidegen adható hozzá, vagy ha forrón konentráltan van adva lassan csepegtetve. A folyamathoz nem használhatóak reduktív savak mint a sósav. Alkalmas savak 65% os kénsav H2SO4 (szulfát ion szennyezi a perklorátot ezért nem ajánlják), 60-70% os salétromsav (előnyös) de alacsony a forráspontja és nitráttal lesz szennyezett a késztermék viszont a leg előnyösebb a perklórsav után és hasonlóan hatékony. A DTIC AD0016814 kutatás elektrolízis nélkül az ólomdioxidos és a kénsavas módszert és az ózonos megoldást emelte ki a kutatás vegyi úton  történő perklorát előállítása esetén illetve a hőbontásos módszert. A módszer lényege ha a klorátból felszabaduló klórdioxid ózonnal van kezelve az víz jelenlétében perklórsavat képez. A perklórsav itt korlálanul újrahasznosítható, a késztermék nyeresége és a módszer hatásfoka nagy. Házilag viszont nem ismerek senkit aki kivitelezte. A nekünk elérhető ózon generátorok kapcsán a vízben oldható ózon ózon generátoroknál a töredéke a levegőben mért ózonnak. Az olcsó ózongenerátorok 1g/óra levegőben mért ózon értéke ez vízben mérve ennek a töredéke a negyede alatt bőven, evvel egy kis adag perklorát elkészítése elképesztően hosszú folyamatra kellene számolni ami kis adagnál is napokban mérhető. Egy nagyobb teljesítményű ózon generátor ami házilag elérhető és vízben 10g/óra ózont termel avval lehetne ilyesmivel gondolkodni de ez horror áron van hogy valaki ilyen célra vegyen. A klórdioxid robbanékony gáz ezért az ózonnal arányosan kell reagáltatni. Ha keringtető rendszerben van a folyadék az ózonnal ellenáramban keringtetve különösen hatékony. Keringtető rendszer terén az aljától fölfelé van keringtetve a sav a klórdioxiddal ellentétessen ami felfelé terjed és a folyamatban gyorsan elkell nyelődnie. Ha ez nincs 50% feletti perklórsavon érdemes átbuborékoltatni, vagy ha salétromsavat használsz akkor abban. Egy egyenlet ide kapcsolva hogy nagyjából miről van szó: 2ClO2+2O3+H2O => Cl2O7+H2O+O2 => HClO4+3O2. A perklórsavat 70% alatt kell tartani mert a felett robbanékonnyá válik. A sav a folyamatba visszaforog ezt elvileg néha pótolni kell, hővel, ózonnal kell táplálni a folyamatot, melléktermék és más befektetett vegyszer nincs.

 

Módszerek klorátok megsemmisítéséhez kálium perklorát esetén: A Kálium Perklorát megtisztításának a legfőbb legfontosabb része a klorát semlegesítése erre írok lehetőségeket. Nekem és az iparnak is a választása a pH3 ra savanyított perklorát oldat kálium metabiszulfitos (másnéven borkénes) melegitéses eljárás.Az első receptnél ahol a kálium klorátból készítek perklorátot elektrolízissel részletesen le is írtam. Anélkül tiszta perklorátokat nem fogsz tudni készíteni!

Klorát semlegesítése kálium metabiszulfittal: Kálium metabiszulfit: ezt borkénként kapunk

Először is a perklorátot hideg vízbe rakjuk majd sósavval pH3 alá savasítsuk klorát szennyeződéstől függően adagoljuk hozzá a borként (5-10% között ez nálam elég volt 100g NaClO4 hez 5g borkén minimális klorát szennyeződés semlegesítéséhez) a borkén hozzáadása után ismét ellenőrizzük hogy pH 3 alatt legyen a pH érték és nagyon fontos hogy ezután kezdjük el melegíteni különben idő előtt szabadul fel kéndioxid a borkénből. A sósavat a borkénnel arányosan kell adagolni. Ha már forr további sósavat kell lassan hozzáadni amíg lehet belőle széndioxidot felszabadítani. Teljes reakció 3K2S2O5+H2O+2KClO3=>3K2SO4+3H2SO4+2KCl

Klorát semlegesítése vas II szulfáttal: Vasgálic: mezőgazdasági bolt ez FeSO4 Akkumlátor sav:autósbolt

Itt szintén pH 3 míg kell savanyítanunk az oldatot csak utóbbinál mindenképp kénsavval (akkumlátorsavval) itt a vasgálicot szintén s a szennyeződéshez mérten kell mérni. 6FeSo4+KClO3+3H2SO4=>3 Fe2(SO4)3+KCl+3H2O

Klorát semlegesítése kén dioxiddal: Itt forró vízben feloldjuk a Kálium perklorátunkat majd kéndioxidot buborékoltatunk az oldatba ez az összes klorátot megsemmísiti.Képlete:SO2+H2O=>3H2SO3+CLO3=>Cl2+3SO4

Lehetőségek anódnak elektródához klorátokhoz perklorátokhoz: Az említett elektródák mindegyike igény szerint minden méretben formában kapható. Ezeket mind rendelni lehet a világ minden tájáról olcsó postával. Ezek mind tartós profi elektródák ami mint az iparban mint sufnis körökben használnak.Ha valaki perklorát készítéssel akar foglalkozni egy profi gyári elektródát kell vennie! Ezeket az elektródákat direkt ilyen kémiai oldatokba használják kifejezetten különböző kémiai anyagok elektrolíziséhez és direkt erre a célra gyártott speciális elektródákról van szó. MMO illetve PbO2 anódot ahol medencékkel foglalkoznak, víztisztitás, ahol vegyszereket gyártanak, ahol hypót gyártanak, vegyi üzemekben, laboratóriumban ezeket elektródákat ilyen területen használják különböző oldatok elektrolíziséhez. Aki szeretne ilyen elektródát az gyártótól,forgalmazóktól külföldről tud rendelni. A rendes fémek a platina kivételével mind alkalmatlanok ilyen célra időpazarlás velük próbálkozni különböző bizonyos fémoxidok alkalmasak a feladatra sehol semmilyen dokumentációt nem található róla hogy a platina kivételével más fém alkalmas a feladatra az arany sem alkalmas a feladatra olyan anyagról van szó ami az aranyat is szétmarná elektródaként. Fémoxidok Esetén MMO anódok esetén ezek úgy készülnek hogy a fém oxidokat rá égetik több száz fokon a felvivő anyagra úgy hogy egy sima beton erős bevonatot képezzen rajta. Ólom dioxid esetén elektrokémiai úton viszik fel az elektródára kívülről befelé építve az anódra úgy hogy az ólom dioxid úgynevezett béta állapotban rakódjon le az anódra ami azt jelenti hogy az ólom dioxid kristályok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Alfa állapotban ahol a kristályok nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz olyan jellegű formája az ólom dioxidnak alkalmatlan a feladatra pl amit akkumlátorokban alkalmaznak. 

 

 

-A grafit mint anód: Katódként ezt klorát és perklorátsejbe is gond nélkül használhatod. A legegyszerűbb és legdrágább megoldás 10 es szénpálca alatt nem is érdemes próbálkozni az első használatnál szét fog esni csak klorátkészítésre alkalmas. Sima klorátsejtben használva akármennyit használnál el belőle nem tudnál vele semennyi perklorátot sem készíteni. Azt tudnod kell hogy iparban grafitként nagy tisztaságú magas sürűségű High-Density High-Purity grafitot használnak ez világoszürkébb és drága tömör anyag 1.75 g/cc sürűségű 13-15 mikronos szénrészecskékkel készült. Amit szénpálcaként kapsz és amiket grafitként kapsz amatőrök használnak az puha grafit ehhez képest. Lúgos sejtben KOH, NaOH a keletkező lúg szétmarja ezt az elektródát anódként ezért csak is folyamatos pH szabályozás mellett életképes. Ha napi szinten nem adod hozzá a sóssavat minden más megoldás nem fogja különösebben lassítani a kopást. A klorid koncentrációt 50g/l felett kell tartani ez a másik fontos tényező. A sejt hőmérsékletét 50°C alatt kell tartani. Az áromerősséget 35-45 mA/cm között kell tartani harmadlagos árnyalatnyit javít rajta. Napi minden 1000ml oldatra 10ml sóssavat kell számolnod. Evvel termelni klorátot a platina árát is felülmúlja perkloráthoz képest. Nátrium perszulfát adalék használata erősen ajánlott. Ha nátrium kloridból készíted a klorátot akkor minden 100g NaCl ből  182g NaClO3 lesz. És 1g NaClO3 hoz 0,7g KCl kell. Grafittal és szilíciummal egy féle szabadalmat találtam ami alapján készíthetsz perkorátot US1279593A 1918 as szabadalom. Szénszállal is csak ez a módszer fog működni. Csak membrán sejtben működik nátrium klorátból kiindulva. Egy 400ml es sejtnél 720ml es befőttesüvegben 7db 10 es szénpálcát számolj is aminél darabját ketté kell vágnod hogy a célra elhasznállod. A folyamat legalább 1 hét. A membrán sejtnél egy egyszerű sejt fogsz két kisebb vödröt csövet közé majd olvadórudas ragasztópisztollyal ragasztod és a csőbe szivacsot, más megfelelő ínert anyagot raksz ami elválasztja az oldatokat. 12V alatt nem fog működni mivel amúgy is nagy az oldat ellenállása. Amikor a katód tér erősen lúgos az oldatot kiszeded belőle sósavval reagáltatod és klorátot készítsz belőle majd vissza. A folyamat feltétele hogy az anód tér tele legyen klórsavval és nem keveredhet a két oldat mert nem termelődik különben perklorát lúgos vagy semleges oldatban grafittal és a két oldat a reakció során nem keveredhet. Megjegyezném ha van ózongenerátorod van olyan szabadalom hogy igaz platina elektródánál de nátrium klorátnál membrán sejtnél ózont vezetnek a membrános részhez és úgy készítenek perklórsavat. Fontos dolog hogy stabil nátrium klorát oldat kell hozzá ami savasodás hatására nem juttat ki az oldatból klórt ezért nem lehet sóssavat adagolni hozzá. Mellesleg azért sem lehet mert nem indulna meg a jelenlétében a perklorátképződés. A grafit anódnak erősen savas közegben kell lennie tele klórsavval. Valamint 20°C körül kell lennie az oldatnak. Kinyerni a kálium perklorátot csak úgy tudod hogy az oldatot besűríted majd forrón kálium klorát oldattal összeöntöd és szűröd így csak a perklorát vállik ki. A grafitot egy féle képpen lehet eltávolítani az oldatból, pár nap ülepítés majd szűrés. Ipari termeléshez mivel szabadalomként leírták megemlíteném de nem ismerek senkit aki sikeresen kivitelezte, és mindenhol, mindenki azt mondja hogy grafittal semennyi perklorátot nem lehet termelni hagyományos klorátsejtben. A szabadalom nagyon régi és modern szabadalmakban hasonlót sem említenek, vagy használnak. Ahol a két oldat keveredett egyértelműen kudarc hiába volt savas. Aki kísérletezett vele kimutatta hogy képződik perklorát metilinkék tesztel, beszámolók alapján volt akinél teljes kudarc, volt akinél állítólag siker. Kálium kloriddal nem tudod kinyerni mivel az odat nem fog teljesen átalakulni perkloráttá és ebben biztos vagyok. Aki amatőr és kezdő nincs meg a tudása hogy kivitelezze, aki meg profibb az nem fog evvel kísérletezni ez az igazság profi gyári elektródával megcsinálja. Ha kiszámolod egy ilyen kísérletnél többe jössz ki mint egy MMO anód ára. A hivatalos szabadalom íróján kívül profi szakemberek egybehangzó véleménye hogy grafittal perklorátot készíteni nem lehet. Maga a klorát készítésnél is a 4. futtatásnál már ott vagy egy MMO anód áránál.

-Platina Elektróda: Ez a világ legdrágább féme egy ilyen elektróda több tízezer forintba kerül itt mindig valamilyen alapra viszik fel a platinát. Ennek grammja 2014 es árfolyamon 10.000ft körül mozog. Itt speciális laboratóriumi célra gyártott platináról beszélünk ennek az ékszerplatinához semmi köze az ilyen célra alkalmatlan ilyen elektródát ékszerész nem tud gyártani csakis erre szakosodott cégek. Itt két féle van egy titánalapra felvisznek lehelet vékonyan pár mikron vastagon (2,5-10microm) egy platina réteget ez leggyakrabban rácsos szerkezetű. Ennek a hátránya hogy puhafém és könnyen sérül. Itt egy rendkívül vékony és sérülékeny rétegről beszélünk. Ha ezt válasszuk egy vastagabban burkolt elektródát vegyünk és csak is megbízható gyártótól. Gondosan nézzük mindig meg hogy az adott elektróda hány mikron vastagon burkolt. Interneten vannak olcsó és silány hamisítványok ezért ezt csak is megbízható forrásból szerezzük be. Az első megoldás a leg rosszabb és ezek a 2,5 mikronosan bevont elektródák rövid élettartamúak! A 2,5 mikronosan bevont platináknál sok panaszt halottam az életartam kapcsán. Angolul platinum clad anodes a neve és 50 mikronos platinabevonat alatt véleményem szerint nem is érdemes ilyen elektródát vásárolni. Van olyan hogy réz alapra felvisznek vékonyan niobium réteget majd 50 vagy 100 mikron vastagon burkolják platinával de ez még mindig nem a legjobb megoldás ez megegyezik az ezüstre futtatott platina paramétereivel ami a legjobb megoldás. A Másik fajta az egy vastagabb fajta ebből sokkal kisebbet lehet készíteni ezt ha készítettünk semmiképp se titán alapra vigyük fel hanem szigorúan ezüst alapra mivel az ezüst vezeti a legjobban az elektromosságot (ennél használhatunk nyugodtan 10% irídiummal erősített platinát is) de a legjobb a tiszta platina. Ez utóbbi vastagabb elektródát 0,2mm vékonyan tudják nekünk burkolni a leg vékonyabban. Itt nagyon figyeljünk rá hogy mindkét végét jól lezárják nekünk és az ezüst sehol nem lóghat ki. Ez utóbbi elektróda nagy hátránya hogy kicsi az elektródafelület. Egy 3mm átmérőjű 7 cm hosszú 0,2mm falvastagságú ezüst alapra futatott színtiszta platina hengert ami teljesen körbe van burkolva ez majdnem  megfelel 4 részre vágott szénpálcának ez alatt a méret alatt teljesen alkalmatlan minden platina eszköz klorát és perklorát gyártásra ez a méret épp hogy alkalmas rá de semmiképp sem ideális, sőt a kis elektróda felület kifejezetten rossz hatékonyságot produkál pluszban inkább a keletkező klórt a környezetbe juttatja és nem az oldatban elnyelődve. Ennél kisebb felülettel termelésre gyakorlatilag alkalmatlan. A másik dolog hogy itt nem lehet lehelet vékony fémeket használni és egész kicsike vékonyka elektródákat mert áramot amit átvezetünk rajta hamar akár az első alkalommal tönkreteszi.2010 es árfolyamon amikor 10.000ft volt a platina grammja egy ilyen elektródát 40.000 forintért készítettek volna el. Egy ilyen egészen vastag elektróda gyakorlatilag egy életen át bírja. A titán alapra felvitt pár mikronos elektróda viszont evvel ellentétben sérülékeny, épp ezért nem örökös de jóval hatékonyabb. De a nagy elektródákkal ellentétben a klórgázt erősen a levegőbe juttatja és nagyon lassan termel. Ezt az elektródát úgy lehet leg egyszerűbben az oldatba vezetni hogy egy pezsgős dugóba fúrunk egy lyukat bele az elektróda és szilikonnal leszigeteljük a vezetéknél. Platina esetén a nagyon nagy többség itt inkább a pár mikronosan felvitt platina elektródát választja ára végett illetve az elektróda felültet végett. A sérülékeny fajta kicsit nagyobb felületű elektródát 30.000ft körül már lehet kapni az árban nincs eltérés. Egy egész vastag méreg drága platina elektróda esetén ha arra pl rákötnék 6 voltnál jóval többet 45°C fölött működtetném jól felmelegíteném az elektródát is meg a cellában lévő oldatot is még esetleg elsavasítanám sósavval az oldatot esetleg tisztításnál nem megfelelően tisztítod ott ennyi bőven elég neki hogy pár használattól súlyosan károsodjon a pár mikronos platina esetén akár azonnal tönkre teheti. Árban nézve egy RuO2 IrO2 MMO anódot már ezer forint felett kaphattunk az említett időszakban a leg drágább ólom dioxidos anódot aminek a paramétere 10X10cm (platinából több millió forint lenne) 15 ezer forint volt és másodkézből ami már tett rá hasznot. Gyártónál egy dioxidos illetve az MMO anódok  annyira olcsók hogy kilóra, négyzetméterre, méterre szabják az árukat. Mint minden elektróda és mint minden használati eszköz mivel használjuk dolgozunk vele attól függetlenül hogy mihez használjuk nyilván használódik. Ezen felül akaratlanul is kitehetjük olyan hatásnak ami rövid időn belül súlyosan károsítja az elektródánkat. Az én véleményem hogy a platina nagyon sok szempontból nézve is egy nagyon rossz  választás árban, felületben drasztikusan kedvezőbb megoldások vannak és tartósságban sincs semmi garancia hogy garantáltan tartósabb a többi elektródához képest. Klorátokhoz perklorátokhoz tökéletesen működik amatőr és ipari körökben egyaránt. Pár mikronosan felvitt platinát csak is klorát perklorát átalakításához használjuk! Oka hogy az elektróda túl sérülékeny. A teljes folyamatot azért ne vigyük vele végig mert az életartama így a töredékére csökken. Vastagon 0,2mm burkolt platina esetén kloridtól a perklorátig végig lehet futtatni a folyamatot és más elektróda használata teljesen felesleges. Platina paraméterek: Minimális elektróda 3mmx70mm ezüst rúd 0,2mm (200 mikron) tiszta platina bevonattal a rúd teljes felületén mindkét végén platinával bevonva  Ezüst tömege: körülbelül 5,18 gramm Platina tömege: körülbelül 3,05 gramm 6V 4A tápegység kell hozzá mint az akkumlátor töltő, általánosságban 1 Ampert vesz fel ebből a sejt ténylegesen 1,5A től 0,5A ig csöken a termelés során. Ezt lásd a 700ml es sejtnél képen a grafit elektróda mellett több mint 10 éve nekem kifogástalanul működik. Maximális elektróda méret: 5mmx70mm ezüst rúd 0,2mm (200 mikron) tiszta platina bevonattal a rúd teljes felületén mindkét végén platinával bevonva  Ezüst tömege: körülbelül 14,4 gramm Platina tömege: körülbelül 4,94 gramm szinte még egyszer olyan drága mint az első, enél nagyobb elektródát nem érdemes venni. A termelés sebességén is ez látványosan érződni fog. 6V 8A tápegység kell a nagyobb méretű platinához mint az akkumlátor töltő, általánosságban 3 Ampert vesz fel ebből a sejt ténylegesen az elején ennél több később csökken. Ez utóbbi a legjobb elektróda amit vehetsz és egy életre kiszolgáll.

Kép Titán alapra felvitt platina anód Nagyításhoz klikk a képre

Kép ezüst alapra vastagon burkolt kicsi platina elektróda Nagyításhoz klikk a képre

 

Kép 3mm vastag 70mm hosszú 0,2mm (200 mikron) vastagon ezüst alapra burkolt (vasalt) tiszta platina anód amit a platina teljesen bevon nincs szabad ezüst rész. 6V 4-6A 6A maximális áramerősséghez, 400ml-1,5 literes sejtig. Ez egy életre kiszolgál a legjobb beruházás. 6V 4-6A autó akkumulátor töltő kiváló hozzá. 0,5 literes üveg évi  átlagos 1-2kg KClO4 szükséglethez tökéletes. Nagyításhoz klikk a képre.

-Ólom dioxid PbO2 bevonatú anódok: Ezeket az anódokat leg gyakrabban előbevonatot tartalmazó titán alapra viszik fel a második leggyakoribb a grafit alap perklorátokhoz egyaránt iparban is és sufnis körökben is nagyon jó választás. Klorátokhoz ne használjuk mivel az életartamát a töredékére csökkenti. Csak is kloráttól a perklorátig történő elektrolízishez. Olcsón kapható minden méretben és formában. Ez a fajta anód házilag is előállítható az ólom nitrátos réz nitrátos hivatalos szabadalmaztatott eljárások valamelyikével. Csak erős béta formában működik az ólomdioxid réteg ahol a kristály szerkezet szorosan tapad aminek elkészítése házilag nagyon bonyolult lenne. Ez az eljárás jól bevált sufnis körökben és több dokumentáció olvasható sufnis körökben a házi anódról is hogy az is jól működik az adott eljárással. Természetesen a házi gyártásáról mindenkit lebeszélnék mert nehéz, felszerelést igényel ami ilyen anódok árának a többszöröse, és mérgező anyagokat kíván az előállítása és komoly tapasztalatot. Házilag akik szaktudással is készítették a többség nem tudott elég stabil ólomdioxid bevonatot készíteni a gyárihoz képest és a gyárihoz képest gyorsan szétestek ezek az elektródák főleg olyan esetben amikor 45°C feletti oldatban akarták használni vagy akkora áramot használtak házilag hogy a sejt még külső hűtést is igényelt olyan sejteknél ami klorátnál fel tudott melegedni 70-80°C fokra majd evvel a teljesítménnyel akartak perklorátot gyártani. Klorátnál se akarj ilyen teljesítményű sejtet kialakítani mert nem feltétele a kloridból a kloráttá alakulásnak sem semmilyen hőfok! Szobahőmérsékleten is végbemegy minden folyamat. Tapasztalat után megoldották profin elkészíthető házilag de ez nehéz és precíz beállításokat drága bonyolult felszerelést igényel maga akkora munka profin elkészíteni mint magát a perklorátkészítést kitanulni. Természetesen sufnis körökben is ezt az elektródát gyári formában veszi meg gyakorlatilag mindenki. Az ólomdioxid anód nem örökös lassan kopik viszont több használatot kibír nem örökös de bírja a termelést. Perklorát sejtben nem tolerálja jól ha sóssav van hozzáadva és vele túlzottan elsavasítva pH 5 körülire ne menjünk és a túl lúgos közeget sem pH 11 től elkezd feloldódni. Sóssavtól barnás elszíneződésű lesz az oldat ha erősen sikerül vele elsavasítani lúgtól meg szemcsésen kopik. Mielőtt PbO2 re váltanál MMO anóddal a pH értéket próbáld úgy beszabályozni hogy a sóssavat aránylag jól elbontsa és ne legyen túl lúgos és ezután válts PbO2 re valamint pH 7.0 közelében maradj ami szinte lehetetlen mert a pH mérő megbolondul az ózonos oldatban. pH 6.5 és 7.0 körülire kell beállítani az oldatot és rendben lesz amikor már érzed az ózont. Perklorát sejtben megindul egy olyan folyamat hogy a sejt futtatása során más napra erős savasodást mutat a pH mérő ha savasabb oldatot készítünk pH 6.5 alatt akár lemegy pH 3 alá vagy mínuszos pH-t eredményez ezt orvosolni kell minimális szodabikarbonával. Ez akkor okoz gondot az elektródának ha az oldatnál pH 6 alá savasítottuk sóssavval.  Az elején ennek ellenkezője történik más napra akár pH 9 fölé megy a pH ami szintén messze esik az egészséges pH 6-7 tartománytól. Ha kicsit túl savasítod vagy lúgosítod kerülni kell hogy a sejt klorid szintjét megnöveld az által hogy a szódabikarbonát és a sóssavat kombinálod ez nagyon errozív tud lenni. Ha pH 7 hez minél közelebb körülire hozod ki az oldatot nem lép fel olyan elsavasodás ami komolyabb problémát okozhat és elég csak sósavval szabályozni én ezt szoktam csinálni és így a leg kisebb az anódot érő káros hatás! Amikor erős ózonszag érezhető és a pH mérő is 1 nap futtatás után savasodás jeleit mutatja vagy azt hogy nem lúgosodik tovább az oldat semmilyen pH szabályozást savval nem szabad ekkor már végezni! pH 6-7 egy perklorát sejt optimális pH ja 20-45°C futtatási hömérséklet tartományban. Hogy az oldat barnás lesz, vagy tiszta marad de az anódról szemcsék válnak le ez természetes és elkerülhetetlen. Lúgban jobban oldódik az elektróda mint savban. A hozzáadott klorid barnás elszineződést okozhat ez elkerülhetetlen. A kénsav sem megoldás a perklórsav lenne az egyetlen sav ami ezt a jelentéktelen kellemetlenséget javítaná. Önmagában a sóssav ha pH 6.5-7 között stabilan beállítjuk nincs olyan mennyiség felhasználva hogy érdemben ártson az elektródának és ha nem használnál sóssavat hanem perklórsavval szabályoznál ami az egyetlen legjobb mód lenne sem tudnád elkerülni hogy az anódot káros hatások érjék. A szakirodalom a lúgra sokkal jobban figyelmeztet mint a savas közegre. A sóssav támadja barnás elszíneződést okoz de a lúgos oldat pH 11 től viszont feloldja a szakirodalom szerint és sokkal jobban oldható az elektróda lúgban mint savakban. Vedd figyelembe azt is hogy az elektródából más dolgok is ki fognak oldódni csapódni. Ha precízen szabályoztad a pH értéket és 45°C fölé nem mész a megfelelő paraméterek körül fut az elektróda. A kritikus ponton a sósav stabilizálja úgy az oldatot hogy további sav vagy pH szabályozás nem kell ennek viszont feltétele hogy picivel pH 7 alá menj de pH 6.5 fölött maradj. Használhatsz másod tesztként lakmuszpapírt úgy hogy az oldat egy kis részét felforralod majd kis vízzel higítod. A perklórsav erősebb sav mint a sóssav vagy a klórsav ott van az ózon is az hogy megbolondul a pH mérő savasabb értéket látsz amikor már erősen ózon érződik bármi klór nélkül ezen ne lepődj meg. Extrém savas vagy lúgos az oldat ne legyen. Vagyis lesz minden képp de ezt minél hamarabb kompenzáld ez a lényeg! Az ólomdioxid anód nagyon sok használatot ki fog bírni és tartós viszont lassan kopni fog. Főleg a folyamat vége felé amikor már minimális klorát van és csak szinte ózont termel a rendszer ez a jelenség akkor ugrik meg igazán, lúgosabb oldatban mérsékeltebben, erősen savasban ami már minúszos pH -1 vagy pH 3 alatt erősebben de azon nem lehet segíteni hogy ne legyen errozív hatás minden féle képpen. Egy perklorát sejt pH ja 6-7 közötti. Darabokban málnak le kis szemcsék minimálisan amikor elkészült teljesen a perklorát. 50°C alatt kell az oldatot tartani különben nagyon erős kopás lép fel erre nagyon érzékeny. Ezt a hőfok alatti tartományt külső hűtés nélkül kell hogy tartsa a sejt ez nagyon fontos! Gyárilag a vastagon burkolt platina után ennél nem találtak jobbat a minimum 50 mikron vastagon burkolt platina után ez gyakorlatilag az egyetlen kivitelezhető lehetőség. Kálium dikromát adalékot ólomdioxid anódhoz nem szabad használni. 

 

 

Kép Titán alapra felvitt ólom dioxid anód Nagyításhoz klikk a képre

-MMO vegyes fémoxid bevonatú anódok: Ezekből több fajta létezik amik Klorát gyártásra alkalmasak azok a Ruo2,Iro2, alapú illetve a RuO2,Iro2,TiO2 ötvözetű anódok. De nagyon fontos hogy mind Ruténium oxid RuO2 alapú. Ezeknél a gyártó fel is tünteti mihez alkalmas. Ez az egyik leg népszerűbb elektróda sufnis körökben és egyben a leg újabb és leg modernebb elektróda amit az ipar is használ klorátok előállítására. Ezeket az elektródákat fillérekért árulják és ebből töménytelen választék van. Ezeket gyakran használják hypo gyártáshoz (sósvíz elektrolízise),medencék fertőtlenítéséhez,Chlorinátorokhoz,víztistitásban,.Perklorátokhoz elektrolízissel átalakítani a klorátot ezzel az elektróda erre nem alkalmas a szabadalmak sufnis körökben  szakirodalomban egyértelműen kimondják hogy csak klorátok készítéséhez alkalmas mivel a perklorát sokkal erózívabb és ez már károsítaná ezt  a típusú elektródát. De kálium klorát készítéshez olcsó és tökéletes és tartós választás. Az evvel készült Kálium Klorátot más módszerrel hatékonyan tovább lehet alakítani kálium perkloráttá. Ha kálium klorát készítésről van szó ez félelmetesen elterjedt és bevált anód. Sufnis körökben félelmetesen sokan használják és iparban is nagyon elterjedt anód. Klorátok készítéséhez szinte a túlnyomó többség ezt használja amatőr körökben, az iparban is nagyon elterjedt ilyen célra klorát gyártásban nagyon sok féle szabadalom említi egy nagyon jól bevált, olcsó és tartós modern anód ilyen célra.

Kép Titán alapra felvitt MMO anód Nagyításhoz klikk a képre

Házilag készített alternatív anódok Klorátokhoz Perklorátokhoz: A következő anódok házilag tesztelt iparban is régen használt vagy erre a célra szabadalmaztatott anódok amiről képek és aránylag olyan részletességű leírás készült ami igazolja hogy az anód kibírt huzamosabb használatot Klorát sejtekben.Itt először is felhívnám a figyelmet hogy ha nem találsz részletes dokumentációt az anódról annak klorát perklorát sejtben tesztelt pontos tartósságáról bele se fogjál. Alternatív anódoknál ami nincs részletesen dokumentálva hogy pontosan hogy készült klorát perklorát cellában annak pontos élettartalma az mind hülyeség. Alternatívák esetén  bátran kijelenthetem hogy csak azok az anódok működnek amik egy szabadalmi eljárás alapján készülnek és amiről nincs részletes dokumentáció hogy az egy klorát, perkorát sejtben pontosan meddig bírja hogyan készült én állítom hogy mind hülyeség. Az alternatív anód alatt azt értem hogy ezt ma már nem használják egy PBO2,Platina,MMO anódhoz képest korszerűtlenek és élettartamuk a mai korszerű elektródáknak a töredéke. Egy mangán dioxid vagy magnetit anódot ma már nem véletlen hogy nem használ az ipar.

Tiszta szilícium: Erről bővebben a DTIC_AD0041818 és DTIC_AD0015958, dokumentumokban olvasni. Klórát és perklorát készítéshez egyaránt alkalmas. A klorát és perklorát sejtekben nagyon lassan kopik az elbeszélések alapján. A US 2872405 A szabadalom szerint ipari alkalmazásban alkalmatlan és itt arra hivatkoznak hogy idővel a sejtben a cellafeszültség megugrik felmelegszik az anód meg a cellafeszültséggel kapcsolatos hasonló problémákról számolnak be. Amatőr körben azt olvastam hogy kipróbálták és biztos működik. A szilícium és szilícium karbid SiC ötvözeteit is írja a dokumentum hogy működnek. Működő amatőr cellát még nem láttam ilyen anóddal tehát mindenképp csak alternatívaként említeném meg. Azt viszont megemlíteném hogy több szabadalom is említi mint alkalmas anódot. Sufnis körökben alig lehet róla információt találni. Amit itt külön kiemelnék hogy perklorátos anódként említi több hivatalos dokumentáció.

szénszálas karbon rúd (glassy carbon): A szénszál merőben különbözik a grafittól  míg a grafit szürke puha könnyen törhető addig a szénszál fekete, kemény, fényes, és nem hagy nyomot ha papíron végig húzzuk ez körülbelül 10X ellenállóbb a grafitnál jó elektromos vezető. Sok féle kivitelben kapható lap, rúd, cső. A dokumentációt amit találtam a grafithoz képes annyira lassabban kopik hogy alkalmas anódként klorátok perklorátok előállítására. Ez azt jelenti hogy egy alkalmat garantáltan hatékonyan kibír. Egy magnetit vagy egy mangán dioxid elektróda nyilván ennél drasztikusan tartósabb.

Kép szénszálas rúd Nagyításhoz klikk a képre

Magnetit anód Fe3O4:Ezzel perklorátokat nem lehet készíteni csak is klorátokat. Perklorát készítésre teljesen alkalmatlan az ipar régen használta Klorátok előállítására. Azért nem alkalmas perklorát készítéshez csakis klorátokhoz mert az anódot egyszerűen szétenné ha valamilyen klorát elektrolíziséhez használnám perklorát tovább alakítása céljából. A magnetit olvadáspontja 1597°C.Az eróziós sebessége gyors és a hatásfoka alacsony. Magnetit olvasztásával ellehet készíteni magnetitet keramikusnál lehet kapni ezt készítettni nem éri meg csak is ha magad készíted. Ezt egyedül csak azoknak ajánlom akiknek van eszköze ilyen elektróda öntésére készítésére és maguknak megtudják csinálni. A leírások alapján egy ilyen anód több hónapig bírja ez tipikusan olyan anód amit gyárilag megvenni nem érdemes de készíteni igen. Ezt elsősorban egy jól vezető fém alapra érdemes felvinni.

Mangán dioxod Mno2 Anód: Mangán dioxid: Ez egy olcsó alapanyag egy kilót mangán dioxidot fillérekért árulnak ezt nyilván rendelni lehet. Mangán karbonát :keramikus ez drága és kevésbé éri meg Oxálsav: Méhészet szintén olcsó alapanyag Salétromsav: készítesz vagy veszel Titán rúd, lap: veszel vagy rendelsz rozsdamentes keményacél szintén kiváló a feladatra. Sósav: 30%-os festékbolt háztartási bolt Kénsav: akkumlátor savként autósbolt.

Ez a fajta anód szintén egy tartós anód Klorátok készítéséhez hónapokon át bírja egy ilyen anóddal rengeteg klorátot lehet gyártani. A hatásfoka nagyon magas a platinánál is magasabb átalakítás szempontjából. Perklorát készítésre a tanulmányok kimutatták hogy sajnos nem alkalmas és egy perklorát sejtben gyorsan szétesik. Viszont egy nagyon jó házi alternatíva MMO anódra. Ehhez az alapanyagok nagyon olcsók nagy mennyiségben kaphatóak ami rengeteg elektródához elég amik nagyon jól bírják és készítése nagyon egyszerű. Az (Pontosabban az US 4072586 szabadalommal erősített anódok) keress rá szabadalommal erősített változatai különösen ajánlottak.

Készítése: 1g oxálsavhoz 3,4 gramm vizet mérek (1,45g oxálsav kb 1gramm mangnán dioxid  mangán karbonátra alakításához elég) ehhez finoman hozzáadoma mangán dioxidot ekkor heves pezsgés kíséretében tiszta Mangán karbonátot kapok Képlet MNO2+C2O4H2=>MNCO3+CO2+H2O.Ha ezzel megvagyok ezután a mangán karbonátot salétromsavval reagáltatom és így mangán nitrátot kapok. A mangén nitrát olvadáspontja 37°C forráspontja 100°C és nagyon jól oldódik vízben és alkoholban.Ha ezzel megvagyok először szobahőmérsékleten nagy felületen kiterítve hagyom hogy amennyire csak lehet a víz párologjon el majd 50°C-nál nem melegebb sütőben szép lassan teljesen kiszárrítom. Ezután jön a mangán nitrát oldat készítése amivel bevonom az anódom ez úgy készül hogy csapvízben feloldok 50g/l mangán nitrátot majd 10térfogat ilyen oldathoz 1 térfogat denatúrált szeszt adok lásd (US 4072586 A szabadalomban).Ehhez pár csepp salétromsavat adok az oldatot salétromsavval finoman meg kell savanyítani. Ennél a folyamatnál mindig híg oldatot kell használni!Ha ez megvan fogom a titán lemezemet rudamat alkohollal zsíroldóval alaposan letisztítom majd ezután finom csiszolópapírral le dörzsölöm hogy lejöjjön róla a védőoxidréteg a bevonandó felületet 30 percre forró elektromos főzőlapon felmelegített sósavba rakom ezt mindig a szabadban végezzük hogy egy bevonásra alkalmas aktivált fémfelületet kapjak. Ezután egy üveg nem folyó vízben le öblítem a sósavtól és egy keményebb fajta nem hámló papírral teljesen szárazra törlöm. Ezután fogom a feloldott Mangán nitrátot és egy ecsettel vékonyan felviszem az anódra majd maximum 380°C körülire hevítem de semmiképp sem 400°C főlé mer ott már káros Mn3O4 képződik ezután 10 percet hagyom hogy rásüljön hengeres elektróda esetén ezt hőlégfúvóval  lemez esetén egyszerűen egy elektromos főzőlapot lefóliázok és azzal égetem rá a mangán nitrátot. Ha ezzel meg vagyok az elektródát hideg vízben lehűtöm kicsit ismét megmelegítem csak hogy megszáradjon majd egy keményebb papírral erőteljesen meg dörzsölőm hogy azon se pormaradvány se semmilyen esetleg leválni akaró anyag ne maradhasson. Ezután ecsettel ismét felviszem teljesen hideg száraz és tiszta állapotban vékonyan az alkoholos mangán nitrát oldatot és ismétlem a műveletet. Összesen ezt a műveletet 20X ismétlem meg az utolsó alkalommal 1 órát sütöm szintén 380°C fokon. Ha ezzel is megvagyok készítek egy 10% os kénsavoldatot és először 1,5-3V 1A árammal anódként használom ekkor idővel a kénsavoldat elszíneződik lilára nem kell megijedni ekkor csak a az anódban lévő át nem alakult mangán fog kioldódni ez a folyamat semmilyen módon nem károsítja a mangán dioxid réteget. Ha rendesen kioldotta belőle ezután az elektródát katódként használom itt a kioldódott dioxidra át nem mangán mangán dioxidként fog lerakódni. Ha ezzel is megvagyok sósvízbe rakom anódként és az összes át nem alakult mangántól anódként megtisztítom hogy később a klorát sejtemet ne szennyezze és kristály tiszta maradjon az oldat.Itt egy kegyetlenűl erős mangán dioxid bevonatot kapunk. Természetesen ez egy alap mangán dioxid bevonat készíthetünk az US 4072586 szabadalom alapján ennél sokkal erősebb erősített bevonatokat is hasonlóan elegyítve egyéb nitrátokkal mint pl  80% Mangán dioxid +15% Ón oxid+5% bizumit trioxid alapú erősített összetételű mangán dioxid anód.

Kép Házilag készített mangán dioxid anód Nagyításhoz klikk a képre

GSLD Ólom dioxid Anód készítése Perklorátokhoz: A következőkben a gyárilag szabadalmaztatott Grafit hordozóra felvitt ólom dioxid anód készítését fogom elmondani házi eszközökkel. A probléma evvel hogy az oldat az ólomdioxid rétegein átszivárog így az elekróda gyorsan szétesik. Házi körökben nem igazán vált be. Írják hogy akik csinálták katasztrofális eredményeket kaptak. Amiről tudok hogy házilag működik az az előbevonattal kezelt titán alapra felvitt ólom dioxid. Klorát sejtben aránylag bírja, a perklorátsejtben esik jobban szét. Iparilag is írják hogy jóval rövidebb élet tartamú anód. Viszont iparilag 1 éves futtatási intervallumot adnak meg GSLD anódokhoz. 1.75 g/cc nagy sürűségű 13-15mikronos grafittal lenne érdemes épp ezért itt próbálkozni hogy bírja. Ez egy kemény ólom dioxid réteget képez a grafit köré mérgező anyagokat igényel az elkészítése és speciális eszközöket. Elkészítését csak azoknak ajánlom akik mindenáron maguk akarják elkészíteni a PbO2 Elektródát. Külföldi gyártóktól forgalmazoktól megvenni sokkal egyszerűbb az elektródát a világ minden tájáról olcsó postával olcsón leszállítják gyártóktól  ezt az elektródát ezért előre leszögezném hogy igazából különösebben nem éri meg ha mi magunk készítjük. Ez nem alternatíva ez a hivatalos gyári módszer átírva házi megoldásra. állítható adapter 1Amperes: 1,5 Volt mindenképp benne a többi itt nem lényeges ez elektronikai szakütlet. Ólom: Tisztán 2kg-os tömbként beszerezhető búvárkodáshoz használják. Vörösréz: Nézz körbe milliom formában van de legjobb ha veszel tömör rézrudakat. Grafit elektróda: hegesztő elektróda 10 es szénpálca néven beszerezhető Hegesztés technikai szaküzlet (2 részre vágom) ez vékony rézzel van bevonva de Bellül tiszta grafit, ez egy 10mm vastag fél 30cm hosszú rúd erről a rezet egyszerűen késsel le lehet hámozni, poliszorbát 20, vagy pedig Triton X 100, vagy CetylTrimethylAmmonium Bromide (CTAB), : Ez egy fontos  felületaktív anyag a jó minőségű elektródához nélkülözhetetlen elősegíti hogy ne legyenek az elektróda felületén tartós Hidrogén buborékok és elősegíti az egyenletes ólomdioxid bevonat képződését. Salétromsav: Tömény 60% feletti kell veszed vagy magad készíted. Szabályozható főzőlap: Elektronikai üzlet. Nátrium hidrogén karbonát: Élelmiszerbolt szalakákliként kapható minden kiszerelésben Forgó motor (csak hengeres elektróda esetén): Ez gyors és aktív forgású legyen, a célja kettős lerázza a keletkező gázbuborékokat és biztosítja az egyenletes ólom dioxid bevonatot. Vibra motor (nem hengeres elektróda esetén): Ennek a készítése egyszerű kell egy  gyors kismotor aminek a végére egy kis súlyt rakunk valamelyik oldalára. 

 

Összemérés Béta bevonathoz:

Ólom Nitrát  PbNO3 375g/l
Réz Nitrát    CuNO3   14g/l  
Poliszorbát 20 vagy  triton x 100 0.5g/l
Salátromsav 5g/l
pH salétromsavval szabályozott: pH 1,5-6,0
Anód  áramsűrűség: 10-től 100 mA /cm2 1.46V szükséges a dioxidréteg kialakulásához
Áram maximum 2,2V 0,4A

 

A grafitot felhasználás előtt egy hétre beszokták áztatni oldószerben oldott lenolajjal hogy a pórusai kitöltse majd teljesen megszárítják. Először a tiszta grafit elektródát elő kell kezelni először alaposan zsíroldó szerrel megmossuk és szárazra töröljük. Ha lehet, ne kézi mosogatószert használjunk mivel kéz lágyítót tartalmaz hanem vagy gépi zsíroldót vagy egyéb más zsíroldót. Ezután Acetonnal vagy denaturált szesszel alaposan áttörölgetjük az elektróda felületét.KOH vagy NaOH oldatban anóként kicsit anódként meg van maratva hogy megfelelően tapadjon a PbO2 bevonat. Ez a felületkezelés létfontosságú hogy az elektródán stabilan feltapadjon az ólom dioxid réteg és a hidrogén se  tapadjon meg rajta. Elkészítjük az ólom nitrát oldatot 375g/l arányban majd a Réz nitrátot 14g/l  arányban hozzáadjuk illetve a felületaktív anyagot 0,5g/l arányban majd az oldathoz salétromsavat adok az oldatnak pH 1,5-6 tartományban kell lennie pH 5 öt tanácsolok úgyis savasodik a folyamat folyamán. A felületaktív anyag lehet poliszorbát 20 vagy triton x 100.A felületaktív anyag nélkülözhetetlen a megfelelő ólomdioxid bevonathoz. Az oldatot folyamatosan 70-90°C fok között kell tartanunk a folyamat folyamán ez alá nem mehet. Az anódnak (+) réz elektródát használok. A katód (-) Grafit elektróda ezen fog keletkezni az ólomdioxid bevonat. A megfelelő kemény ólomdioxid réteg eléréséhez nagyon alacsony áramot vezetünk át rajta 2.2 V és 0.4 A körüli maximális áramról van szó. Én  1,5 voltot ajánlok. Minél alacsonyabb áramot használunk annál erősebb lesz a bevonat. Túl nagy áram esetén már nem béta hanem alfa ólomdioxid  lerakódás történne ami ilyen célra alkalmatlan. A grafit elektróda felületén minden eszközzel meg kell akadályoznunk hogy apró hidrogénbuborékok megmaradjanak a felületén ugyan is ott azon a részen nem fog ólom dioxid bevonat képződni és mikro kráterek képződnének. A grafit elektródánkat egy aktívan forgó vagy ha más elektróda ami nem hengeres akkor (vibra motoral) folyamatosan erős forgásban vagy (enyhe rezgésben) tartjuk hogy megszabadítsuk a hidrogén buborékoktól így ne keletkezzenek rajta mikro kráterek. A mikro buborékok megtapadását az elektródán minden eszközzel meg kell akadályozni mert ahol ott a hidrogénbuborék ott nem tud PbO2 bevonat képződni. A folyamatnál több órás a reakció ez akár elérheti a 35 órát is és a folyamat során salétromsav képződik ez 5g/l. Az oldatnak minden esetben savasnak kell lennie ez 5-10g/l salétromsav határt jelent. A savképződést szigorúan ólom karbonáttal tarthatjuk kordában. A megfelelő ólomdioxid bevonat eléréséhez nélkülözhetetlen a megfelelő 70-90°C hőfok, a megfelelő pH, az alacsony áramerősség, az anódon hogy megakadályozzuk minimum (vibrációval) a hidrogénbuborékok megtapadását. Ha jól csináljuk a grafit felületén egy nagyon erős szín tiszta ólom dioxid PbO2 réteg fog keletkezni. Egy ilyen elektródát minimum 5mm vastagon kell körbe burkolnunk hogy minél nehezebben szivárogjon a grafithoz az oldat. 10mm es grafit rúd alatt nem érdemes próbálkozni. Ha kész van egy hétre áztasd be kevés oldószerbe oldott lenolajba majd teljesen szárítsad meg.

 

TSLD Titán alapra felvitt ólom dioxid készítése: Házilag ami tartósan működik és a legjobban bevált az az előbevonattal kezelt titán alapra felvitt ólom dioxid anód. A titán lemezre lyukakat fúrnak fúróval majd lecsiszolják hogy ne legyen sorjás. Illetve maga a lemez is át van ciszolva hogy a felvivőanyag jobban tapadjon. Hogy miért titán, mert ha minden bevonat lejön róla vezetőképtelen passzív réteg alakul ki és nem oldódik fel az egész elektróda.  Előbevonat nélkül nem fog működni! Több forrásból is tudom hogy ez működik és gyakorlatilag az egyetlen féle PbO2 anód amibe érdemes belefogni a leg elszántabbaknak. A titánról elkel távolítani először is az oxid bevonatot. Zsírtalanítani kell majd 15% os forró oxálsavas vízben anódként elektrolizálni. De úgy is eltávolítható ha tömény forró sóssavban főzzük. Előbevonat nélkül az elektróda nem fog működni. Ez lehet MMO a legmodernebb legjobb (gyári MMO anód, házilag az SnO2 előbevonat olcsón megvalósítható és működik, Ebonex Ti4O7 házilag nem tudod elkészíteni, Mangán dioxid anódra felvinni nem találtam róla információt de írják hogy jó lehet de az biztos hogy nagyon alacsony hatásfokkal fog működni (vedd úgy hogy nem érdemes próbálkozni vele) klorát sejbe garantáltan működne, a magnetit felvivőalap ugyan azt mondanám mint az MnO2 ről. Ha házilag akarod elkészíteni perklorátokhoz az ólomdioxid anódot ez az ami működőképes hosszú távon és érdemes belefogni de borzasztó nehéz és drága, drágább nehezebb mint maga a perklorátkészítés.

Az SnO bevonatról írnék: Az elektródahordozó bevonására alkalmas készítményt úgy állítottuk elő, hogy visszafolyató hűtő alatt 12 órán át forraltuk 15 g keveréket. ón-klorid, 0,4 g. víz és 55 g. n-amil-alkoholt, majd 5,8 g-hoz keverjük. a kapott keverékből 0,125 g. antimon-triklorid. Ebből a kompozícióból tizenkét réteget festettek egy titáncsíkra, amelyet egy éjszakán át forró oxálsavoldatba merítettek a felület maratása céljából, majd mostuk és szárítottuk. Mindegyik bevonatot szárítószekrényben 200 °C-on szárítottuk. A következő réteg felhordása előtt és minden harmadik réteg után a szerkezetet levegőn hevítettük kemencében 450 °C-ra. C. hogy a bevonatot lényegében antimon- és ón-oxidokká alakítsák. A kész bevonat össztömege 11,0 g/m a titán felület négyzetében. A kész bevonat elméleti összetétele 90 tömegszázalék SnO2, 10 tömegszázalék antimon-oxid (Sb2O3-ként számolva).

30 ml alkohol (desztillált metilezett szeszes italt használtunk)
5 ml 33% HCl (vagy 8 ml 20% HCl)
15 gramm SnCl4:5H2O (forrasztóónból tudsz csinálni)
5,3 gramm Sb-triklorid oldat (házi készítésű SbCl3 oldat, amely 31,8% Sb-t tartalmaz)

(25% Sb az ATO prekurzorban a DS szabadalmak szerint) 

 Először össze kell keverni az alkoholt és a HCl-t. Az Sb-triklorid Sb-trioxidból készült, az ezen az oldalon máshol leírtak szerint. Az ATO-oldatot ecsettel rákentük a Ti-re, és a Ti-t hagytuk megszáradni úgy, hogy körülbelül öt percig felakasztjuk. A Ti-t ezután alaposan megrázták vagy élesen kopogtattak egy tiszta felületen, hogy megszabaduljanak a felesleges oldattól. A Ti-t ezután hőpisztollyal szárítottuk. Fontos, hogy a Ti mozgásban maradjon szárításkor, hogy az ATO prekurzor ne képződjön tócsák. Egy másik réteg ATO-prekurzort a korábbiakhoz hasonlóan felvittünk, és hőpisztollyal szárítottuk. Ezt harmadszor is megtették. A Ti-t ezután 480-490 C-on kb. hét perc. Ezt még 8-szor megismételték. Amikor a 9 réteg elkészült, az anód végső sütést kapott 490 C-on egy órán keresztül. Az aljzat most összesen 9 sütést kapott, sütésenként 3 réteget.

A Ti fekete/kék bevonattal rendelkezik, ami 100-szoros nagyítás mellett repedezett iszapnak tűnt. Élénk lila szín jelezte azokat a helyeket, ahol az ATO alkalmazása nem sikerült. Egyes részek, amelyek ezt a színt mutatják, elkerülhetetlenek lesznek. Ha ez volt az első próbálkozás az ATO-bevonat Ti-re való felhordására, akkor célszerű lenne tesztelni a bevonatot, hogy kiderüljön, sikeresen alkalmazták-e.

 

Alfa bevonat (lúgos) Erősen ajánlott bevált tartós anódhoz beszámolók alapján nincs gázképződési probléma és mikrokráterek.

100 gramm kálium-nátrium-tartarát
50 gramm nátrium-hidroxid
96 gramm ólom-oxid vörös PbO (Litharge) PbCO3 hevítésével állítható elő 315°C felett bomlik 

 Alfa Bevonat (savas) nehezebb a mikrobuborékokat el kell távolítani

Ólom Nitrát    375 g/l
Salétromsav    21 g/l
Bizumit Nitrát Pentahidrát 40 g/l
Réz Nitrát       14 g/l
Felületaktív anyag 0.5 g/l

 

A megadott sorrendben feloldva 2 liter vízben. A fürdőt 60 °C-ra melegítettük, hogy az összes Litharge feloldódjon. Minden Litharge-ot, amely nem oldódott fel, szűrővel (vagy dekantáltuk) eltávolítottuk. A Litharge-et mozsártörővel megőrölték, hogy megszabaduljanak a benne lévő csomóktól, mielőtt hozzáadták a fürdőhöz.

 Az anód bevonathoz használt fürdő tényleges mérete 600 ml volt. A fürdőt 70 °C-on használjuk, az anód áramsűrűsége 1,2 mA per négyzetcm. Gyengéd keverést alkalmaztunk. A tartályt rendszeresen fel kellett tölteni vízzel, mivel a párolgás miatt leesett a szint. Ti katódot (kettőt) használtak. Az ATO-val bevont Ti-t 22 órán át bevontuk, hogy vékony fekete Alpha LD-réteget kapjunk. Ez a szőr 100-szorosára nézve csomók tömegének tűnt, nem úgy, mint a szedernél. Az anód ebben a szakaszban 22 grammot nyomott, 3,0-3,1 mm vastag és 9,8 cm (aktív terület) hosszú (más méretet nem mértek).

Először egy Alfa ólomdioxid bevonat kell erre jön később a megismert béta. 1.2V és 0.2A lehet hatékonyan tartósan felvinni az alfabevonatot is (a bonyolultabb lehetőségnél leírt módszerrel). Alfa bevonatot úgy is lehet lehet hogy a béta fürdőben használt receptet magasabb áramsűrűségen volton futtatod és ez a módszer tűnik a leg egyszerűbbnek rövid ideig nem több mint 30 perc de kevésbé tartós lehet az elektróda. A béta bevonatról már írtam a GSLD anódnál ez jön rá harmadik rétegnek 1,5 mm kell minimum belőle és 35 órányi időt rá kell szánni a béta bevonási időre. A buborékképződést minden eszközzel meg kell akadályozni, felületaktív anyag nélkülözhetetlen. Vannak akik szoktak használni ultrahangos tisztítót az elektrolízis folyamán nem olcsó a buborékok eltávolítására viszont hatékony.

Házilag készített  anódnál 5 hónapnyi volt a maximális használatban töltött élettartam PbO2 esetén, volt ami 100 nap után szétesett a sikeres anódok esetén. Ami jó volt és a legtovább bírta az az itt leírt lúgos alfa bevonatot kapott először majd rá jött a béta. Sikertelen anódok esetén pár óra vagy nap alatt szétesett. The Chlorates And Perchlorates weboldalon van részletes Angol nyelvű leírás házi PbO2 anódokról. Beszámolók alapján hogy te megveszed az alapanyagokat és egyszerűen elkészíted erről szó sincsen. Sok esetben olvasom ilyen PbO2 de más házi anódok esetén is hogy igen gyorsan esnek szét.

Réz nitrát CuNO3 készítése: A folyamat egyszerű tömény salétromsavhoz apránként finoman rezet adok ez nagyon hevesen fog reagálni. Ha már nem reagál finoman megmelegítem hogy teljesen elreagáljon a rézzel. Ezután vízzel jól felhígítom 1 napot ülepítem és elfőzöm a vizet. Ez csak a szabadban végezhető mivel NO2 gáz keletkezik ami erősen mérgező.

Ólom nitrát  PbNO3 készítése: Itt először jól felmelegítem a salétromsavat majd apránként hozzáadom az ólmot ez pezsegni fog és rengeteg NO2 gáz képződik majd. Ez is szigorúan csak szabadban végezhető.

Oldhatóság Vízben:

1g ólom acetát 2,2g víz H2O 20°C

1g NH2CO3 8,4g víz H2O 20°C

Ólom karbonát PBCO3: vízben gyakorlatilag oldhatatlan

Ólom karbonát PbCO3 Készítése:  Először ólom acetátot készítek ezt úgy kell hogy ecetsavban főzők ólom dioxidot. Az ólom Acetátot 1g ólom acetát+2,2g víz H2O arányban feloldom. A nátrium karbonátot mindig hideg vízben oldom mert meleg vízben bomlik 1g NH2CO3 8,4g+víz H2O arányban oldom fel vízben.Az oldatokat hidegen összeöntöm az ólom karbonát az oldatba kristályosodik. Ezt leszűröm és hidegvízben átmosom.

Védőfelszerelések: Figyelem az ólom vegyületek nehézfém és mérgező gázmaszk védőkesztyű kötelező. Elkészítését csak nagyon elszántaknak ajánlom mivel mérgező nehézfém vegyületekről van szó.

Kálium Nitrát KNO3 előállítása: Szerintem teljesen felesleges Kálium Nitrát előállításával bajlódni vedd meg boltban műtrágyaként vagy pedig rendeljél ha nagyon nincs a környéken akkor nem 2 vagy 5 kg-osat rendelsz hanem rendelsz egy 25kg os KNO3-at ez alapból műtrágyaként 99%-os KNO3 ezt lásd a lőpornál bővebben ezt csak porítani kell, csinálni szerintem felesleges nem éri meg. De akit érdekel annak leírom.  Ammónium nitrát NH4NO3: 34% nitrogéntartalmú 10kg-os ez 98%-os ammónium nitrát mezőgazdasági bolt műtrágyaként.  Kálium klorid KCl: lásd a kálium perklorát előállításánál,

Ammónium nitrát NH4NO3oldhatósága20°C  :1g NH4NO3 0,53g H2O

Kálium klorid KCl oldhatósága 20°C:1g KCl 2,9g H2O

Kálium Nitrát KNO3 oldhatósága 20°C:1g KNO3 3,1g H2O

Cserebomlás:

Kálium Nitrát: (80g NH4NO3+74,6g kcl)vagyis 1g KCl Kálium Klorid+0,93g NH4NO3 Ammónium nitrát vagy 1g NH4NO3 Ammónium nitrát+1,07g KCl Kálium klorid. 1g KCl-hez  2,9g vizet mérek ezt megmelegítem sémiképp sem forralom ha feloldódott a KCl ezt  félrerakom.Ezután 1g NH4NO3 hoz 0,53g H2O mérek.Az 1g kcl Kálium Klorid+0,93g NH4NO3 oldatokat ezután forrón a tűzhelyen miközben melegítem összeöntöm (KCl+NH4NO3).Itt az oldatok semmiképp se forrjanak fel csak a keletkező  anyag ne csapódjon ki.Kálium nitrát és ammónium klorid fog keletkezni KCL+NH4NO3=KNO3+NH4Cl Ezt mindig nagyon lassan hűtsük ki..Ha elektromos főzőlapot használunk a főzőlapon hűtsük ki hogy minél lásabban hűljön.Ennek az a lényege minél lassaban hűtjük annál nagyobb kristályokat kapunk.Ha teljesen lehült fagyasztóban 4°C közelére hűtve hagyjuk hogy az összes Kálium Nitrát KNO3 belekristályosodjon.Ezután a kálium nitrát KNO3 kristályokat harisnyán leszűrjük.Ezután filyó hidegvíz alatt a kristályokat a szenyezett oldattól finoman de jól átmossuk.Ha ez megvan bő forró vízbe gázon feloldjuk  majd lassan visszahútve hagyjuk újrakristályosodni ismét fagyasztóba 4°C körülíre hűtjük majd megint harisnyán szűrjük és finoman folyó hideg vízben átmossuk. Ezután  még egyszer az úrra kristályosításos módszert ismétlem.Ezután teljesen tiszta Kálium Nitrátot KNO3-mat kell kapnunk.

Kálium Nitrát készítése II: Kálium hidrogén karbonát:ezt borászatban használják borászati szaküzlet 1Kg os kiszerelésben adják palackozás előtti savtompításhoz ez a legjobb Vagy kálium hidroxid ezt HHO celláknál ez drágább ezt nem ajánlom. Salétromsav:lásd a salétromsav Előállításánál Lakmuszpapír: Gyógyszertár vagy vegyészeti üzlet
Egyszerűen összeöntöd a Salétrom savat a Káliumos lúggal amit természetesen előzőleg vízben feloldasz semleges vagy enyhén lúgos pH Kb pH 7-8,5 az ideális.Egyszer átkristályosítod tiszta vízben és kész.

Kálium Nitrát készítése III:  Kálium karbonát K2CO3, Kálium hidrogén karbonát, Kálium hidroxid: Mindegyik megfelel a célra ár érték arányban mindenki válassza ki neki a leg megfelelőbbet. Ammónium nitrát NH4NO3: 34% nitrogéntartalmú 10kg-os ez 98%-os ammónium nitrát mezőgazdasági bolt műtrágyaként , ez nagyon tiszta ammonium nitrát.

Kálium Nitrát Cserereakció:

Kálium Nitrát KNO3 készítése: 1g KOH+1,5g NH4NO3

Kálium Nitrát KNO3 készítése: 1g K2CO3+0,6 NH4NO3

Az említett összetevőket szárazon összekeverjük majd a lehető legbővebb vízben feloldjuk.Ha feloldódott 24 órát ülepítjük.Ezután elkezdjük 2 órán keresztül forralni kálium karbonát esetén ammónia és széndioxid kálium hidroxid esetén csak ammónia szabadul fel.A műveletet a nagy mannyiségű ammónia gáz felszabadulása végett csak a szabadban végezhetjük.Amikor már sem ammónia sem széndioxid nem szabadul fel a művelet kész van.Ezzel a folyamattal a kálium nitrát kno3 direkt gyakorlatilag melléktermék nélkül készíthető el.Az összes módszer közül mindenekelőtt ezt ajánlom.Amikor már nem szabadul fel több ammónia a vizet egyszerűen úgy elforralom hogy a kálium nitrát bő oldatba kristályosodjon bele.Ezután harisnyán leszürröm tiszta vízben feloldom majd ismét újrakristályosítom hogy megtísztítsam a maradék szennyeződéstől is.Ezután egy alumínium lábasban gázon teljesen kiszárrítjuk. 

 

Kálium Nitrát készítése VI:  Ca(NO3)2X4H2O+2NaHCO3->2NaNO3+CaCO3+5H2O+CO2 veszel kálcium nitrátot és attól függően hogy kálium vagy nátrium nitrátot szeretnél bő oldatokban oldod főleg a karbonátot vagy hidrogénkarbonátot majd nekiállod főzni és kis adagokban adod hozzá a kálcium nitrátot. A rosszul oldódó kálcium karbonát ki fog vállni. Az oldatot besürítve az adott nitrát belekristályosodik az oldatba amit még egyszer tiszta vízben átkristályosítva lehet megtisztítani. 100g kálcium nitráthoz ami kötött párát tartalmaz 83g KHCO3 mat vagy 70g NaHCO3 mat kell mérni. A másik lehetőség ami csak kálium nitráttal működik Ca(NO3)2 + 2KCl -> CaCl2 + 2KNO3 itt minden 1g kálcium nitrátot 0.8 g vízben kell oldani és minden 100g kálcium nitráthoz ami kötött nedveséget is tartalmaz 63g KCl-t kell mérni amit 1g KCl 2,9 H2O arányban kell forrón összeönteni majd átkristályosítással tisztítani.

 

Bárium nitrát  (BaNO3)2: készítése:  Bárium karbonát BaCO3: Fazekasok,keramikusok használják Kálcium nitrát Ca(NO3)2: Műtrágyaként mezőgazdasági bolt 1kg os kiszereléstől indul.

Gumikesztyű: nagy sárga könyékik érő vastag mosogatáshoz használt gumikesztyűt vegyünk.

842 gramm bárium-karbonátot, legalább 94% -os tisztaságú, és 1456 g kalcium-nitrátot,legalább 79,5% -os tisztaságú minimum minimum 4800 gramm vizet adunk hozzá egy nyitott edényben.Ezután ezt két órán keresztül forraljuk egésszen addig még a víz szintje 4000 grammig nem csökken ezt tanácsos mérőcsíkkal elátott főzőpohárban végezni.1kg vizet számoljunk 1 liternek.Ezután forrón a rosszul oldódó mellékterméként keletkezett kálcium karbonáttól leszűrjük majd visszahűtve hagyjuk hogy az összes bárium nitrát belekristályosodjon az oldatba. Mivel a kálcium nitrát vízben nagyon jól oldódik 1g Ca(NO3)2+0,8g H2O 20°C,1g Ba(NO3)2 11g H2O 20°C ezért az oldatból a hártamaradt kálcium nitrátot nem fogjuk tudni kikristályosítani.Ezután harisnyán szűrjük és tiszta vízben feloldva bő vízben ismét újrakristályosítjuk.Szigorúan hosszúszárú gumikesztyűben dolgozunk mivel a Bárium Nitrát mérgező vegyület nehogy a bőrünkön át felszívódjon!Ezután egy alumínium lábasban gázon teljesen kiszárrítjuk.A folyamat végén 99% tisztaságú bárium nitrátot kapunk.A recept az US 2010046 A szabadalom alapján készült.A másik módszer hogy a bárium karbonáthoz,oxidhoz,hidroxidhoz, kicsi vizet adunk majd óvatosan salétromsavat adunk hozzá.

 

Bárium Nitrát Ba(NO3)2 készítése II: Előállítható egy gyors cserereakció segítségével bárium klorid BaCl2 és nátrium nitráttal NaNO3. Egyenlet BaCl2+2NaNO3 › Ba(NO3)2+2NaCl. Bárium kloridot úgy készítek hogy a bárium kalbonátot BaCO3 sósavval HCl reagáltatom. Minden 100g bárium kloridhoz 82g NaNO3 mat mérek ki. 1g bárium kloridhoz BaCl2 2,7g vizet mérek ki és 1g nátrium nitráthoz NaNO3 1,2g vizet mérek ki és az oldatokat 80°C fokon reagáltatom majd lassan hagyom szobahőmérsékletűre kihűlni. Ezután bő vízben 3X úgy kristályosítom újta hogy 2X annyi víz maradjon a tetején mint kristály. Minden kristályosítás után hideg vízzel leöblítem a kristályokat. Ez kimossa a visszamaradt nátriumot ami nem fog ezáltal színezési gondokat okozni. Sósav helyett még jobb a 20% os ecetsav mivel a bárium és nátrium acetát  jól oldódnak vízben így nagyobb a nyereség mint klorid esetén. A BaCO3 NaNO3 arány ha besűrítjük és nem nyerjük ki a sót sósav és ecetsavhoz vagy más savhoz mérten is 86g. Az ecetsavas reakció után elég a bárium acetátot besűríteni majd a nátrium nitráttal reagáltatni. Ha klorid akkor is elég besűríteni majd hozzáadni a forró NaNO3 oldatot.

Nátrium nitrát előállítása bárium nitrát készítéséhez

Ha csinálsz kálium perklorátot és a NaClO4 et kálium nitráttal reagáltatod KNO3 akkor a kapott melléktermék nátrium nitrát NaNO3: Minden 100g NaClO4 re 121g KNO3 mat kell kimérni. A NaClO4 et 1g NaClO4 0,5g H2O arányban oldom. A KNO3 mat 1g KNO3 3,2g vízben oldom. Az oldatot félig elpárologtatom hagyom kihüllni  és  a kicsapódó kristályt leszűröm így garantáltan a későbbiekben sem KNO3 sem KClO4 nem válik ki.

NaHCO3 és NH4NO3 cserereakciójával: Minden 100g NaHCO3 ra 95g NH4NO3 mat mérek ki. Bő oldatokat készítek és ezután forralom őket amíg a reakció végbe nem megy.Tisztán NaNO3 lesz a végeredmény miután az oldatból a széndioxid és az ammónia elpárolog. Nagy kiszerelésű kilós szódabikarbónát olcsón tudsz szerezni. Ammónium nitrátot 35% nitrogéntartalommal 10kg os kiszerelésben kapsz.

NaOH és NH4NO3 cserereakciójával: Minden 100g NaOH ra 200g NH4NO3 mat kell kimérni a módszer megegyezik az előző változattal.

Bárium Nitrát Ba(NO3)2 készítése III: Ammónium nitrát: 10Kg os kiszerelés 34%-os mezőgazdasági bolt Ecet: 20%-os élelmiszerbolt KOH Kálium Hidroxid: Nagyobb kiszerelésben ami olcsóbb az internetről érdemes megvenni.

Összemérés a reakcióhoz:

100g Bárium Karbonát BaCO3 és 57g kálium hidroxid KOH a kálium hidroxidot 47g vízben oldom

100g Bárium Karbonát BaCO3 és 41g nátrium hidroxid  NaOH a nátrium hidroxidot 46g vízben oldom

100g Bárium Karbonát BaCO3 és 82g ammónium nitrát NH4NO3 az ammónium nitrátot 53g vízben oldom

A bárium acetátot elég besűríteni a reakció után nincs külön vízzel mérve.

A bárium-nitrát Ba(NO3)2 bárium karbonáttal, ammónium nitráttal, ecetsavval, és kálium-hidroxiddal nagyon egyszerűen és nagy tételben előállítható.

Bárium hidroxidot előállíthatunk úgy is hogy a bárium karbonátot forrón ecetsavval reagáltatjuk így bárium-acetátot kapunk ennek oldhatósága 72 g/100mL (20 °C). És a bárium acetátot szintén forróm kálium vagy nátrium hidroxiddal reagáltatjuk aminek a hatására a jól oldódó kálium vagy nátrium acetát az oldatban marad míg a rosszabbul oldható bárium-hidroxid kiválik Ba(OH)2 oldhatósága 3.89 g/100 mL (20 °C). Ezt hidegen szűrjük kétszer forró vízben átkristályosítjuk úgy hogy dupla annyi víz legyen a tetején mint kristály és hideg vízzel leöblítjük a kapott Ba(OH)2 öt mindkét alkalommal. Nagyon fontos hogy a visszamaradt kálium vagy nátrium sókat már itt eltávolítsuk ugyan is nitrát formában már nehezebb dolgunk lenne. KOH használata a nátriummal szemben sokkal előnyösebb mivel a nátriumnak erős sárgás lángszínező hatása van. A bárium-hidroxid forró vízben jól oldódik és ammónium nitráttal főzve könnyen bárium nitráttá alakíthatjuk Ba(OH)2 oldhatósága 101.4 g/100 mL (100 °C). Az oldatot addig főzzük amíg már nem érezzük a távozó ammónia szagát. Kicsi többlet ammónium nitrát jól elválasztható át kristályosítással. Ha a reakció végbement a maradék Ba(OH)2 lúgot kevés salétromsavval vagy kénsavval  vagy sima szódavízzel CO2 semlegesítjük. Szódavíz esetén a maradék bárium hidroxid ártalmatlan karbonáttá alakul. Át kristályosítással és az esetleges bárium-szulfát leülepítésével teljesen tiszta Ba(NO3)2 ot kapunk. Kétszer kristályosítsuk át a bárium nitrátot dupla annyi vízben visszahűtve mint amennyi kristály az oldatba kicsapódik.

Védőfelszerelések: Hosszúszárú vastag gumikesztyű használata kötelező mivel a bárium nitrát mérgező vegyület.

Koncentrált kénsav készítése: Hőálló lombik: legalább fél literes Kénsav:akkumlátor savként  autósbolt ez 40% körűli vagy medencékhez használt Aquasav pH csökkentő 5 liter 15% kénsavként beszerezhető Egy egylapos kicsi villanyrezsó:ez áruházban érdemes nézni vagy laboreszköz bolt. De érdemes tejüzemben vegyi üzemeknél vagy vegyszerboltban érdeklődni 98% os iránt mert házilag nagyon veszélyes dolog csinálni ezért ha lehet inkább alaposan nézz körbe. Ha van desztilláló készüléked Vas szulfát vagy Magnézium szulfát oldatot reagáltatsz oldott oxálsavval majd leszűröd. Ezután a kénsavat ledesztillálod 300°C felett tudod homokfürdőben (én nem ajánlom ezt az utóbbit).

Kénsav tulajdonságai:Erősen támadja a fémeket felold bizonyos műanyagokat ezért ennek tárolására a legjobb egy üveg edény tömény állapotban tilos visszarakni az akkumlátor savas üvegbe amibe adták mert fel fogja oldani! Forráspontja 337°C olvadáspontja 10°C erősen köti a vizet ezért ha levegő éri abból megköti a nedvességet és a kénsav felhígul. Ha bőrre kerül egy kis adag azt nagyon vastagon húsig lemarja ezért minden esetben amikor csak kibontom a kénsavas üveget védőszemüveget és védőkesztyűt használok  ha szembe megy ott garantált a biztos maradandó vakság! Ezért mindig amikor csak kinyitom az üveget előtte minden esetben védőszemüveget húzok.

Kénsav sűrítése: Hőálló lombik:ezt ahol laborezközt árulnak Ezt minden féle képen szabadban kell végeznem védőmaszkkal védőszemüveggel és kesztyűvel ez egy nagyon egyszerű folyamat a hőálló lombikot félig megtöltöm akkumlátor  savval körbeszórom homokkak majd a kis  villanyrezsón a forráspontjáig 337°C fokig melegítem de minimum 300°C ig mindenképp persze ha lehet ne forraljam fel mert durván nekiáll kifutni de közelítsem meg . 250°C felett kezdenek a kénsavból  mérgező gőzök felszabadulni. Nagyon fontos dolog  hogy ebből úgy párolog ki a víz hogy hogy a kénsav nyugodnak látszik és hatalmas buborékokban buggyan fel a kénsav és nagy nyomással tör ki hirtelen váratlan pillanatokban ekkor a vízgőz belőle.Az is nagyon fontos hogy homokkal szórjuk körbe a hőálló főzőpoharat.Ugyan is 100°C felett használjuk a főzőpoharat.A homokfürdő egyenletesen melegíti az üveget így biztos nem tud szétdurranni!   

Nitrocellulóz előállítása: Ehhez a következő kell ezt mérős pohárba mérd ki 2rész Kénsav H2SO4 98%-os és 1 rész Salétromsav  HNO3 60-70%-os és sima vatta 100%ban pamut ez teljesen  tiszta cellulóz. Ezt úgy készítem hogy mindig a kénsavat apránként adom a salétromsavhoz és sose fordítva kénsavba sose öntök semmit!És ebbe a nitrálóelegybe belerakom a vattát  ezt jól széthúzom és bő savba rakom majd az üveget semmiképp sem fémmel de nagyon fontos hogy légmentesen lezárjam főként a kénsav végett mert borzasztóan köti a nedvességet a levegőből. A nitrálási idő 30perc az egészet ezalatt folyamatosan hűteni kell mert különben borzasztóan bomlik tehát folyamatos hűtés kell neki ezért jeges vízbe rakom az edényt amiben nitrálok.A Nitrálósav belső hőmérsékletét 17°C körül kell tartanom.Ami fontos hogy híg savakkal tilos nitrálni ilyen esetben olyan hő is fejlődhet hogy amit ott nirálsz fogja magát és begyullad és mellesleg borzasztóan fog bomlani az amit nitrálsz eközben. Ha letelt a 30 perc nitrálási idő először behűtött jég hiden vízben alaposan  töbször átmosom majd szintén jéghideg szódabikarbónás vízben semlegesítem a maradék savat ezután még párszor jéghideg tisza vízben átmosom.Ha egy kis adagot kiszárrítiok ennek hirtelen sárga lángal nyom nélkül elkell pukkania.

Nitrocellulóz előállítása Kálium nitráttal:   Ez a recept 92-96% os kénsavhoz van kitalálva Ehhez Kálium vagy nátrium nitrát egyaránt alkalmas.Itt 1ml kénsav hoz 0,6g KNO3 kálium nitrátot mérek nitrálási idő 30 perc 17°C belső hőmérsékleten jeges fürdős hűtéssel.A módszer továbbiakban ugyan az nint az előző salétromsavas módszer.

Nitrocellulóz tulajdonságai:Tudni kell hogy a nitrocellulóz önmagában is egy nagy erejű robbanóanyag detonációs sebessége 7300m/s-ig is terjedhet míg a lőporé max 800m/s. Ennek több fajtája van kötött nitrogén alapján gyenge kollódiumtól a lőgyapotig terjed maximum 14% nitrogéntartalomig nekünk minimum 10% nitrogéntartalmú kell. Jól oldódik éterben (detil-éter) ennél roszabbul acetonban nagyon stabil anyag de borzasztóan gyúlékon. Szárazon Tilos tárolni. Mindig finoman vízzel megnedvesítve kell tárolni persze nem úgy hogy tocsogjon benne csak finoman nedves legyen.

Salétromsav készítése: Tiszta nitrát:ammónium nitrát kálium nitrát stb csak tiszta legyen Kénsav:98%-os Desztilláló készülék:ez egy hőálló desztilláló lombikból hosszú üvegcsőböl ami vizzel van hűtve  egy kis motorból ami a vizet keringteti a hűtéshez valamint hőmérőből áll ezt laboreszköz boltban keresd nem olyan vészesen drága. Egy kis egylaps villanyrezsó: ezt boltban keresd de laboreszközboltban is van 

 

Az egyik leg egyszerűbb ha nem akarsz desztillálni és híg is megfelel ha alaposan felhigított kálcium nitrát oldathoz kénsavat öntesz. A rosszul oldodó kálcium szulfát kiválik ami gipsz és ülepítés után tölcséren átszüröd pl szűrőpapírral. Beföttesüvegre rakod a tölcsér tetejét egyik lyukba a tetejéhez megy a tölcsér, ütsz egy másik lyukat rá amivel porszívóval szívod ez szárazraszívja a gipszet. A másik lehetőség hogy kálcium nitráthoz vízben oldott oxálsavat adsz a kálcium oxalát kiválik ezt leszűröd és a salétromsavat ledesztillálod. Meglehet csinálni nátrium nitrát és nátrium biszulfáttal 43g NaNO3 mat és 75g Nátrium biszulfátot összekeverünk lehet szárrazon is meg fog olvadni vagy 150 ml vizet hozzá, ez utóbbit csak desztilláló készülékkel.

Először is ezt szabadban kell végezni a tömény kénsavat óvatosan apránként vízzel belövöm 65-70% körülire természetesen a tömény kénsavba soha nem szabad semmit önteni. Ha ez megvan belerakom a desztilláló lombikba megmelegítem és hozzáadom érzéssel a nitrátot. Az üvegcsövet amin ledesztillálom letakarom alufóliával hogy ne kapjon fényt mert attól kegyetlenül bomlik a salétromsav ezután egyszerűen ledesztillálom majd egy sötét üvegben tárolom fénytől védett helyen. Forráspontja 120°C arra kell rá figyelni hogy a fémeket borzasztóan támadja hőtől fénytől bomlani kezd és bizonyos műanyagokat is megtámad tehát a legjobb egy sötétített üvegben tárolni.

Másik olcsóbb lehetőség hogy fogok egy 1 literes főzőpoharat (laboreszköz) a tetejére egy üvegtölcsért rakok vagy olyan edényt ami lefele keskenyedik.A főzőpohár aljára egy talpas borospoharat rakok.Az edénybe meg jeget.Ezután főzőlapon finoman elkezdem melegíteni.Szép lassan az edény tetejéről a salétromsav bele fog csöpögni a borospohárba.Ez azért fontos hogy talpas legyen mert az így nem fog felmelegedni.A salétromsavat legolcsóbban így lehet külön desztilláló készülék nélkül ledesztillálni.

Dextrin készítése: kukorica keményítő:Élelmiszerbolt,biobolt,de tiszta 100% os kukoricakeményítő legyen a csomagolásán nézd meg

A dextrin készítése egyszerű fogok tiszta 100% os kukoricakeményítőt a csomagoláson nézd meg hogy tiszta kukoricakeményítő legyen  ezt élelmiszer boltban,bioboltban kapsz vékonyan kiterítem két réteg sütőpapíron hogy ne érintkezzen a forró lemezzel, sütőben 200°C fokon vagy picivel alatta gyakori kevergetés mellett lassan egyenletesen dextrinné alakul barnás színe lesz. Persze vigyázz mert 225°C fokon már megolvad a dextrin és itt már bomlásnak indul.

Receptek sufnipirotechnikusoknak letölthető offline változat

A Weboldal az aktuális videókkal,receptekkel aktuális frissítésekkel letölthető változata.A receptek rendszeresen frissülnek.Az aktuális kiadást a "UTOLJÁRA MÓDOSÍTVA" résznél találod.

Vissza a tartalomjegyzékhez